Hanga Ádám naplója (vol. 56)
Sziasztok! A vasárnapi bajnokink után van mit mesélnem nektek arról, hogy mi történt velem az utóbbi pár hétben, hiszen zajlanak az események Manresában. A Rel Madrid ellen nem léphettem pályára kisebb alhasi izombeszakadás miatt mindmáig ez volt az egyetlen mérkőzés, amit ki kellett hagynom mióta Spanyolországban kosarazom, itt már legalább elkezdett jól játszani a csapat. Nagyon nehéz volt a pálya széléről nézni a srácokat, s nem is szoktam meg, hogy ilyen helyzetben legyek, eddig hála istennek a karrierem során kevés mérkőzést kellett kihagynom. A két gárda közti különbség sajnos adott, az ACB legjobb csapatával mérkőztünk, mely veretlenként érkezett hozzánk, viszont a javuló teljesítményünk miatt örömteli volt látni, amit a társak csinálnak, meg is nehezítettük a Real Madrid dolgát, ami ebben az idényben nem kis szó.
Igen pozitív élmény volt ez, a rákövetkező héten ráadásul nagyon jól dolgoztunk az edzéseken, ennek volt az eredménye, hogy az Estudiantes Madrid ellen végre igazán kijött a lépés a csapatnak, s meg is tudtuk nyerni az első meccsünket idén! Könnyített edzésekkel és sok futással készültem arra a találkozóra, a kontaktusokat kerülve kellett felkészülnöm a visszatérésre, s még a Real elleni mérkőzés előtt is kondicionális tréningem volt. A hét utolsó két napján már teljes értékű munkát tudtam végezni a csapattal és már kezdőként léphettem parkettre, nagyon örültem neki, hogy végre ott lehettem a pályán!
A kisebbik madridi alakulat ellen remek százalékkal dobtuk a triplákat, ACB-csúcsot állítottunk be a 18 értékesített hármasunkkal, ami annak is köszönhető volt, hogy az Estudiantes igencsak behúzódva védekezik, s a betörés-kiosztásokból így jobban meg tudtuk találni a külső embereket. Ami korábban gond volt, hogy a sarkokban nem volt emberünk ilyen szituációknál, azt most szépen megoldottuk és mindig jutott oda egy ember az extra passzok után, aki be tudta verni a távolikat. Kezdésként én is egy sarok triplával nyitottam, majd az új emberünk Ferran Lavina is ugyanonnan talált be, aztán már "automatikusan" ment minden, nagyon jó játékkal tudtunk nyerni! Végre nem volt fejbeli kihagyásunk sem a második félidőben, így nem engedtük őket visszajönni, magabiztosan diadalmaskodtunk. Az első győzelem nagy lépés volt számunkra, egy kis gát átszakadt bennünk, most már mehetünk előre, s nincs rajtunk a nyomás amiatt, hogy az egyetlen nyeretlen klub lennénk a bajnokságban.
Következett a Bilbao elleni idegenbeli ütközetünk, amivel kapcsolatban tudtuk, hogy nem lesz egy könnyű találkozó, talán erősebbek is ők, mint tavaly. Nagyon jól kihasználják a hazai pálya minden előnyét, keményen játszottak, kihasználták a faultlehetőségeiket, mi pedig nem voltunk eléggé agresszívat, plusz olyan dobószázalékokkal, amiket mi produkáltunk, nagyon nehéz nyerni. Nekem sem volt még sok ilyen meccsem pályafutásom során, tényleg három és fél centiről is mellé tudtam dobni a zicceremet. ötször rontottam közelről, ebből kettő tényleg olyan volt, amit ha álmomból felkeltenek, akkor is, csukott szemmel is be kell tudnom dobni. Ez az a nap volt, amikor minden kifelé pördült, de ezen túl kellett tennem magam, jönnek a következő kihívások.
Irányítóként játszottam Javi Rodriguez kidőlése miatt, ezt a feladatot legalább jól meg tudtam oldani, az edzőm is megdicsért emiatt, szépen sikerült mozgatni a csapatot. A statisztika szerint négy gólpasszom volt, de úgy vélem, hogy dupla ennyiszer sikerült végül ponttal záruló helyzetbe hoznom valamelyik társamat, ami persze részletkérdés egy vereség után, de örülök neki, hogy ebben legalább előre tudtam lépni, ezt pozitív dolognak is fogom fel. Sajnos erősebbek voltak nálunk, s ilyen dobóformával esélyünk sem volt egy Bilbao ellen.
Most sajnos hét közben edzésen beállt a hátam, nem is nagyon tudtam lehajolni pár napig, de kezeléseken voltam, izomlazítót kaptam, amivel igyekeztek rendbe hozni. Jegelni ezt nem lehet, de egy forró fürdő például egész sokat segített, ettől ki is lazult, a mai meccsünk előtt már csak szombat délelőtt tudtam visszaszállni a munkába. Kicsit sok már ezekből az apró gondokból, de remélem, hogy ezzel jó időre letudtam őket, abszolút pozitívan állok minden hasonló helyzethez és megteszek mindent azért, hogy minél előbb rendbe jöjjek.
Egyébként Rodriguez továbbra sincs, így egész héten irányítóként gyakoroltam, most is úgy készültem, hogy ebben a szerepkörben kerülök majd pályára, s próbáltam is élni ezzel a lehetőséggel, ami más, mintha kettesként lennék bent. Mindig az érdekel, hogy miben tudok a csapat hasznára lenni, ha kevesebb pontot szerzek, de a csapatot jól tudom mozgatni és emiatt nyerünk is, akkor semmi más nem számít, csak ez. Ez is egy olyan plusz dolog, amivel jobb játékossá tudok válni, szeretek is irányítani.
Én előzetesen azt vártam magunktól, hogy nagyon keményen játsszunk és megmutatjuk a Zaragoza ellen, hogy védekezésben sokkal többet tudunk. Én eddig azt hiányolom a csapatunktól, hogy nem annyira tudunk keményen védekezni, hogy egy ellenfelet 60 pont körül tartsunk, pedig egy ilyen kiscsapatnak úgy vélem, ennek kéne az egyik erősségének lenni. Nekünk nincs 4-5 olyan emberünk, akik bármikor kosarat tudnának szerezni, ezért nem túldobni kell a riválisainkat, hanem a védekezésünkkel kéne előrébb lépnünk. Olykor úgy érzem, hogy a segítéseknél nem bízunk eléggé egymásban, s nem védekezünk emiatt egyénileg elég agresszívan, így félünk attól, hogy nem lesz segítség, ebben mindenképp fejlődnünk.
Ennek egy jó része teljesült is, de 24%-kal tüzeltünk a hárompontos vonal mögül és 46%-kal a kétpontos dobásinknál. Így nem lehet meccset nyerni, ennek ellenére szoros volt végig, de megint kikaptunk. Hétről hétre sokat játszom Európa legerősebb bajnokságában, ami nagyon pozitív, negatív oldalon viszont ott vannak a vereségek, amikkel nagyon nehéz megbirkózni, még profi sportolóként is. Persze kollektív a felelősségünk, hiszen egy csapat vagyunk és tudom, nekem is többet kell magamból kihozni, hogy sikeresebbek legyünk. Habár csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy van élőképes közvetítés, úgy tudom, így is nagyon sokan követték a meccsünket. Sajnálom emiatt is, hogy nem sikerült nyernünk, remélem legközelebb ez már máshogy lesz...
Jövőhéten a Murciához látogatunk idegenbe, ott pláne nem lesz egyszerű nyerni, idén jobb csapatuk van nekik is, mint tavaly, de igazából nem is az ellenféllel kellene foglalkoznunk ebből a szempontból, hanem tudnunk kellene átlépni a saját árnyékunkon és valami olyasmit produkálni, mint amit az Estudiantes ellen hoztunk. Szurkoljatok nekünk tehát vasárnap is, elvileg megint láthattok majd minket otthon is az élőképes streamek segítségével. Szép hetet mindenkinek addig is!