Eb felvezető - A-csoport (Történelem)

FRANCIAORSZÁG

 

FIBA-tagság kezdete: 1933
Olimpia: 8 alkalommal. Ezüstérmes: 1948, 2000. Világbajnokság: 6 alkalommal. Érmek: -. Legjobb helyezés: 5. (2006)
Európa bajnokság: 37 alkalommal (rekorder). Ezüstérmes: 1949, 2011. Bronzérmes: 1937, 1951, 1953, 1959, 2005.

FIBA rangsor: 8.

Igazi ezüstcsapat a legutóbb, 2011-ben a spanyolokkal döntőző gall gárda, ám mielőtt bárki negatív jelzőként kezdené ezt el használni Tony Parkerék esetében, gyorsan szögezzük le, hogy vélhetően minden francia játékos előre aláírná, ha idén sikerülne felállni ennek a gárdának a dobogó második fokára. Az aktív játékosokat tekintve 19(!) jelenlegi, vagy a közelmúltban volt, illetve kettő biztos jövőbeli NBA-játékost felvonultató ország nem kicsit zaklatott felkészülés után vág neki a szlovéniai tornának. Egy bővebb múltidézéssel kezdjük ma, aztán négy nap múlva jön a jelenlegi csapat tagjainak bemutatása és a felkészülési időszak elemzése is.

Franciaország történelmi tekintetben nem feltétlenül számít kosárnemzetnek, ám az új hullám és a 2000-ben U18-as Európa-bajnokságot nyerő generáció elhozta a gallok aranyidőszakát - eddig aranyérmek nélkül. Hogy miről is beszélünk pontosan, ahhoz idézzük fel előbb, hogy a FIBA-hoz 1933-ban, az elsők között csatlakozó franciák hogyan szerepeltek a nemzetközi megmérettetéseken az utóbbi 80 esztendőben.

Amennyiben a Szovjetuniót, illetve Jugoszláviát nem tekintjük Oroszország, valamint Szerbia "jogutódjának" ebben a sportágban, akkor a gallok 37 Eb-részvételükkel magasan csúcstartók, ráadásul az is ritkaságszámba ment, ha egyáltalán selejtezniük kellett valamelyik kontinenstornára (legutóbb a 2009-es torna előtt esett ez meg velük, de történt olyan is az évezred elején, hogy többek közt Magyarország testén keresztül vezetett az útja Rigaudeau-éknak az Eb-re, ráadásul akkor idehaza le is győzték a regnáló olimpiai ezüstérmest Németh Istvánék). A dobogó második fokára meglepő módon csupán kétszer ért fel a francia válogatott, méghozzá előbb 1949-ben, majd egy jó nagy szünetet követően a tavalyi litvániai eseményen, amivel egyenes ágon kvalifikálták is magukat Parkerék a londoni ötkarikás játékokra. Hiába a hihetetlenül sok NBA-játékos és az extra atletizmus, az új generáció csupán egy 2005-ös bronzérmet tudott felmutatni az utóbbi időszakban az említett ezüst mellett, a hőskorban pedig három további négy harmadik helyezés jutott az Eb-ken a galloknak (1937, 1951, 1953, 1959).

Világbajnokságon 5-ször szerepelt Franciaország, legutóbb 2010-ben, amikor csalódást keltő 13. helyen fejezte be a küzdelmeket az akkorra eléggé megfiatalított, s egyben tartalékosnak is mondható alakulat, 2006-ban viszont egy egész tisztes 5. pozíciót tudott felmutatni a nyugat-európai nemzet, ami akkor kis túlzással csalódásnak is számított. Bár nehéz ezt így egyértelműen kijelentenünk, hiszen 2002-ben Indianapolisban ott sem lehettek a franciák, továbbá egészen 1986-ig (13. hely) vissza kell mennünk, hogy korábbi VB-szereplésről beszéljünk a gallok esetében, előtte pedig csak az említett hőskorban, 1950-ben (6. hely), 1954-ben (4. hely), majd 1963-ban (5. hely) volt ott az ötkarikás világversenyen a kék-fehér-piros nemzeti színekkel felvértezett együttes. Világbajnoki érme tehát sosem volt még ennek az országnak.

Az olimpiákat tekintve már egy fokkal jobb a helyzet, de az már önmagában is érdekes, hogy az említett aranygeneráció tavaly vett részt az első ötkarikás játékain... A (várakozásokhoz képest) gyenge Eb-szereplések mind oda vezettek, hogy sem 5 éve, sem 9 éve nem lehetett ott Pekingben, illetve Athénben a gall had, 2000-ben Sydneyben pedig még egy másik generáció fémjelezte a francia válogatottat, a Rigaudeau, Weis, Julian, Foirest, Sciarra, Bonato, Bilba, Risacher nyolcas rotációra alapozva juttatta be a Team USA elleni fináléba tanítványait Jean-Pierre de Vincenzi mester. Ott természetesen fejet hajtottak az amerikaiak előtt, de szégyenkezniük nem kellett, pláne, hogy ebben az évben nyerte az említett U18-as Eb-t is az ígéretes "évjárat". Az ausztráliai olimpián mégis hozzájuk fűződik a kosárlabda történelem egyik (számukra negatív) leglátványosabb pillanata, amikor is a majd 220 centi magas Frederic Weis-t még a csoportmeccsen átugrotta Vince Carter és úgy zsákolt egy hatalmasat.

1936-ban az első olimpiai kosártornán is jelen voltak a franciák, akkor viszont a 19-21. helyen végeztek, majd '48-ban jött a nagy ugrás és az ezüstérem, akkor is az amerikaiak ellen vérzett el a gall gárda. Négy esztendővel később 8., míg 1956-ban 4. lett a francia válogatott, 1960-ban pedig egy 10. pozícióval "futott ki" az első nagy generáció, utána pedig a hosszú csend következett és csak 1984-ben voltak ott újra az ötkarikás játékokon (11. hely). Londonról tehát szép emlékei voltak ennek a nemzetnek, ami a kosárlabdát illeti, ám ahogy már utaltunk rá, a Tony Parker, Boris Diaw páros fémjelezte korosztály újoncnak számítottak a tavalyi londoni megmérettetésen, s bizony az akkor elért 6. helyük így is csalódást jelentett.

El is érkeztünk a jelenbe, mely azzal együtt is fényes, hogy aranyat még csak Eb-n sem szerzett ez a korosztály, valamint az említett potenciális csak ex-, illetve jelenlegi NBA-s játékosokból keret fele nem áll most Vincent Collet szövetségi kapitány rendelkezésére.

 

NAGY-BRITANNIA

FIBA-tagság kezdete: 2005
Olimpia: 1 alkalommal (1948, 2012)
Világbajnokság: nem szerepelt még
Európa-bajnokság: 2 alkalommal (2009, 2011.)

FIBA rangsor: 23.

Nagy-Britannia kosárlabda válogatottja még soha nem kvalifikálta magát az Olimpiára a pályán, de így is második alkalommal szerepelt tavay az Ötkarikás Játékokon. Az első fellépésüket is csak annak köszönhették, hogy ők rendezték a világ sortolóinak legnagyobb seregszemléjét 1948-ban (1908-ban ugye még nem volt kosártorna a programban). A brit válogatott nem tekint vissza nagy múltra, miután csak 2005. december 1-én alakult meg Anglia, Skócia és Wales együttműködéséből azon céllal, hogy legyen egy ütőképes csapatuk a nemzetközi mezőnyben. Az ezt megelőző időben az angolok szerepeltek a legjobban a három nemzet közül, négyszer jártak EB-n, legutoljára 1981-ben, de a 12 csapatos tornán egyetlen másik együttest sem tudtak megelőzni. Az új csapat megalakulását követően az első cél az A-divízóba való feljutás volt, amit sikeresen teljesítettek is, így 2008-ban részt vehettek az Európa-bajnoki selejtezőkön.

A gárda meg sem állt a lengyelországi kontinenstornáig, ott azonban a spanyol-szlovén-szerb trió közül egyet sem tudott legyőzni a csoportkörben, de az ellenfelek erejét és akkori formáját jól jelzi, hogy mindhárman elődöntőt játszottak a 2009-es viadalon. Egy évvel később Magyarországgal egy csoportban szerepeltek a selejtezőkön, majd a 2011-es EB-n a házigazda Litvánia, a címvédő Spanyolország és a VB ezüstérmes Törökország is kifogott rajtuk, de Portugália és Lengyelország ellen már győztesen jöhettek le a pályáról. Az év tartogatott azonban ennél sokkal fontosabb eseményt is a számukra, mert a FIBA tavalyelőtt márciusban szavazott arról, hogy a frissen létrejött brit kosárválogatott elindulhat-e egyáltalán házigazdaként az olimpiai tornán. Végül 17-3 arányban a részvétel mellett tették le a voksukat, de volt egy kikötésük is, még pedig, hogy 2012. június 30-ig el kell döntetniük, hogy a riói játékok után is egy zászló alatt szerepel a három nemzet, vagy külön utakon folytatják. Wales egy hónappal az olimpia előtt jelezte szándékát, hogy szeretne kiválni a trióból, mert az ország kosárlabdáját nem viszi előbbre a közös munka, tekintve, hogy egyetlen walesi sem szerepel jelenleg a válogatottban.

A tavalyi olimpiai megmérettetés felemásra sikeredett a Luol Deng húzta britek számára, ugyanis a csoportból nem jött össze a továbbjutás, csak a kínaiakat sikerült megverni, bár a későbbi győztes Spanyolország ellen mindössze egyetlen ponttal kaptak ki Pops Mensah-Bonsuék, ám így sem kellett selejtezniük az idei Európa-bajnokságra, alanyi jogon lehetnek ott a tavalyi olimpiai után a mostani kontinensviadalon.

 

NÉMETORSZÁG

FIBA-tagság kezdete: 1934
Olimpia: 5 alkalommal. Érmek: -. Legjobb helyezés: 7. (1992) Világbajnokság: 5 alkalommal. Bronzérmes: 2002
Európa bajnokság: 22 alkalommal. Aranyérmes: 1993 Ezüstérmes: 2005.

FIBA rangsor: 13.

A németek sem az utóbbi pár évben érték el legszebb sikereiket, bár az ő sikerkorszakuk valóban nem datálódik annyira régre. Olimpiai érmes helyezést ugyan sosem tudtak felmutatni, de 2002-ben már a Nowitzki vezette válogatott lett bronzérmes a világbajnokságon. Az Eb-ken viszont több említhető szereplésük is volt, 1993-ban például meg is nyerték azt az NBA-ben is komoly karriert befutó Detlef Schremph nélkül, de a szintén NBA-s Christian Welp MVP lett ezen a tornán, 2005-ben pedig a második helyre értek oda Dirkulesék. Két éve még Nowitzkivel a sorban nagy csalódást jelentett számukra, hogy nem tudtak a legjobb 12 között kiharcolni olimpiai kvalifikációt érő helyezést, a spanyol, francia, litván, szerb négyes mögött viszont nem volt meglepetés, hogy a negyeddöntő már nem jött össze, pláne, hogy még a törökök is ebben a hatosban szerepeltek, őket legalább szépségtapaszként legyűrték a németek. Ekkor történetük legnagyobb játékosa, Nowitzki úgy döntött, hogy átadja a terepet a fiatalabbaknak és nem ölti magára többet a válogatott szerelését, így tavaly már nélküle kellett kiharcolnia a részvételt a gárdának, de ez nem is okozott nehézségeket, ugyanis a leggyengébb csoportból, Svédországot és a ki nem jutó Bulgáriát megelőzve veretlenként jutott ki a szlovéniai kontinensviadalra a Robin Benzing fémjelezte válogatott (Azerbajdzsán és Luxemburg volt még a két rivális ebben a hatosban).

 

IZRAEL

FIBA-tagság kezdete: 1939
Olimpia: 1 alkalommal (1952) Érmek: -. Legjobb helyezés: 17. (1952) Világbajnokság: 2 alkalommal. Érmek: -. Legjobb helyezés: 7. (1986)
Európa bajnokság: 27 alkalommal. Ezüstérmes: 1979.

FIBA rangsor: 29.