Világbajnoki ezüstérmes lett a BEAC csapatkapitánya

Egy évtizede már utánpótlás válogatottként viselte a címeres mezt korosztályos Európa-bajnokságon Süle Krisztina, a BEAC csapatkapitánya. A múlt héten viszont az új, az olimpia műsorára a közelmúltban felkerült FIBA 3X3-as szakágban - Bozóki Bettinával, Papp Klaudiával és Theodoreán Alexandrával egyetemben - világbajnoki ezüstérmes csapat tagja volt. A kosaras a tavalyi Európa-bajnokságot nyert együttesből még kimaradt. Vele beszélgettünk válogatottságról, az új szakágról és arról, mi is vezetett a fantasztikus magyar sikerhez.

- Ezelőtt voltál már válogatott? Korosztályos szinten játszottál Európa-bajnokságon?

- Voltam Eb-n az U20-as válogatottal, tíz éve, Bulgáriában. Nem volt túl sikeres, kiestünk. 

- Egy évtized múltán, ráadásul egy másik szakágban, menyire volt más érzés magyar válogatottként címeres mezben pályára lépni?

- Érzésben ugyanaz, akkor is Magyarországot képviseltük és most is. Megtiszteltetés volt akkor és most is válogatott játékosként a magyar sikerekért pályára lépni, ugyanúgy próbáltam a tőlem telhető legtöbbet megtenni. Ami nagy különbség, hogy nyilván most a sikerek miatt jobb érzések töltenek el. Akkor túl sok sikerélményben nem volt részem, úgyhogy Nantes-ra - bár most még az élmény nagyon friss - mindig sokkal szívesebben fogok visszagondolni, mint Szófiára.

-  Mit szóltál, amikor Károlyi Andrea megkeresett erre az új szakágra, s tavalyelőtt behívott a keretbe?

-  Nagyon megörültem neki. Úgy voltam vele, ez egy lehetőség ismét a címeres mezt viselni, és vártam az első nyarat, hogy kiderüljön, milyen is ez a játék, hogy mennyire fekszik nekem.

- És mennyire?

- Világbajnoki ezüstérem... kell ennél jobb visszajelzés? Komolyra fordítva a szót, nagyon pörgős a játék, gyorsan kell váltani védekezésből-támadásra és fordítva. Nem lehet egy másodpercet sem kihagyni, mert kegyetlenül kihasználja, bünteti az ellenfél. Itt nem lehet elbújni, sem védekezésben, sem pedig támadásban. Én meg egy elég pörgős játékos vagyok, úgyhogy nagyon szeretem.

- Aki csak a hagyományos kosárlabdát játszotta, annak akár úgy is tűnhet, egy térfél van, tehát túl sokat nem kell futni, vagy 10 perc - egy negyednyi - a játékidő, vagy 21 pontnál vége. Mégis szinte percenként cseréltetek. Ennyire kemény, megterhelő egy meccs?

- Iszonyatosan kemény! Akinek úgy tűnik, mindig csak azt mondom, próbálja ki, és meglátja.

-  Említetted, tavalyelőtt kerültél be a keretbe. A tavaly Európa-bajnokságot nyert csapatból végül kimaradtál, ez nem vette el a kedvedet?

- Miközben szurkoltam az Európa-bajnokságon szereplő lányoknak, hogy legyenek sikeresek, hiszen a felkészülést végigdolgoztam velük, s a közösség tagja voltam, azért az is végig ott volt bennem, hogy miről is maradtam le. Nem volt jó érzés! Mivel nyertek, Európa-bajnokok lettek, egyértelmű, hogy akkor az volt a legjobb döntés az edzők részéről, el kellett fogadni. Viszont olyan versenyző vagyok, aki nem adja fel. A hagyományos szakág bajnoki idénye alatt is végig bennem volt, hogy idén benne akarok lenni a 3X3 utazó keretében. Külön edzéseken erre is fókuszáltam, gondolok itt plusz erősítő feladatok, technikai, labdás ügyességi gyakorlatok elvégzésére.

- Az előző évi társaság jelentősen átalakult, több olyan lány is bekerült, akik a szakágban teljesen újoncok voltak, tehát közösségként is össze kellett álljatok. Az eredmény, a vb-ezüst azt mutatta, remekül sikerült. Ez mennyire ment könnyen, s mi kellett hozzá, hiszen Papp Klaudiia például a másodosztályban játszott, őt egyáltalán nem, vagy alig ismerhettétek...

- Azt kell mondjam, első pillanattól kezdve remek összhangba kerültünk. Abban, hogy abszolút egy hullámhosszon volt a társaság, szerintem az volt a legfontosabb, hogy nagyon sok időt töltöttünk együtt edzéseken kívül is, emberileg is megismertük egymást. Legtöbbször a közös tér a masszőrünk, Takács Kriszta szobája volt. A 3X3-ban kiemelten fontos, hogy "meghalj" a másikért a pályán, és küzdj a társaidért. Ez a mentalitás volt világbajnoki sikerünk kulcsa.

- Európa-bajnoki címvédőként és vb ezüstérmesként mi várható a nem egészen két hét múlva rendezendő Eb-n a válogatott csapattól?

- Az Eb-n tizenkét nagyon jó csapat lesz ott. Nem titkolom, szeretnék Európa-bajnok lenni, de nagyon kemény lesz. Sokat kell tennünk azért, hogy megvalósuljon, de azt gondolom, nem lehetetlen elérni.

- A szakág felkerült az olimpiai műsorba. Erről esett szó közöttetek?

- Amikor kiderült, hogy felkerült a FIBA 3X3 az olimpiai műsorba, nagyon örültünk, de egyelőre messze van még Tokió. Mi játékosok még nem foglalkozunk ezzel, csak az előttünk álló feladatokra koncentrálunk.

Foto, Slide - fiba.com

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus