Hanga Ádám naplója (vol. 13)

Tegnap érkeztem haza életem első amerikai útjáról, mint tudjátok, a drafton az NBA-játékjogomat lefoglaló San Antonio Spurs-nél volt alkalmam részt venni egy háromnapos mini camp-en. Nagyon nagyon jó volt ez a túra, odafelé New Yorkban szálltam át, egy kissé aggódtam, hiszen nem voltam még egyedül ilyen jellegű repülőúton, így a különböző reptéri dolgok és az átszállás miatt picit izgaultam, de tényleg nagyon gördülékenyen zajlott ez a procedúra mind kifelé, mind pedig a visszaúton. Rendkívül kedvesek voltak velem az emberek, a nyelvvel szerencsére nem volt problémám, megértettem szinte mindent, néha azzal volt nehézségem, ha mondani akartam valamit és nem jutott eszembe vagy nem ismertem a helyes kifejezést, de olyankor megpróbáltam körbeírni a dolgokat, így meg is tudtam érteteni magamat. A végére egyébként már meg is szoktam azt, hogy angolul kell beszélni, vagy esetleg filmeket nézni, úgyhogy teljesen megszokott lett már ennyi idő alatt is maga a nyelv. A hazafelé út kissé nehezebb volt, mivel úgy jöttem, hogy San Antonio – Minneapolis – Amsterdam – Budapest, ez azért rendkívül fárasztó volt a számomra, de igazán extra volt ez a kinti lét, már csak azért is, mert egy NBA csapat hívott meg és láthattam azt, hogyan mennek arrafelé a dolgok, ami egy magyar fiatal szemével nagyon különleges.

Talán érdekes lehet a számotokra, hogy milyen volt egy konkrét napi menet. Mindennap reggel hat körül keltünk, egy órával később már indulni kellet a csarnokba, ahol reggeliztünk, majd 7:45-től vagy 8-tól kezdtünk el edzeni. Egészen 1-2-ig tartottak a tréningek, esetleg egy kis játékkal fűszerezve. Reggel mindig kondival indítottunk, nekem leginkább has- és hát erősítő gyakorlatokat kellett csinálnom, rendkívül intenzíven. Utána egyéni képzést kaptunk, ami floater dobásokat, egy lábas, Steve Nash-féle dobásokat, tempókat, labdavezetési feladatokat tartalmaztak. Némelyik nem volt könnyen megszokható, hiszen az indulási gyakorlatoknál volt olyan, ami itt Európában lépéshibának számítana, ott viszont megengedett. Nagyon érdekesek voltak tehát ezek a tréningek, egyébként a másik két most darftolt Spurs játékos (a hozzám hasonlóan második körös pick, Davis Bertans épp az U19-es VB-n küzd a lettek sikeréért, úgyhogy ő távol maradt), Kawhi Leonard és Cory Joseph, illetve a tavalyi újonc Gary Neal és Danny Green, valamint DeShawn Butler vett még részt ezeken az edzéseken, plusz még néhány szabadügynöknek tartottak a térningeket. Így alakultunk kisebb csoportokba és ugyanazokat a feladatokat kellett megvalósítanunk, a San Antonio ottani alkalmazottjai, edzői stábjának tagjai tartották ezeket a gyakorlatokat, legfőképpen az egyéni képzés része volt a lényeg ennek az egész mini camp-nek.

Sokszor elhangzott az utóbbi időben, hogy rengeteg izmot kellene felszednem, ami csak részben igaz. Itt nem arra kell gondolnotok, hogy nagyon gyorsan óriási tömegeket kéne magamra pakolni, hanem konkrétan a cél a 93 kiló elérése (most 89 – 90 vagyok). A megerősödés nem feltétlenül azt jelenti, hogy hatalmas bicepsz és mellizom kell (nyilván valamilyen szinen ezek is kellenek), hanem a has-, a hát- és a törzsizom megerősödése a fontos. Rengeteg egyensúlyi feladat van, ezek nagyrésze úgymond erőt ad, ezekre gondoltak elsősorban megerősödés szempontjából, nem pedig arra, hogy nekem 15 kiló izmot fel kell szednem eszetlenül. Azt mondták, ha fáj a derekam, akkor is nagyon lényeges ezeknek az izmoknak a megedzése, fejlesztése, igen erős tartást tud adni a testnek és sokkal stabilabb lesz mind az alapállás, mind pedig a többi mozdulatom ezáltal. A kinti játékosoknak valóban hihetetlen felépítésük van, illetve rendkívül erősek, ezen kosarasok ellen nyilvánvalóan rendkívül fontos a fejlődés a már említett paraméterekben, hiszen a fizikai tényezők itt már nagyobb szerepelt tudnak játszani, mint Európában vagy akár Magyarországon.

Szerintem sokatokat érdekelheti, hogyan lehet összehasonlítani Manresát és San Antoniót kosaras szempontból, legalábbis azon pár nap alapján, amit volt szerencsém ebben a periódusban eltölteni az adott kluboknál. A spanyol gárdánál felkészültségben és módszereikben is nagyon hasonlítanak az amerikaiakra, maga a felfogás és az ott tapasztalható profizmus teljesen egy lapon említhető. Nyilván a büdzsé meghatározó tényező, tehát a Spurs-nél van egy 25 – 30 fős szakmai stáb, a Manresánál pedig nagyjából 10 ember tartozik ehhez. Ilyen jellegű részletekben tehát különböznek, de mindkét helyről csak pozitívakat tudok mondani.

A hazaérkezésem utáni program úgy alakult, hogy amint leszálltam a repülőgépről, felhívtam Mészáros Lajost és kértem egy kis szünetet, mert a szezon vége óta is folyamatosan edzettem és most valóban kimerültem. Mondta, hogy rendben van, nyilván fontos valamennyi pihenés, illetve szellemi feltöltődés, az előttünk álló hét csak ezzel fog telni, de ettől függetlenül a has- és háterősítő gyakorlatokat ugyanúgy fogom csinálni, szerintem csütörtök-péntek-szombat már futni is fogok valamennyit, mert teljesen nem szeretném leamortizálni magam, szinten kell tartani a hétfői-keddi válogatott edzőtáborba való bekapcsolódásomig.

Fantasztikus érzés volt átélni az utóbbi hetek, hónapok történéseit és emellett boldogsággal tölt el, hogy ennyien álltok mellettem, szorítotok nekem!

Fotó(1.): origo.hu

Fotó(2.): telesport.hu

A szerk.: Az alábbi videó segítségével felidézhetjük, mit produkált hazánk büszkesége az idei NB I-es rájátszás eslő két körében!

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus