Hanga Ádám naplója (vol. 23)
Visszatérve a megszokott kerékvágásba, most időben tudok jelentkezni nálatok, hiszen a napokban már megoldódott az internet-kérdés a lakásomban. Először mesélnék nektek az elmúlt hetemről, majd több dologra is kitérnék, amik nem feltétlenül csak velem kapcsolatosak, de úgy hiszem, sokatokat érdekelhet.
Borzasztóan kemény egy hét áll mögöttünk, hiszen múlthét vasárnap mentünk edzőtáborozni Andorrába, ahol gyakorlatilag ugyanabban az ütemben tréningeztünk, ahogy a hétköznapi, manresai gyakorlások alkalmával is, tehát 9 és 9:30 között kezdtük a reggeli munkát, amit olyan 13:30 tájékán fejeztünk be. Ezek általában konditermi edzésekkel kezdődtek, majd videózást, végül pedig a teremben léptük le a figuráinkat, illetve egy kondicionális benti edzéssel zártuk ezt a négyórás periódust. Itt természetesen nem állt meg a napi menet, az esti tréning 17:30 – 18:00 között vette kezdetét, az nagyjából két órát tartott. Hétfőn, kedden így nézett ki a felállás, szerdán csak délután volt edzés, majd csütörtökön és pénteken megcseréltük a dolgokat, tehát délelőtt volt az úgymond csapatedzés, délután pedig a hajtós, kondicionáló tréning. Ezt azzal indokolták az edzőink, hogy mivel vasárnapokon dél környékén fogjuk játszani a mérkőzéseink többségét, ezért szoknia kellene a szervezetünknek, hogy délelőtt, dél körül is képesek legyünk a maximális koncentrációra. Kaptunk két és fél nap „szabadságot” a visszautazás után, ami leginkább pihenéssel telt. A csapattal elmentünk együtt vacsorázni, majd szombaton és vasárnap is átruccantunk Barcelonába, de semmi különlegeset nem csináltunk ott - igazából olyan volt, mint amikor Fehérvárról Pestre felugrottunk még a régi társakkal -, körbenéztünk, ebédeltünk és mentünk is vissza Manresába.
Ennek a hétnek a programja már változatosabban alakul, hiszen ma két edzéssel vágunk bele újra a munkába a szusszanásnyi szünet után, majd kedden is ugyanez a menet, aztán szerdán megvívunk egy felkészülési találkozót az Alicante gárdájával, majd csütörtökön egy úgymond regeneráló napunk lesz. Pénteken és szombaton egyet-egyet tréningezünk, vasárnap pedig kezdődik a Katalán Kupa, ahol négy katalán csapat küzd meg a trófeáért. A nyitónapon Joventut Badalona ellen kezdünk, a másik ágon a Barcelona és a Girona vív meg egymással a döntőbe jutásért, a két nyertes játssza a finálét, a vesztesek pedig a harmadik helyért mennek.
Az Európa-bajnokságot igazán csak az előző héttől kezdődően tudtam követni, amióta van netem is. Tegnapelőtt láttam a két elődöntőt, de sajnos a lakásomban lévő internet egy picit gyengélkedik még, így egy kicsit szaggatottan láttam csak a képet, Tv-adóm pedig nincsen olyan, ahol adták volna a derbiket. Amit viszont láttam, az alapján a spanyolok végig domináltak és megérdemelten nyerték a kontinenstornát, szerintem mind egyénekre lebontva, mind pedig csapatszinten Európa felett állnak, ezért is volt jogos a diadaluk. A macedónokra is kitérnék egy pár szóban. Abszolút várakozáson felüli, amit elértek, de azért tudtuk róluk korábban is, hogy jók. Itt a végén még az oroszok dolgát is alaposan megnehezítették, egy ilyen ziccerrel elbukni a lehetőséget az ő esetükben arra, hogy bronzérmesként végezzenek, azt nem lehet könnyű feldolgozni, de a torna abszolút meglepetéscsapataként csak és kizárólag büszkék lehetnek magukra.
Egy kicsit bemutatnám nektek a csapatunkat, ami a tavalyi évhez képest jelentősen megváltozott kerettel veszi fel a harcot az ACB-ben idén. Érkeztek többen külföldiek, tavaly arányaiban több volt a spanyol játékos a gárdánál, akkor mindösszesen két amerikai és egy ukrán srác pattogtatott itt légiósként. Irányító poszton van egy rutinosabb és egy ifjabb emberünk, az utóbbi nálam picit fiatalabb, ők a karmesterek a csapatnál. Roman Montanez bedobó poszton a legtapasztaltabb harcosunk, ő egyben a csapatkapitányunk is, ő már sok évet lehúzott az ACB-ben. Van egy izlandi ifjoncunk, a '92-es születésű Haukur Palsson, aztán egy amerikai bedobó Micah Downs, aki Lóránt Petinek volt a csapattársa a Burgosnál tavaly, neki is az első szezonja lesz ez a spanyol első ligában. Sergiy Gladyr, aki már korábban lesérült, az elmúlt hetekben pedig műtéten esett át, ő így 6-7 hétre kidőlt a sorból, de mindenféleképpen erős pontja lesz az alakulatnak. Négyes poszton a tavaly még az Alicante klubjánál kosarazó Justin Doellman, ő egy 26 esztendő amerikai, van még egy dominikai Josh Asselin személyében, ő már szintén több idényt letudott az ACB-ben, de volt közte egy kis kitérője is, most ismét visszatért, már korábban a Manresánál is pattogtatott. Rajtuk kívül Kieron Achara is a gárda tagja, ő négyes-ötös poszton bevethető, ellene már volt alkalmam játszani is, még a válogatott színeiben a britek elleni selejtezőkön. Fiatal spanyolokkal van úgymond feltöltve a keret, de ők is nagy segítséget nyújtanak és a csapat szerves részét képezik.
12-en szoktunk edzeni a junior játékosokkal együtt, én úgy gondolom, hogy mindenkivel sikerült megtalálnom a hangot, nem tudnék kiemelni még senkit sem, akivel különösebben összetartanék, a klubnál is szeretnék, hogy minél inkább keveredjen a társaság. Most az edzőtáborunk alkalmával is igyekeztek mindent úgy csinálni, hogy a külföldiek és a helyiek minél inkább egy közösséget tudjanak alkotni, gondolok itt az asztalok elrendezésére, vagy a szobákra a szálláson. Én is keresem a spanyolok társaságát, hogy a nyelvből is ragadjon rám valami. A nyelvi akadályok miatt azért valamilyen szinten megvan, hogy a légiósok picit többet kommunikálnak egymással, de mindenki tényleg igyekszik egy egységet alkotni, a csapat, az edzők és a vezetők is nagyon szeretnék, hogy ténylegesen egy CSAPAT-ról lehessen beszélni. Ez most nehéz lesz, az edzőnk is elmondta, hogy az előző években több volt a gárdánál az úgymond munkás típusú játékos, ebben az esztendőben viszont sok-sok jó képességű egyéniséget kell összegyúrni. Most sok individuális játékosunk van, aki egyénileg igazán remek és az a cél, hogy ebből sikerüljön kialakítani egy egységes gárdát, ez hatalmas kihívás neki is, de nekünk is az lebeg a szemünk előtt, hogy ezt meg tudjuk valósítani.
Megmondom őszintén, azt pontosan nem tudom megmondani, hogy a klubunk akar-e még igazolni játékosokat, jobban mondva, hogy kiket és milyen posztra szeretne idehozni, de centerben a legvalószínűbb, hogy még lesz új emberünk. Nem tudom, ez hogyan lesz pontosan, tehát elképzelhető, hogy most nagy erőkkel keresik az új játékost, de az is, hogy majd elkezdjük a szezont ebben az összetételben és meglátják, van-e még szükség új nagyemberre, tehát ez csak az én egyéni meglátásom, de nem tudom, hogy a vezetőség miként látja ezt a kérdést.
A spanyol nyelvvel egyébként úgy állok, hogy igyekszem figyelni, fülelni minden lehetséges helyzetben, edzéseken is és a pályán kívül egyaránt, próbálok is becsatlakozni a beszélgetésbe, hátha ragad rám valami. Próbálkozni kell, de még egy hónapja sem vagyok itt, hatalmas rekord lenne azért, ha külön nyelvtanár és nyelvórák igénybevétele nélkül már ennyi idő után tudnék rendesen spanyolul beszélni, de úgy érzem haladok, egyre jobb és jobb lesz a helyzet.
Ezeken az infókon kívül még a Facebook oldalamat tudom ajánlani, hogy kövessétek, ha oda raktam fel pár napja egy rövidebb videót is, amit ide kattintva nézhettek meg. Üdvözlök mindenkit odahaza!
Fotó(1.): telesport.hu
A szerk: Ádámról egy olyan videót nézhetünk meg, ahol különféle speciális nyújtógyakorlatot végeznek társaival: