Hanga Ádám naplója (vol. 52)
Sziasztok! Az utolsó Eb-selejtezőnkre való készülődés közben írok nektek egy kis helyzetjelentést az aktualitásokkal kapcsolatban, hiszen túl vagyunk két vereségen, ami azt jelenti, hogy már matematikai esélyünk sincsen kijutni a kontinensviadalra és nem jártunk sikerrel, ami a célkitűzésünket illeti.
Kezdjük a legnagyobb kudarccal, Ausztria ellen idegenben sajnos szétestünk csapatként mind támadásban, mind pedig védekezésben, a riválisunk pedig nagyon szervezetten kosárlabdázott, teljesen szétziláltak minket az osztrákok, így pedig borzasztóan nehéz volt játszani. Egy olyan meccsen, ahol már rögtön az elején jelentős különbség alakult ki, semmi sem jött össze, be volt deszkázva a gyűrű, nekem sem estek be a dobásaim, kiszédült, kijött a ziccer, nagyon kellemetlen dolgok ezek, de hát sajnos a legszomorúbb az, hogy egy osztrák csapattól ki tudtunk kapni ennyi ponttal. Szégyelltük is magunkat emiatt, tisztában vagyunk azzal egyénileg és csapatként is, hogy ezt nem engedhettük volna meg magunknak.
Sok támadás is ért minket ez után. Nyilván mi sem vagyunk boldogok, ha kikapunk, nem azért vagyunk itt, hogy meccseket veszítsünk, győzni akarunk minden egyes találkozón, de ez akkor nem jött ki. Nagyon sok embernek az jött le mentálisan, hogy nem vagyunk ott, mintha púp lenne a hátunkon a mérkőzés, ám ez azért jött le így, mert tanácstalanok voltunk, nem pedig kedvetlenek és motiválatlanok. Egyszerűen annyira tanácstalanok voltunk támadásban és védekezésben is, állandóan kaptuk a kosarakat, ez pedig motiválatlanságnak látszott. Ez mostanra már történelem, de nagyon sajnálom személy szerint is és a csapat is borzasztóan maga alatt volt a történtek miatt. Ugyanakkor látni kell, hogy amennyiben nyerni tudtuk volna a két ukránok elleni összecsapást és kikapunk Ausztriában, s esetleg még a horvátokat is megverjük, akkor biztosan kijutunk. Persze a "Ha" nem játszik ezen a mérkőzésen sem...
Nagyon kellemetlenül érintett ez bennünket, de muszáj volt továbblépni és a következő meccsen, a horvátok ellen szépen összekaptuk magunkat. Szerintem egy teljesen más csapat futott ki a pályára Szombathelyen, s azt gondolom, hogy lehet, hogy csak 10 pontot dobtam, de a legjobb teljesítményemet most nyújtottam a selejtezők alatt. Nagyon élveztem a játékot, ez pedig igen fontos, mezőnymunkában sokkal többet tudtam hozzátenni, mint eddig, annak pedig borzasztóan örültem, hogy tudtam asszisztokat adni, lepattanókat szedni.
Attól függetlenül, hogy sajnos megint kikaptunk, ennek most valamennyire tudtam örülni. A végén hozhattunk volna más döntéseket, faultolhattunk volna, stb., én is hibáztam kulcsszituációban újfent, de személy szerint nem szeretem az egylabdás meccseket az utolsó pillanatra fogni, mert rengeteg dolog történik negyven percen keresztül és minden egyes momentum összeadódik. Az utolsó másodpercekben egy olyan játékosnál volt a labda, aki elég sok hasonló szituációban volt már és olyan csapatokban pattogtatott, ahol számtalan ilyen jellegű mérkőzést játszott korábban. Ukic-nak el kellett ezt vállalnia és be is dobta, nyertek a horvátok, ám még egyszer azt mondom, hogy emelt fővel jöhettünk le a pályáról és én nagyon büszke vagyok a csapattársaimra, emelt fővel jöhettünk le a pályáról. Magunknak meg tudtuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek és ez akkor is nagy dolog, ha nem is voltunk képesek nyerni a végén.
Mostanra egy feladatunk maradt hátra, ez pedig az, hogy becsületesen fejezzük be Cipruson az Eb-selejtező sorozatot, még akkor is, ha nem volt sikeres ez a nyár. Egy "jó szájízzel" - így, idézőjelbe téve - szeretne mindenki hazamenni, a célt ugyan nem tudtuk elérni, de meg lehet találni még a kicsi célokat, nyilván mindannyian úgy szeretnénk nekivágni a klubidénynek, hogy innen jobb szájízzel távozunk. Kezdődik egy hosszú szezon, Lóránt Peti új csapatba került, a Szolnok játékosai új kihívások elé néznek, de mindenki másnak meglesznek a különböző céljai, én pedig azt mondom, Cipruson mindenképpen nyernünk kell, ezzel is lendületet szerezve, fontos a társaság számára a siker.
Szurkoljatok nekünk minél többen holnap este, ha nem is leszünk itthon láthatóak a TV-ben, remélem, hogy legalább online streamen izgulhattok majd értünk!