Eb-selejtező - Ukrajna

2003-ban szintén kint voltak az EB-n, megint 14. helyen zártak, 2005-ben pedig a 16-os mezőny utolsó helyén végeztek. Itt két érdekes név tűnt fel: egyrészt Sztaniszlav Medvegyenko, aki a Los Angeles Lakersszel NBA bajnok is lett a 2000-es évek elején, a másik pedig Olekszij Pecserov, aki szintén megjárta azóta az NBA-t és a jelenlegi válogatott egyik, ha nem a legismertebb játékosa. Két sikertelen próbálkozás következett, hiszen sem a 2007-es, sem a 2009-es kontinenstornára nem sikerült kvalifikálniuk magukat, nem úgy a két évvel ezelőtti EB-re, ahol többek között minket is megelőzve, csoportharmadikként jutottak ki a kibővített, 24 csapatos tornára, ahol megismételték 1997-es 13. helyüket (csak ezúttal jóval több ellenfelet sikerült megelőzniük).

Felkészülés

Az összetartást július harmadik hetében kezdték meg. A július 17-18-19-én rendezett AeroSvit Kupa első napján Romániát egy habkönnyű meccsen verték 83-58-ra úgy, hogy mind a 15 beöltöztetett játékost sikerült pályára küldenie Mike Fratello mesternek. A második napon Bulgáriával már jóval nehezebb dolga volt az ukránoknak, mindössze 69-61-re sikerült diadalmaskodniuk egy végig kiélezett találkozón. Az utolsó mérkőzésen az izraeliek már soknak bizonyultak, de a 74-68-as vereség teljesen vállalható egy magasabban jegyzett gárda ellen, így második helyen végeztek ezen a tornán az őket legyőző Izrael mögött.

Egy hétre rá, július 24-25-26-án is játszottak egy meghívásos tornán, ezúttal Bulgáriában a Sofia Tornán léptek pályára. Az első napon borzasztóan simán, 81-61-re verték a lengyel válogatottat úgy, hogy már a félidőben 23-mal vezettek, onnantól csak a különbség tartása volt a lényeg. A második napon a legerősebb ellenfél, Törökország ellen mérkőztek meg és végül 80-77-es vereséget szenvedtek a nagyon elrontott második negyedüknek köszönhetően (9-21). Az utolsó játéknapon a házigazdákkal találkoztak (egy héten belül másodjára) és bár 24-12-re elvesztették az első felvonást, végül sima, 82-65-ös győzelmet arattak, így második helyen zártak a törökök mögött.

Harmadik és egyben utolsó felkészülési tornájukat Grúziában, Tbilisziben játszották. Az első napon Észtországot verték meg 60-49-re egy végig szoros, de kézben tartott találkozó során. A második naptól aztán valami szétesett a kék-sárgánál, ugyanis Fehéroroszország 75-65-re győzte le őket, de annál sokkal simábban, mint amit az eredmény mutat. Szinte végig 10 pont fölött volt a különbség és öt perccel a meccs vége előtt 20 volt közte, onnan jöttek vissza az ukránok. Nem úszták meg azonban a kiütést az utolsó napon, ekkor a házigazda grúzok 95-69-re diadalmaskodtak ellenük úgy, hogy már az első negyed után 19-cel vezettek. A torna harmadik helyén zártak, bár legjobbjaik közül többen hiányoztak.

A csapat

A gárda nem ismeretlen számunkra, hiszen két éve kétszer is találkoztunk velük a számunkra nagyon balszerencsésen végződő selejtezők közben. Akkor szinte nem is volt különbség a két csapat között, idegenben 80-71-re nyertek az ukránok, míg Szolnokon 83-75 lett a végeredmény a magyaroknak (és mindkét gárda 3-5-tel végzett). Jelenleg 50. helyen állnak a FIBA ranglistáján, amellyel a csoportban másodikak.

Mike Fratello a vezetőedző ugyanúgy, ahogy az előző sorozatban. Az amerikai szakember nagyon szépen összeszedte a korábbi években elég gyenge ukrán nemzeti együttest, sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a védekezésre, mint tették ezt a korábbi szövetségi kapitányok. A stábban elég sok változás állt be, gyakorlatilag a teljes segítői csapat amerikai most már, úgyhogy kicsit más alapokon készül az ukrán válogatott, mint ahogyan az Európában megszokott.

A keret szinte felborul, ugyanis a palánk alatt több nemzetközileg is elismert, volt vagy jelenlegi NBA-s játékos is található, míg a külső sorban egy honosított amerikai kosarason kívül leginkább tehetséges fiatalok próbálják Ukrajna szekerét tolni (igaz, egyik legfényesebb csillaguk Hanga Ádám volt csapattársa, Szerhij Hladir is periméter játékos). Ennek ellenére a legfőbb játékkialakítójuk az ex-amerikai Burtt, aki a támadások motorja, alfája és omegája, így hiába van sokkal több nagy név a palánk alatt, mégis az ő személye és játékának minősége lehet a döntő az ukránok meccsein, mert ha ő nem alakítja ki másoknak a helyzetet, akkor az ukránok játéka finoman szólva is akadozik.

Nagyon érdekes találkozót vívhatunk majd velük, mert a felkészülés végén többen hiányoztak tőlük, a palánk alól például a Liscsuk-Pecserov-Feszenko hármas és bár nekünk is vannak sérültjeink, az ő hiányzásuk borzasztóan nagy veszteség lenne Ukrajna számára.

Játékosok

Steve Burtt Jr. (Tofas Bursa, Törökország)
hátvéd, 28 éves, 185cm, 84kg

Az ukránok honosított játékosa a New Yorkban született Steve Burtt. Az Iona egyetemen végző kisember 2006-ban jelentkezett az NBA draftra, ám nem foglalták le a játékjogát és azonnal átjött Európába. Játszott Görögországban, Portugáliában, Olaszországban, Izraelben és Spanyolországban is, ám hosszabb időt egyik helyen sem töltött, három szezon alatt 5 csapata volt úgy, hogy az izraeli Ironi Askelonnal majdnem két évet játszott. 2010-ben került Ukrajnába, ahol előbb a Ferro-NZTU-nál pattogtatott, majd még ugyanabban az évben leszerződtette a Dnyipro Dnyipropetrovszk. Idén nyáron lejárt a szerződése és már aláírt a török Tofas Bursa együtteséhez, úgyhogy új szezon, új ország megint. Ukrán kirándulása annyira mély nyomokat hagyott azonban az ukrán szövetségben, hogy 2011-ben megkapta az állampolgárságot és ott volt a tavalyi Európa-bajnokságon is.

Burtt nagyon jó szezonon van túl, a VTB-ben és az ukrán ligában is nagyon szép számokat produkált. Igazi mindenes támadásban, gyors, jól egy-egyezik (ez egy amerikaitól mondjuk alap), de nem csak magának, hanem másoknak is szereti megcsinálni a helyzetet, így a 20 pont körüli átlagai mellé 4-5 gólpassz is befért meccsenként. Jó keze van kintről is, nem ez az első számú fegyvere, de nem nagyon érdemes feladni a triplavonalon azért, hogy a betöréseit hatékonyabban védje az ellenfél, mert kegyetlenül kihasználja az adódó alkalmakat. Elég sok labdát ad el, de a Dnyiproban tavaly talán túl sokat is kellett, hogy nála legyen a játékszer, ez az ukrán válogatottban egészségesebb labdaelosztás mellett sokat javulhat nála.

Dmitro Zabircsenko (Azovmash Mariupol, Ukrajna)
irányító, 28 éves, 191cm, 91kg

A Burtthöz hasonlóan szintén 28 éves Zabircsenko szintén fontos eleme a hátvédsornak. A Druzskovkán született játékos csak Ukrajnában játszott eddig pályafutása során. 2001-ben kezdte meg a profi karrierjét és négy évnyi másodosztályt követően felkerült a Mariupol első keretéhez is. 2006-ban váltott, a Budivelnik együtteséhez igazolt és két évig játszott ott. Donyeck és Kijev voltak az új állomásai (mindkét szezonban játszott a EuroChallenge-ben, de nagyon keveset), majd visszatért korábbi együtteséhez, az elmúlt két szezont megint a Budivelniknél töltötte, akikkel előbb a EuroCupban, tavaly pedig a VTB United Ligában is játszott. Új csapata is megvan már, visszatér gyökereihez és újra az Azovmash játékosa lesz. Nemrég lett válogatott, de ő is ott volt a tavalyi EB-t megjárt csapatban.

Igazi erőssége a védekezése, gyakorlatilag az ukránok legjobb védője a periméteren és emiatt Fratello edző egyik kedvenc játékosa is. Nemcsak az emberfogásban segít, de elég jól is pattanózik termetéhez képest. Biztos keze van, de ez nem a dobáshatékonyságában mutatkozik meg, nem egy nagy pontszerző, viszont a labda nagyon jó helyen van nála, alig veszíti el és nem is vállalja túl magát. Ő az a fajta csendes pusztító, akinek a fontossága nem a statisztikákban mutatkozik meg, de kulcsszerepe van így is csapatai sikerességében. Valószínűleg így is csak a padról fog jönni, de onnan fontos pihenőperceket adhat Burttnek és Hladirnak.

Gyenyisz Lukasov (Budivelnik, Ukrajna)
irányító, 23 éves, 190cm, 84kg

Fontos szerepe lehet a 23 esztendős Lukasovnak is, aki Zabircsenkóhoz hasonlóan soha nem játszott külföldön. 2005-ben, 16 évesen került a Kijev utánpótláscsapatához, ahonnan 2008-ban került fel a nagyok közé. Két szezont húzott le a fővárosban, mielőtt áttette volna székhelyét a Budivelnikhez, azóta is ebben a csapatban pattogtat. A kijevi gárda tagjaként két szezonnyi EuroChallenge tapasztalata van, a 2009-2010-es évben csapata vezére volt (16.3 pont, 5.5 pattanó, 5.5 gólpassz). Fiatal kora ellenére már három éve a válogatott keretének a tagja, a 2009-es kontinenstornára még nem sikerült kijutniuk az ő segítségével sem, tavaly viszont természetesen ott volt Litvániában.

Lukasov, ha játszik (a hivatalos keretlistában nincs benne), akkor Zabircsenko jó kiegészítője lehet. Neki védekezése nagyon nem erőssége, támadójátéka annál inkább. Kintről és bentről is képes pontokat szerezni, bár legutóbbi szezonjában bentről kifejezetten pocsékul dobott. Sokat is próbálkozik, de emellett irányítói feladataira is szokott koncentrálni, kevés labdát ad el. Ami mindenképpen kiemelendő az a pattanózása, 190-es magasságához képest nagyon jó számokat hoz.

Olekszandr Lipovij (BC Donyeck, Ukrajna)
dobóhátvéd, 20 éves, 200cm, 80kg

Hladir mellett talán a legtehetségesebb fiatal ukrán Lipovij. A még a 21. életévét sem betöltő dobóhátvéd a fővárosban, a BC Kijevnél kezdte meg pályafutását és miután az ukrán első osztályban is bemutatkozott, tavaly nyáron elvitte a BC Donyeck. A csapattal ott volt a EuroCupban, illetve tavaly már a felnőtt válogatott tagjaként megjárta az EB-t is, tehát nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik, de nagy valószínűséggel ettől függetlenül sem ő lesz még a húzónév, hiszen mind klubcsapatában, mind a válogatottban egyelőre csak epizódszereplő.

Nagyon jó all-around játékos válhat belőle, dobni és betörni is képes és nagyon magas egy dobóhátvédhez képest. Egyelőre súlyproblémákkal küzd, de nem a megszokott módon, neki inkább kilókat kellene felszedni, hogy a felnőttek között nagyobb szerepet és több játéklehetőséget kaphasson. Még ebben a selejtezősorozatban sem valószínű, hogy bármilyen komolyabb szerepet szánnak neki, de nagyon fontos lenne őt nem lebecsülni, mert tapasztalatlansága és egyelőre nem elég komoly testi ereje ellenére tehetsége elvitathatatlan.

Szerhij Hladir (Fuenlabrada, Spanyolország)
dobóhátvéd, 22 éves, 196cm, 86kg

Igazi Jolly Joker lehet Hanga Ádám volt csapattársa, a nagyon fiatal Hladir. Pályafutását szülővárosában, az egyik legkisebb ukrán klubnál, a Mikolajivnál kezdte és óriási szó, hogy ebből a klubból tudott elkerülni külföldre. Közben az utánpótlás válogatottakban megmutatta tehetségét, általában 2-3 évvel fiatalabb volt, mint U-18-as és U-20-as csapattársai és nemcsak életkorával, de teljesítményével is kitűnt közülük. 2007-2008-ban került be a Mikolajiv első osztályú csapatába és azonnal felvette a felnőttek ritmusát is. Az utánpótlás teljesítmények után a viszonylag sima átállás a felnőttekhez meggyőzte a játékosmegfigyelőket és 2009 nyarán draftolta az Atlanta Hawks a második kör 49. helyén. Az a nyár nem volt eseménytelen számára, ugyanis ekkor hagyta ott nevelőegyesületét és Ukrajnát, július elején ugyanis aláírt a spanyol Manresa csapatához, ahol egészen az idei nyárig játszott. A következő szezonban a Fuenlabradánál fog pattogtatni, így a következő évadot is a spanyol első osztályban, az ACB ligában tölti majd. A Hawksnál többször járt edzőtáborban és a 2010-es nyári ligában is ott volt a csapatnál, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az újjáépülő atlantai franchise 1-2 éven belül át fogja vinni európai tehetségét.

Dobójátékos egyértelműen, elképesztően jó keze van és nagyon messziről is képes betalálni. A baj az, hogy mint a legtöbb shooter ilyen korba, ő is kiegyensúlyozatlan, ha nem megy, akkor nagyon nem megy neki. Atletikus játékos, aki betörésekre is képes, de egyértelműen dobó inkább és ha megy neki kintről, akkor ezt használja ki ahhoz, hogy közelebbről is betaláljon. Hátul jó-közepes, jó a lábmunkája, de fizikálisan lehetne ennél sokkal erősebb és akkor komoly védőfeladatokat is rá lehetne bízni.

Olekszandr Kolcsenko (Azovmash Mariupol, Ukrajna)
dobóhátvéd/kiscsatár, 23 éves, 196cm, 103kg

A válogatott fontos tagja a szintén 23 éves Kolcsenko is. Moldova jelenlegi fővárosában, Tirapsolban született még, de nem kettős állampolgár, eredetileg is ukrán. Előző két társához hasonlóan ő is csak Ukrajnában játszott, ő a Himik Juzsnij nevelése. 2005-ben került a klub alkalmazásába, amikor még 17 éves sem volt és azonnal jó benyomást tett az őt figyelőkre, ugyanis ott volt már abban a válogatottban is, amelyik a 2007-es EB-re próbált meg kijutni, sikertelenül. Egészen 2011-ig játszott a Himiknél, akikkel mindegyik évben ott volt a EuroChallenge-ben, 2010-2011-ben már egyértelműen húzóemberként. Az előző szezont már az Azovmash-nál töltötte, akikkel megfordult a EuroCupban és a VTB Ligában is. Természetesen eközben folyamatosan válogatott is volt, így elmondhatja magáról, hogy ő is járt a tavalyi Európa-bajnokságon.

Kolcsenko igazi nehéztüzér. Utánpótlás korában nem volt ennyire egysíkú, de a felnőttek között leginkább ebből él meg. Nem jön túl jó szezonból, az ukrán ligában 30% alatt dobta a hármast, ami nála sokkal kevésbé tehetséges játékosoktól is pocsék. Ritkán tör be, pedig elég hatékonyan csinálja, nagy testi erejű kosaras, középtávoli játéka viszont egyelőre gyenge, így nem tudja maximalizálni hatékonyságát. Elég rapszodikus, ha elszáll a keze, akkor akár csapata legjobbja is lehet, de ha nem, akkor viszont kerékkötője.

Makszim Pusztozvonov (BC Donyeck, Ukrajna)
kiscsatár, 25 éves, 200cm, 96kg

A Bila Cerkván született Pusztozvonov is beleillik a külső sor profiljába, ugyanis nem meglepő módon neki is csak ukrán csapatai voltak eddig. 17 évesen, 2004-ben kezdett a Kijevnél, akiknek 2010-ig állt alkalmazásában. Egy bajnoki cím és egy kupagyőzelem mellett talán még fontosabb, hogy már ekkor átélt két szezonnyi EuroChallenge-t és egy évadnyi EuroCupot. Az egyre jobban teljesítő játékosra le is csapott az Azovmash, 2010-2011-ben velük a VTB United ligát is megjárta amellett, hogy a EuroCupban újra pályára léphetett. Egy szezon után otthagyta a gárdát és a Donyeck együtteséhez igazolt, a döntést viszont minden bizonnyal nem bánta meg, ugyanis idén bajnokok lettek, fennállásuk során először, és ott voltak az Euroliga selejtezőiben, majd a EuroCupban egészen sokáig meneteltek, a periméter játékosok közül neki van tehát a legnagyobb nemzetközi tapasztalata. Több éve válogatott már ő is, ott volt a 2008-ban kudarccal végződő EB-selejtező sorozatban is, de tavalyi kontinenstornán is pályára lépett.

Kellemetlen kosaras, mert mindkét csatár posztot tudja, bár alapvetően kiscsatár. Kintről is veszélyes, de a pick-and-roll elzárás részét is megcsinálja és abból is képes veszélyt jelenteni a gyűrűre. Jól kezeli a labdát, ezért komoly fejtörést és matchup problémákat tud okozni az erőcsatárok számára, amennyiben olyan szerkezetben lép fel csapata. Hátul is megbízható játékos, igazi mindenes, aki valószínűleg itt sem lesz vezér, de ami percet pályán tölt, abban gyakorlatilag maximálisan, mindenben segíteni fogja csapatát elöl és hátul is.

Artur Drozdov (Azovmash Mariupol, Ukrajna)
dobóhátvéd/kiscsatár, 31 éves, 199cm, 106kg

Az ukrán válogatott korelnökét tisztelhetjük Drozdov személyében. A 31 éves kosaras 18 évesen, 1999-ben kezdett az Avtodor Szaratov együttesében, Oroszországban, de egy év után már a franciák egyik akkori élcsapatánál, a Pau-Ortheznél találta magát, ahol egészen 2006-ig pattogtatott. Három francia bajnoki cím és két kupagyőzelem mellett megjárta az Euroligát és a EuroCupot is, mielőtt sérülések, illetve az elég komoly konkurencia miatt hazafelé vette az irányt. Három szezont húzott le a BC Kijevnél, majd a Donyeck és a Budivelnik együtteseinél is megfordult. Ezen időszak alatt is megfordult Európa második számú kupasorozatában, a EuroCupban, illetve a EuroChallenge-ben is tiszteletét tette kétszer is. Még egyszer megpróbálta külföldet, a Vanoli Cremona csapatában húzott le egy szezont az olasz első osztályban, de tavaly hazatért az Azovmash-hoz és a következő évadban is itt fog pattogtatni. Nem csak az egyik legnagyobb nemzetközi kupatapasztalattal rendelkezik, de 2003 óta az ukrán nemzeti együttes tagja is.

Mint a keret legtapasztaltabb tagja, valószínűleg vezérfeladatai is lesznek, még ha ez nem is a pontoknál fog megmutatkozni. Sokat volt sérült, így már közel sem az a kosaras, mint pár évvel ezelőtt, de még mindig kifejezetten atletikus, nagyon jó pattanózó. Borzasztóan jó keze van, nagyon hatékony pontszerző, de nem viszi túlzásba, általában nem vállal feleslegesen. Hátul is próbálja használni atletikusságát és ez általában eredménye is vezet.

Makszim Kornijenko (Dnyipro Dnyipropetrovszk, Ukrajna)
erőcsatár/center, 25 éves, 205cm, 100kg

A vándormadarak után egy igazi kuriózum Kornijenko. Profi pályafutását 18 évesen kezdte, méghozzá abban a klubban, ahol jelenleg is játszik, a Dnyiproban. 2005 óta viseli a gárda mezét, így a következő szezon lesz sorozatban a nyolcadik szezonja a dnyipropetrovszki együttesnél. Egy szezont lehúzott velük a EuroChallenge-ben (2007), egy évre rá pedig a EuroCupban is elindulhattak (2008). Tavaly a VTB liga küzdelmeiben is ott volt Kornijenko, így azt nem mondhatni, hogy rutintalan lenne a nemzetközi porondon. Alapvetően kiegészítő ember lenne csak, de hasznot húzhat a három nagy hiányzó távollétéből.

Nem túl erős testalkatú játékos, bőven elférne még rajta pár kiló, ettől függetlenül nagyon jó ütemérzéke miatt jó pattanózónak és kiváló blokkolónak számít. Hátul emiatt elég komoly veszélyt jelent az ellenfelek számára. Elöl vannak gondok, bár a pontszerzéssel nincs gondja, de egyáltalán nem mondható hatékonynak az, amit csinál. Nincs igazán kidolgozott mozdulata, olyan, amihez fordulni tudna, ezért tüzel csak alig valamivel jobban, mint 50%, az pedig egy palánk alatti embertől kevés. Valószínűleg nem lesz túl nagy szerepe, de ha pályára lép, akkor védekezésben azért nagy segítségére lehet az ukránoknak addig is, amíg Kravcovék pihennek.

Szerhij Liscsuk (Valencia, Spanyolország)
erőcsatár/center, 30 éves, 210cm, 110kg

Ahogy a csapatbevezetőben említettük, a magasemberek egy másik szintet képviselnek és ennek Liscsuk az egyik megtestesítője. 16 évesen kezdte profi karrierjét a Pulsar Rovnonál és öt évet játszott a csapatban. Még mielőtt nagyobb klubokhoz került volna, már felfigyeltek tehetségére és 19 évesen ott volt a 2001-es EB-t megjárt keretben. 2003-ban került a Himik Juzsnijhoz, ahol két szezont pattogtatott, mielőtt átkerült volna az akkori egyeduralkodó Azovmash-hoz. 2009-ig nagyon sok szép sikert élt meg a gárdánál (minden évben bajnoki cím, EuroCup részvétel kétszer is), ám ekkor újabb váltás következett, ezúttal már külföld, ugyanis elvitte a spanyol első osztályban játszó Valencia csapata és jelenleg is ennek a csapatnak az alkalmazásában áll. A Valenciánál egy másik dimenzióba került, 2010-ben például megnyerték a EuroCupot, rá egy évre pedig egészen az egyenes kieséses rendszerig vitték az Euroligában is (idén újra a EuroCupban meneteltek). 2001-et követően ott volt a 2005-ös és a tavalyi ukrán csapatban is, ilyen szempontból ő a legtapasztaltabb játékos a keretben három Európa-bajnoki részvétellel. 2004-ben az NBA-ben is kiválasztották a drafton, a Memphis Grizzlies foglalta le a játékjogát a második körben a 49. helyen (jelenleg a Los Angeles Lakers birtokolja Liscsuk jogait), ám nagyon valószínű, hogy őt már sosem látjuk az amerikai profi ligában játszani. Jelenleg sérült és nem is tudni, hogy mikorra épül fel, ellenünk még nagy valószínűséggel nem játszik, mivel egy térdsérülés miatt kihagyta a teljes spanyol rájátszást például és nincs benne az előre megnevezett keretben sem (ami mondjuk még nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesz ott holnap, de sérülése miatt szinte biztos).

Olekszij Pecserov (Azovmash Mariupol, Ukrajna)
erőcsatár/center, 26 éves, 213cm, 106kg

A keret talán legismertebb játékosa Pecserov, azok számára legalábbis biztosan, akik követik, követték régebben az NBA-t. 17 évesen, 2002-ben a Politechnik Harkivnál kezdett játszani, de két év múlva már elvitte a fővárosi kosárcsapat, a BC Kijev. Újabb egy szezon és már a francia fővárosban találta magát a Paris Basket Racingnél. Tehetsége olyannyira elismert volt, hogy a 2006-os NBA drafton a 18. helyen választotta ki a Washington Wizards. Egyből nem ment át Amerikába, előbb újabb egy évet lehúzott Kijevben és csak 2007-ben írta alá újoncszerződését. Tengerentúli kalandja nem alakult a legjobban, pár szép megmozduláson kívül nem sikerült a nagy áttörés, nem tudott megragadni odaát. 2009-ben elcserélték a Minnesota Timberwolveshoz, akiktől 2010-ben el is köszönt (illetve inkább a csapat tőle) és visszatért az öreg kontinensre. Az Olimpia Milanohoz írt alá, akikkel az Euroligában is megfordult, igaz, csak pár meccs erejéig, ám egy szezon után innen is távozott. Tavaly az Azovmash színeiben játszott és fog a következő évadban is. Ő is régóta válogatott, 2005-ben is ott volt már a kontinenstornán és természetesen tavaly is. Pecserovról keveset tudni, az biztos, hogy nem játszott az utolsó felkészülési találkozókon és nagy a hallgatás körülötte, azonban az ő játékára azért nagyobb az esély, mint a Liscsuk-Feszenko kettősére.

Fő erőssége a nagyon jó keze. Középtávolról halálos fenyegetés az ellenfelek számára és bár a triplavonalon túlról nem elég kiegyensúlyozott, olyan távolságból sem veszélytelen, ezzel pedig képes kihúzni emberét a palánk alól. Elég mobilis, így magassága ellenére képes erőcsatárt is játszani. Egyelőre palánknak háttal nem annyira veszélyes és bőven elférne rajta még pár kiló izom, hogy a darálóban még hatékonyabb legyen, de még mindig csak 26 éves, úgyhogy elég komoly karrierje ellenére is van még ideje fejlődni. Ilyen magassággal hátul is megkerülhetetlen, jó blokkoló, de a hiányzó kilók miatt elég sokszor kizárják, nem számít jó pattanózónak.

Kirilo Feszenko (szabadügynök)
center, 25 éves, 216cm, 127kg

A keret másik NBA-t is megjárt játékosa Feszenko. 2003-ban kezdte a profi karrierjét még az Azovmash Mariupol B csapatában, egy évre rá azonban már az első kerettel együtt készült. 2006-ig játszott itt, majd a Cserkaszi Monkeys húzóembere lett, de mindössze egy évet töltött el a Majmoknál. 2006-ban is jelentkezett már az NBA draftra, de visszalépett, majd 2007-ben újra megpróbálta, ekkor már bent hagyta a nevét és a Utah Jazz el is vitte a második kör 38. helyén. Négy évet töltött a mormonok földjén, de igazán komoly játéklehetőséget sosem kapott. Az első két évben még a D-ligában is nagyon sokat tartózkodott és legjobb szezonjában 2010-2011-ben is csak 53 találkozón lépett pályára, átlagban 8.6 játékpercet kapva. A lockout után előbb a Golden State-tel megegyezett, de miután az az üzlet meghiúsult, így márciusig várnia kellett egy új szerződésre. Aláírt az Indiana Pacershez, de összesen három meccsen kapott lehetőséget, most pedig még szabadügynök. Feszenko ott volt a tavalyi EB-n, de nem ápol túl jó kapcsolatot Fratello mesterrel, így játéka erősen kérdéses, nagyon valószínű, hogy ő nem lesz a keret tagja.

Vjacseszlav Kravcov (Detroit Pistons, NBA)
center, 24 éves, 211cm, 115kg

Kravcov a palánk alatti részleg harmadik nagy neve. 17 évesen indult a pályafutása a BC Kijevnél, ahol öt szezont húzott le. Tehetsége ekkor sem volt kérdés, jelentkezett is a 2009-es NBA draftra és bár nem kelt el a játékosbörzén, többször járt ezután is Amerikában (például ott volt a Boston Celtics 2010-es nyári ligás csapatában). 2010-ben átigazolt a Donyeck csapatához, itt töltötte a legutóbbi két esztendőt, ő is tagja tehát az idei ukrán bajnokcsapatnak és természetesen komoly szerepe volt a EuroCup küzdelmekben is. Július elején szinte a semmiből érkezett a hír, hogy Kravcov szóban megállapodott a Detroit Pistonsszal, akikkel több éves szerződést kötött a hírek szerint, úgyhogy a következő éveket a világ legjobb bajnokságában fogja tölteni. Ott volt már a 2007-es EB-re kijutni kívánó válogatottban is, majd egy kis szünet érkezett, de a tavalyi kontinenstornán is szerepelt.

A magyar betörések legnagyobb ellensége lesz Kravcov, aki brutális blokkstatisztikákat gyártott tavaly is és leginkább védekezésben nyújtott teljesítményének köszönheti, hogy felfigyelt rá a Detroit is át is vitte Amerikába. Érdekes módon Pecserovhoz hasonlóan a pattanózás neki sem erőssége egyelőre, pedig elég komoly testi ereje van, ráadásul atletikus is, emiatt nem is meglepő, hogy a saját gyűrű felé szálló labdákat tényleg komoly hatékonysággal ütögeti el. Támadásban sokat nem szerepel, amit viszont vállal, azt jó százalékkal. Leginkább a gyűrű alatt megkapott labdákat tudja bezsákolni, tempóján még van mit javítani. Fizikailag nagyon tehetséges játékos, aki még elég sok mindenben nyers, de jól fejleszthető képességei alapján.

Kirill Natyazsko (Azovmash Mariupol, Ukrajna)
center, 21 éves, 211cm, 120kg

Érdekes színfolt lehet majd a fiatal Natyazsko. Ő a keret egyetlen játékosa, aki külföldön tanulta a szakmát, méghozzá egy nem is rossz amerikai egyetemen, az Arizonán (csapattársa volt például a 2011-es draft második választottja, Derrick Williams). 2009-ben nagy reményekkel érkezett a Wildcatshez és újonc szezonja jól is sikerült, 11 perces átlaga egy első éves külföldi magasembertől több, mint jó. A tendencia azonban nem változott és ahelyett, hogy nőtt volna játékideje, egyre kevesebb lehetőséget kapott, így statisztikái is megragadtak. Idén áprilisban döntött úgy, hogy neki ez így nem jó és további karrierje, valamint a minél gyorsabb pénzkereseti lehetőség miatt három év után elhagyja az egyetemet és elkezdi profi pályafutást, méghozzá az Azovmash-nál. Mivel még nagyon fiatal, így nincs tapasztalata az ukrán válogatottal, ám a felkészülési meccsek alapján az egyik erősségük lehet így is, ő lehet a nagy nyertese annak, ha nincs se Fesenko, se Liscsuk, se Pecserov.

Natyazsko játékáról nagyon nehéz mit mondani, az Arizonán sem játszott sokat, így statisztikái gyakorlatilag nincsenek, de nem is nagyon mondanak semmit azok sem, amik vannak. Alapvetően jó kezű játékos, akit elég jól felépítettek Amerikában az edzéseken fizikailag, de a meccshiány miatt lehetnek bőven problémái mind védekezésben, mind támadásban. Tehetségét talán az bizonyítja valamennyire, hogy az utolsó felkészülési tornán az ukránok legjobb pontszerzője volt.