Eb felvezető - D-csoport (Felkészülés)

Már csak három nap van hátra a 2013-as férfi Európa-bajnokság kezdetéig, mely a szomszédos Szlovéniában kerül majd megrendezésre a kontinens 24 legjobb válogatottjának részvételével. Korábban már bemutattuk a lebonyolítási rendszert és a rendező országot, illetve annak csarnokait, ismertettük a résztvevő csapatok történelmét (A-csoport, B-csoport, C-csoport, D-csoport), valamint taglaltuk a B-csoport csoport válogatottjainak felkészülését és kereteit is. Ma jöjjenek a "D" jelű szextett tagjai, így Görögország, Oroszország, Törökország, Olaszország, Finnország és Svédország kerülnek terítékre.

GÖRÖGORSZÁG

Görögország ezúttal (is) roppant erős kerettel érkezik a szlovéniai seregszemlére. A válogatottat ezúttal is három „csoport” alkotja, a két hazai óriásklub, az Olympiakosz és a Panathinaikosz játékosai mellett a légióskodó hellének. Az egyetlen kakukktojás a Panionioszban pattogtató Kavadasz, róla még lesz szó pár sorral lejjebb, más vonatkozásban is. A csapat vezérei a 2005-ben Eb-aranyat, majd 2006-ban VB-bronzot nyerő, akkori fiatal titánokból lett rutinos, minden hájjal megkent profik, így az Olympiakoszt kétszer is Európa trónjára vezető Vaszilisz Szpanulisz, illetve a nyáron egyaránt klubot váltó Joannisz Buruszisz és Nikosz Ziszisz. Ám nemcsak ők, de a névsort végignézve valamennyi játékos ismert lehet az európai kosárlabdát kedvelő olvasók számára. A szövetségi kapitány az idei nyártól a Cantu eddigi mestere, a jövőben az Unics Kazant is gardírozó olasz Andrea Trinchieri lett.

Azért komoly hiányzójuk is akad természetesen a görögöknek, mint például az előző szezonban egyedüli görögként az NBA-ben pattogtató játékosuk, a Denver Nuggets centere, Koszta Kufosz. Lemondta továbbá a tornát az Eurocup sorozat legfrissebb MVP-je, Nick Calathes is, aki szintén a tengerentúl felé kacsintgat és a Memphis Grizzlies alkalmazásába állt nemrég. Ők biztosan meghatározói lettek volna válogatottjuknak, csakúgy, mint az összetéveszthetetlen megjelenésű óriás, Szofoklisz Szkorcianitisz, aki sajnálatos sérülést szenvedett a felkészülés során. (Csakúgy, mint a Real Madrid újdonsült játékosa, Buruszisz, ám ő szerencsére két hét kihagyás után felépült.) Big Szofo helyett érkezett aztán a már említett Kavadasz, aki a végső keretszűkítést is túlélte (Vojukasz kárára), hiszen becsúszott két kellemetlen vereség az ulmi felkészülési tornán, és Trinchieri mester Kavadasz rendkívüli fizikai paramétereiben látja a festéken belüli védekezés hiányosságainak megoldását.

A görögök tíz felkészülési meccset vívtak az elmúlt hetekben, és ezeken rendkívül jól szerepeltek. Elsőként Franciaországban a Strasbourg Tour-on, ahol Horvátország (87-85), Németország (80-52), majd a házigazdák (79-67) legyőzésével megszerezték a tornagyőzelmet. A folytatásban simán verték a gyengécske Nagy-Britanniát, majd Ulmban vendégeskedtek egy újabb torna erejéig. Ahogy említettük, ez már nem sikerült annyira fényesen, hiszen a Macedónia (75-77) és a Bosznia-Hercegovina (84-90) elleni kudarc rávilágított a hellének gyengeségeire. A német kirándulást aztán a házigazdák legyőzése (78-62) zárta, javítva valamelyest az összképen. A görögök is rendeztek egy tornát, méghozzá az Eb főpróbájának szánt, patináns Acropolis Tournamentet. A Trinchieri-legénység kitűnőre vizsgázott, esélyt sem adva tartották otthon a kupát Bosznia-Hercegovina (88-71), Litvánia (80-62) és az Eb-n is csoportellenfél Olaszország (79-65) ellenében.

A keret erőssége – és a nagy csoportrivális Oroszország ezúttal viszonylag gyengébb játékereje – miatt a görögöket joggal várhatjuk a csoport első helyére, majd a legjobb nyolc közé az egyenes kieséses szakaszba. Ott aztán már minden egy meccsen dől el, és Fortuna istennő is közbeszólhat a sorsolással, ám Görögország így is az éremre esélyes csapatok elit listáján szerepel. A keret tele van tapasztalt, ám mégis fiatal, vérprofi játékosokkal, akik tudják hogyan kell nyerni. Elég csupán az Euroligát kétszer is elhódító Olympiakosz kosarasaira gondolni, akik közül öten is képviseltetik magukat a görög nemzeti csapatban.

A keret tagjai:

Vaszilisz Szpanulisz – Olympiakosz Pireusz

Kosztasz Szlukasz – Olympiakosz Pireusz

Kosztasz Papanikolau – FC Barcelona Regal (ESP)

Jorgosz Printezisz – Olympiakosz Pireusz

Sztratosz Perperoglu – Olympiakosz Pireusz

Antonisz Focisz – Panathinaikosz

Nikosz Ziszisz – Unics Kazan (RUS)

Kosztasz Kajmakoglu – Unics Kazan (RUS)

Michail Bramos – Panathinaikosz

Lukasz Mavrokefalidesz – Panathinaikosz

Vaszilisz Kavadasz – Panioniosz

Joannisz Buruszisz – Real Madrid (ESP)

 

Szövetségi kapitány: Andrea Trinchieri

 

OROSZORSZÁG

Az orosz keret méltatását sajnos nem a Szlovéniába utazók, hanem a kimaradók sorával kell kezdenünk, hiszen markáns listát képeznek az otthon maradók. A sor élére Andrej Kirilenko kívánkozik, hiszen a Brooklyn Nets újdonsült kiscsatára, az elmúlt egy évtized orosz válogatottjának vezére visszavonult (nem tudni, hogy ideiglenesen vagy végleg) a válogatottságtól. Ha ez nem lenne elég, szinte a teljes centersor lemondta a tornán való részvételt, így a szintén NBA-s Timofej Mozgov, valamint a korábban oszlopos tagnak számító Viktor Khryapa és Szasa Kaun sem áll hazája rendelkezésére. Hiányukban nagy teher hárult volna Andrej Voroncsevicsre, ám az elsőszámú palánk alatti fegyvernek szánt fiatal, energikus játékos a múlt héten megsérült, így a továbbiakban rá sem számíthat Vaszilij Karasev mester. Apropó Karasev, a Triumph Ljuberci trénere csak nemrég vette át a válogatott irányítását, miután az addigi szövetségi kapitány, az egyébként a Bilbaot Eurocup döntőig vezető, és ott az év edzőjének megválasztott görög Fotisz Kacikarisz bő egy hónappal ezelőtt kurtán-furcsán otthagyta csapatát. A helyzet tehát nem túl rózsás a keleti nagyhatalomnál. Azok közül, akik mégis vállalták a válogatottban való szereplést, elsősorban a Minnesota Timberwolves játékosára, Alex Shvedre, valamint a szintén NBA-be, Clevelandbe igazoló Szergej Karasevre, Vaszilij mester fiára érdemes odafigyelni. Ők lesznek várhatóan a csapat vezérei, kiegészülve a CSZKA Moszkva meghatározó játékosaival, Ponkrasovval és Fridzonnal, valamint a rutinos Szergej Monyával. Érdekesség, hogy a nagy öreg Szavraszenkot még Kacirakisz hívta vissza a válogatottba, elsősorban azért, hogy a felkészülés alatt segítse a fiatal orosz csapatot, ám a sok csapás után bent ragadt a csapatban, és 2008 után ismét pályára lép(het) címeres mezben.

A sok negatív előjel után a felkészülés sem ment zökkenőmentesen Oroszország számára. Elsőként Rigában léptek fel, ahol a házigazda lettektől előbb csúnyán kikaptak (52-72), majd másnap már legyőzték őket (73-67). Ezt követően találkoztak a szerbekkel (79-84), a bosnyákokkal (80-67), valamint a házigazda szlovénokkal (80-84), majd a felemás szereplés után a vilniusi négyes tornán vettek részt. Ez sem sikerült túl fényesen számukra, hiszen először a csehektől (72-74), majd a házigazda litvánoktól (51-82) kaptak ki, utóbbiaktól bántóan simán, majd zárásként legyőzték az elfáradó finneket (90-73). Az edzőmeccsek sorát Ukrajna ellen (86-70) zárták.

Nehéz megmondani, hogy ez a felforgatott orosz csapat hova érhet oda a végén, annyi bizonyos, hogy nagy elvárások ezúttal nincsenek velük szemben. Ez most a megújulás időszaka számukra, a keretből sokaknak ez lesz ez az első nemzetközi versenye. Új stílusú kosárlabdát játszanak, sokkal gyorsabbat, mint korábban. A csoportból való továbbjutás azért kötelező számukra, a negyeddöntőbe jutás pedig korrekt eredmény lenne részükről.

 

A keret tagjai:

Alekszej Shved – Minnesota Timberwolves (USA)

Szergej Monya – BC Himki

Szergej Karasev – Cleveland Cavaliers (USA)

Jevgenyij Voronov – CSZKA Moszkva

Vitalij Fridzon – CSZKA Moszkva

Dimitri Szokolov – Unics Kazan

Szemen Antonov – Nyizsnij Novgorod

Dimitri Khvostov – BC Himki

Jevgenyij Valijev – Triumph Ljuberci

Anton Ponkrasov – CSZKA Moszkva

Dimitri Kulagin – Krasnye Krylia Szamara

Alekszej Szavraszenko – Lokomotiv Kuban Krasznodar

 

Szövetségi kapitány: Vaszilij Karasev

 

TÖRÖKORSZÁG

A török szövetségnél a nyár elején egy ambiciózus keret kialakítása volt a cél, mely vegyíti a rutinos, nagy sikert megélt (2010-es VB-ezüst) játékosokat a feltörekvő, tehetséges fiatalokkal. Ez sikerült is Bogdan Tanjevics szövetségi kapitánynak, hiszen a nagy nevek közül szinte mindenki elfogadta a meghívást, így az NBA-s kontingens is, hiszen Hedo Türkoglu, Ersan Ilyasova és Ömer Asik egyaránt jelen lesznek Szlovéniában. Az egyetlen kivétel, és jelentősebb távolmaradó a Utah Jazz játékosa, Enes Kanter, aki még tavasszal jelezte ezen szándékát. Az Efes és a Fener adja a legtöbb játékost a válogatottnak, az európai kosárlabda szerelmesei sok ismerős névre bukkanhatnak közülük, Erden, Onan vagy Gönlüm egyaránt húzóembernek számítanak. Irányítóposzton van kissé kényszerhelyzetben Tanjevics mester, hiszen Tunceri visszavonulása után az elsőszámú játékmester, Ender Arslan Achilles-ín sérülést szenvedett, mely idővel egyre rosszabbá vált. Helyére az U18-as Európa-bajnokság friss MVP-je, a győztes török csapat irányítója, az eszméletlenül tehetséges, ám még tapasztalatlan Kenan Sipahi kapott meghívót. Ám Arslan úgy néz ki mégis tudja vállalni a tornát, így a fiatal Sipahi felnőtt válogatottbeli karrierje egyelőre eddig tartott.

Törökország felkészülése meglehetősen ellentétesen alakult, hiszen kezdetben minden meccsükön vereséget szenvedtek. Először a Celjében zajló tornán a szerbek (63-78), a lettek (61-66) és a szlovének (53-72) fektették két vállra őket, majd a Belgrádban megrendezett kupán ismét Szlovénia (54-55) verte őket. A bronzmeccsen aztán nyertek végre egyet az ukránok (72-64) ellen, majd hazai pályán fogadták kétszer a cseheket (75-68, 110-100), ezeket az akadályokat is sikerrel vették. Ezt követte a hazai rendezésű isztambuli négyestorna, ahol jó játékkal verték Belgiumot (77-53) és Horvátországot (81-52), valamint szoros vereséget szenvedte Szerbiától (72-78). Zárásként Lengyelországot fogadták, és 81-68-ra le is győzték őket. A formaidőzítés úgy látszik tehát, hogy jól sikerült, az igazsághoz hozzátartozik továbbá, hogy az első mérkőzéseken még többen hiányoztak a csapatból.

Az esélyeket tekintve elmondható, hogy nem rossz ez a török keret, ám velük kapcsolatban nehéz tippelni, hiszen a nagy tornákon – hacsak nem hazai pályán játszanak – rendre leszerepelnek. A meggyengült irányítóposztot is figyelembe véve, valószínűleg a csoportból való továbbjutásért fognak harcolni, sok múlik majd az oroszok és az olaszok elleni meccseiken. A negyeddöntőbe jutás bravúr lenne részükről.

 

A keret tagjai:

Ender Arslan – Galatasaray

Ömer Asik – Houston Rockets (USA)

Dogus Balbay – Anadolu Efes

Serhat Cetin – Tofas SK

Semih Erden – Anadolu Efes

Kerem Gönlüm – Anadolu Efes

Sinan Güler – Galatasaray

Ersan Ilyasova – Milwaukee Bucks (USA)

Ömer Onan – Fenerbahce Ülker

Emir Preldzic – Fenerbahce Ülker

Oguz Savas – Fenerbahce Ülker

Hidayet Türkoglu – Orlando Magic (USA)

 

Szövetségi kapitány: Bogdan Tanjevics

 

OLASZORSZÁG

Ahogy sajnos az Eb mezőnyének legtöbb csapatánál, úgy az olaszoknál is a hiányzók listáját övezi a legnagyobb figyelem. Legjobb játékosuk, a Denver Nuggets-ben még a rájátszás előtt súlyos térdsérülést szenvedő Danilo Gallinari természetesen még mindig nem jött rendbe. Rajta kívül szintén sérülés miatt mondta le a válogatottságot az időközben New York-ba igazoló Andrea Bargnani, illetve a felkészülés során esett ki két fontos láncszem, az olasz-amerikai Daniel Hackett, illetve az elmúlt héten Stefano Mancinelli. Mindkettejükre nagy szerep hárult volna a csapatban. Szintén megsérült a tengerentúlra, Detroitba költöző ifjonc, az elmúlt Serie A szezon MVP-je, Luigi Datome is, de ő az Eb nyitányára rendben lesz. Az olaszok vezére ebben a helyzetben egyértelműen Marco Belinelli, aki szintén klubot váltott a nyáron (Chicagoból San Antonioba költözött). Az ő teljesítményétől nagyban függ a csapat szereplése. Roppant fiatal gárda az olaszoké, a tehetséges, ám tapasztalatlan játékosoknak kell felnőniük Belinelli mellé. Leginkább a már említett Datométól és Pietro Aradoritól várható el mindez. A kispadról is érkezhet plusz, hiszen Simone Pianigiani személyében dörzsölt mester a szövetségi kapitány, aki főként a Sienával ért el hangos sikereket a közelmúltban.

A felkészülést a hazai, Trentoban rendezett tornán kezdték a taljánok, amely során biztosan gyűjtötték be a tornagyőzelmet, igaz a nem éppen a kontinens elitjébe tartozó Grúzia (85-69), Izrael (67-64) és Lengyelország (76-65) ellenében. A folytatás ennek megfelelően már nehezebben alakult, az antwerpeni kupán éppen ellenkező előjellel, három vereséggel zártak. Pedig itt sem top csapatokkal találkoztak, a házigazda belgákat (57-76), valamint újfent Izraelt (74-78) és Lengyelországot (79-82) semmiképp sem lehet annak nevezni ebben a sportágban. A következő állomáson, Koperben aztán begyűjtöttek egy nagyobb skalpot az olaszok, Montenegrót jó játékkal verték (89-73), igaz a házigazda szlovénektől kikaptak (84-92). Zárásként következett a már említett Acropolis Tournament, ahol a litvánoktól kikaptak (63-79), a bosnyákokat megverték (73-62), míg a görögöktől szintén vereséget szenvedtek (65-79).

Olaszország esetében sem könnyű tippelni és esélyt latolgatni, annyi bizonyos, hogy nagy elvárást velük szemben sem támaszt a közvélemény. Felforgatott, fiatal kerettel érkeznek Szlovéniába, ráadásul a csoportriválisok is erősek. A második körbe való továbbjutás megfelelő eredmény lenne részükről, ezért valószínűleg a törökökkel lesznek nagy harcban.

 

A keret tagjai:

Pietro Aradori – Cantú

Marco Belinelli – San Antonio Spurs (USA)

Daniele Cavaliero – Victoria Libertas Pesaro

Andrea Cinciarini – Reggiana

Marco Cusin - Cantú

Luigi Datome – Detroit Pistins (USA)

Travis Diener – Dinamo Sassari

Alessandro Gentile – Olimpia Milano

Angelo Gigli – Virtus Bologna

Nicolo Melli – Olimpia Milano

Giuseppe Poeta – Virtus Bologna

Guido Rosselli – Reyer Venezia

Luca Vitali – Virtus Bologna

 

Szövetségi kapitány: Simone Pianigiani

 

FINNORSZÁG

A finn válogatott legnagyobb ásza kétségtelenül Petteri Koponen. A jelenleg a Himki Moszkvában játszó, éveket a Virtus Bolognánál töltő, és az NBA-be is draftolt (Philadelphia 76ers, 2007) játékos még mindig csak 25 éves. Nem túlzás kijelenteni, hogy a csapat sikerességéhez elengedhetetlen az ő jó játéka, nélküle – Eb szinten – biztosan vereséget szenved csapata. Rajta kívül a Ljubljanában pattogtató Sasu Salin, az Olaszországból hazatérő Tuukka Kotti, illetve az Adria-ligás Buducnostban jó számokat hozó Gerlad Lee felel elsősorban az eredményességért. A szövetségi kapitány az immár 10 éve hivatalban lévő német Henrik Dettmann, érdekesség, hogy az 1995-ös Eb-n is ő vezette a finneket.

Finnország felkészülési mérkőzéseinek eredményei eléggé vegyesre sikeredtek. Franciaországi tesztmeccsük során jól helytálltak erősebb riválisukkal szemben, 101-93-as vereséget szenvedtek. Ezt követően hazai környezetben fogadták a briteket, akiket magabiztosan győztek le 88-66-ra. A következő állomás a vilniusi nemzetközi torna volt, ahol első meccsükön nagy küzdelemre késztették, ám szoros vereséget szenvedtek a jóval erősebb házigazda litvánoktól (76-78). A folytatásban aztán Csehországot már le is győzték (98-89), az utolsó napra pedig már kissé elfáradtak, és nem sok esélyük volt a csoportellenfél Oroszország ellen (73-90). Az első öt edzőmeccsen mutatott teljesítmény – az eredmény másodlagossága miatt főként – bizakodásra adhatott okot a lappföldieknek. A felkészülés hajrájában aztán a finnek kétszer is megmérkőztek Lettországgal, és az első vereséget (84-90) egy még kínosabb (70-106) zakó követett, ráadásul mindkét esetben hazai pályán, így az esetleges nagy önbizalom gyorsan el is szállt.

Finnország esetében aligha várhatja bárki is, hogy megismételjék két évvel ezelőtti produkciójukat, nevezetesen, hogy továbbjussanak a második csoportkörbe. A csapatban azonban ott van a potenciál egy esetleges meglepetésre, és a közvetlen riválisok elleni meccsek lesznek várhatóan sorsdöntőek (feltételezve a görögök és esetleg az oroszok dominanciáját a csoporton belül).

 

A keret tagjai:

Petteri Koponen – BC Himki (RUS)

Teemu Rannikko – Union Olimpia (SLO)

Mikko Koivisto – Nilan Bisons Loimaa

Roope Ahonen – Solna Vikings (SWE)

Sasu Salin – Union Olimpia (SLO)

Shawn Huff – Capo D’Orlando (ITA)

Samuel Haanpää – Lapuan Korikobrat

Kimmo Muurinen – Nilan Bisons Loimaa

Tuukka Kotti – Nilan Bisons Loimaa

Gerald Lee – KK Buducnost (MNE)

Hanno Möttölä – ToPo Helsinki

Antti Nikkilä – Tampereen Pyrintö

 

Szövetségi kapitány: Henrik Dettmann

 

SVÉDORSZÁG

A svéd keret két legnagyobb vezéregyénisége egyértelműen a két NBA-ben pattogtató kosaras, Jonas Jerebko és Jefferey Taylor. Jerebko volt az Eb-re való kijutás legfőbb letéteményese, várhatóan most is a Detroit Pistons játékosa lesz a csapat első számú opciója. De sokat várhatnak a skandinávok a svéd-amerikai Taylortól is, akinek édesapja szintén NBA-játékos volt fénykorában. Érdekes összetételű keret a svédeké, hiszen Tayloron kívül is hemzseg a kettős állampolgároktól a csapat. Az amerikai Erik Rush, a bosnyák Dino Pita, illetve a kongói Massamba testvérek egyaránt rendelkeznek svéd felmenőkkel. A legtöbb játékosuk külföldön pattogtat, nagy szükség is lesz Bradley Dean – az állandó Eurochallenge résztvevő Okapi Aalstar trénere is egyben – fiainak a nemzetközi színtéren szerzett tapasztalatra ebben a rendkívül kemény csoportban.

A svédek felkészülése egészen pocsékra sikeredett, hiszen mindössze egyetlen győzelmet jegyeztek a lejátszott hat mérkőzésükön. Először Litvániában vendégeskedtek a sárga-kékek, ahol kétszer is megmérkőztek a házigazdákkal, és a papírforma szerint ki is jött a csapatok közti tudásbeli különbség, két harminc pont körüli balti-siker született. A következő állomás a lublini torna volt Svédország számára, ahol a britek remek játékkal való legyőzése (85-68) után – akiket egyébként mindenki legyőzött a felkészülés során – ismét kapitulált a Dean-legénység, előbb Ukrajna (74-86), majd a házigazda Lengyelország (57-73) bizonyult jobbnak. A felkészülési mérkőzések sorát a németek elleni, bambergi fellépés zárta, ahol 78-66-ra a germánok diadalmaskodtak.

Az esélyeket tekintve sok pénzt nem tennénk a svédek csoportból való továbbjutására, ez igazi bravúrnak minősülne, sokkal valószínűbb a finnekkel folytatott versenyfutás a csoport utolsó helyének elkerüléséért.

 

A keret tagjai:

Thomas Massamba – Lukoil Academic Sofia (BUL)

Ludvig Hakanson – FC Barcelona Regal II (ESP)

Kenneth Grant – Nancy (FRA)

Dino Pita – Södertalje Kings

Anton Gaddefors – Sundsvall Dragons

Viktor Gaddefors – Okonoplast Bologna (ITA)

Jefferey Taylor – Charlotte Bobcats (USA)

Erik Rush – Cimberio Varese (ITA)

Jonas Jerebko – Detroit Pistons (USA)

Jonathan Skjöldebrand – Hapoel Tel-Aviv (ISR)

Brice Massamba – ES Sahel (TUN)

Joakim Kjelborn – Norrköping Dolphins

 

Szövetségi kapitány: Bradley Scott Dean

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus