Hanga Ádám naplója (vol. 28)
Vasárnap kora délután a Gran Canaria Európa Kupás csapata várt ránk ellenfélként, szerencsére a negyedik fordulóban a harmadik sikerünket is megszereztük ellenük, ez pedig a legfontosabb, jó érzésekkel tölt el, ha visszagondolok erre az ütközetre. Ez is egy kemény csapat volt, kissé talán elcsépelten hangozhat, de szinte minden mérkőzésünk előtt el lehet ezt mondani, de itt valóban nincs olyan találkozó, amire rá lehetne fogni, hogy egyértelműen könnyebb lenne, főleg mi, a Manresa szemszögéből. Talán sokak meglepetésére, de a tabella holtversenyes második helyén állunk, ami a győzelem-vereség mutatót illeti, innentől az a célunk, hogy minél jobb eredményeket érjünk el, bár ez cseppet sem lesz könnyű, mivel egy rendkívül kemény sorozat áll előttünk, hiszen az eddigieknél is jobb gárdákkal fogunk mérkőzni. Elsőként Sevillába vendég szereplünk idegenben, aztán jön hozzánk a tavalyi ezüstérmes, idén Euroligás Bilbao, majd megyünk Lóránt Petiékhez, azaz a Lagun Aro-hoz. Ők ugyan most még nyeretlenül állnak, de egyszer nekik is el kell kapni a fonalat, ellenünk bizonyosan nem szeretnének hibázni.
A mostani derbinkkel kapcsolatban engem személy szerint nagyon bosszant, hogy elhibáztam az utolsó három büntetőmet, de sajnos utólag ezt már nem tudom helyre tenni, nyilván gyakorlás kérdése a dolog, de edzésen szépen be tudom őket dobni, úgyhogy ez inkább fejben dől el, emiatt sokkal jobban kell koncentrálnom erre legközelebb. Amúgy jól éreztem magam a parketten, talán ez alkalommal nem kerestek a társaim annyit, mint korábban, illetve nem játszottam olyan sok kettő-kettőt, de ahogy tudtam, igyekeztem hozzátenni a játékhoz. Amikor támadásban nincs olyan nagy szerepem, akkor védekezésben próbálok minél többet és többet nyújtani.
Az, pedig, hogy a lelátón egy maroknyi, magyar zászlós, a barátaimból álló fehérvári szurkolósereg biztatott, felemelő érzés volt, nagyon köszönöm nekik, hogy ekkora utat tettek meg értem!
Természetesen remek érzés számomra és jó dolognak tartom, hogy immáron harmadszor sikerült bekerülnöm egy-egy mozdulattal az aktuális ACB forduló 7 legszebb jelenete közé, de azért őszintén mondom, hogy bármikor elcserélném ezt egy-egy győzelemre, ha arról lenne szó. A csapattársak most már mondják is, illetve volt egy fogadásunk is, ami úgy szólt, hogy amennyiben minden meccs után bekerülök a Top 7-be, akkor kapok valamit, de ez már egy fordulóval ezelőtt szerte foszlott. Persze ettől függetlenül nagy dolog számomra, ugyanakkor a látványos elemek mellett sok a hiba is, azokat pedig ki kell javítani, elsősorban erre koncentrálok.
Arra visszatérve, hogy most a 3 – 1-es mutatónkkal az abszolút élmezőnyben tanyázunk, az egyrészt nagy meglepetés mindenki számára, de én azt mondom, hogy talán jobban is kezdhettük volna a bajnokságot, ha az Obradorio ellen nem rontjuk el a mérkőzésünket. Ez utóbbi már történelem, úgyhogy nem szabad miatta bánkódni, főleg, mivel jön az említett nagyon kemény időszak. Most az a célunk, hogy minél tovább ott tudjunk maradni a tabella első régiójában. Összességében az egész alapszakaszt tekintve azt mondhatom, hogy általában 8-10 győzelem szokott kelleni a bennmaradáshoz, nekünk ezt a számot minél előbb el kellene érnünk, ez az elsődleges szempont, utána pedig minden további lépésnek nagyon örülnénk. Az alapcélkitűzés tehát ez, de nyilván a legeslegjobbat akarjuk kihozni magunkból, ha tehát teljesítettük ezt, akkor majd lehet a továbbiakra is koncentrálni, de addig ez a legfontosabb. Még egyszer szeretném, hangsúlyozni, hogy ez a következő pár forduló lesz az első igazán kemény szakasz.
Sergiy Gladyr visszatérése láthatóan nagyot lendített rajtunk, most már van egy olyan játékosunk, aki blokkokból, kifutásokból hihetetlenül jó százalékkal tud betalálni a helyzeteiből. Egy nagyon jó kosarasról beszélünk, aki kiváló hatással van a csapatra. Valamilyen szinten már respektje is van itt Manresában, hiszen már a harmadik idénye a klubnál, mindenféleképpen jelentős erősítés az ő visszaépülése számunkra. Ő egyébként pont akkor sérült meg, amikor ide érkeztem, nagyjából két hónapot kellett kihagynia, egy porcot rendbetevő, atroszkópos műtét után.
Ezt a hetet tegnap pihenéssel kezdtük, a vasárnapi meccs után még elmentünk a Barcelona – Bilbao derbire a kézilabdázó Nagy Lacival, aki már egy évtizede itt él kint, nagyon jó napom volt, remek volt az a találkozó a pálya széléről is. Hétfőn tehát csak relaxálás volt, ma pedig már két edzéssel vágtunk bele újra a munkába, szerdán szintén két tréningünk lesz, csütörtökön egy, majd pénteken már indulunk is Sevillába, szombaton este 8-tól pedig a Cajasol ellen vívjuk meg az ötödik fordulós összecsapásunkat.
Természetesen figyelem jó barátom, Lóránt Péter és csapata, a Lagun Aro szereplését is, valamint sokat beszélünk is. Sajnos benne van, ami velük is megtörtént, négy egylabdás meccset vesztettek eddig, emiatt sajnálom őket, de úgy vélem, hogy idővel elkapják a fonalat és fordul a kocka. Fognak ők még sok mérkőzést nyerni, sőt, még meglepetésekre is képesnek tartom őket. Ebből nyilván ki kell lábalniuk, erőt kell tudniuk meríteni. Az ACB legutóbbi fordulóját tekintve most nem született annyi meglepetés, mint korábban, de azért a Valencia sikere a Caja Laboral ellen számomra egy picit azért érdekes, mert a Caja hazai pályán szerepelt. Az Uniacaja Malaga most a Zaragozát verte meg, tehát ők továbbra is az egyedüli veretlenek a mezőnyben és vezetik a tabellát. A Murcia két vállra fektette azt a Cajasolt, akikhez ugye megyünk vendégségbe szombaton, a sevillaiak korábban a Barcelonát is elverték pedig, nem akármilyen körbeverések vannak tehát. Itt tényleg olyan erős a liga, hogy tényleg, 1-től 18-ig bárki bárkit megverhet, ha olyan napot fog ki éppen. A másik említésre érdemes dolog pedig, ami Lóránt Petiéknél is történt, 21 pontos előny sem garantálja, hogy győz az adott alakulat, nekünk is volt most ugye kétszámjegyű hátrányunk, de percek alatt fordítani tudtunk. Ilyen jellegű hullámzások számtalanszor fordulnak elő a Liga Endesa-ban.
Lenne még egy gondolatom a hazai bajnoksággal kapcsolatban is, főleg a régi csapatom, az Albacomp magabiztos idényrajtja kapcsán. El-Amin igazolása eddig remekül bejött, őt nyilván azért hozták, hogy szórja a pontokat. Eddig még nem játszottak igazán mérvadó meccseket, de a Falco elleni idegenbeli már egy jó erőfelmérő lesz csütörtökön. Láttam, hogy jól megy a srácoknak, ennek nagyon örülök! Kell még nekik idő, amíg rendesen összeérnek, de jók lehetnek ebben a szezonban.
Végül pedig azzal búcsúzom erre a hétre tőletek, hogy elmondom, mennyire örülök, hogy ennyire elképesztően sokan követtetek bennünket az élőképes közvetítés alatt, végre tényleg lehetett látni a meccsünket, ahogy az első fordulósat is. Amennyiben lesz rá lehetőség szombat este 8-kor is, mindenképpen fogtok kapni útmutatást a Kezdő5-ös szerkesztőktől. Üdvözlök mindenkit Magyarországon, szurkoljatok nekünk továbbra is!
A szerk: Ádám és a Manresa legutóbbi, a Gran Canaria ellen megnyert találkozójának videós összefoglalója: