Légiós vagy hazai - Európa így szabályoz

Körképünkben kontinensünk ligáit járjuk körbe, miként s hogyan szabályozzák, korlátozzák azok a külföldi játékosok szerepeltetését.

Kényes kérdés, sokszor szül parázs vitákat, vajon sok vagy netán kevés légiós kosárlabdázó szerepel bajnokságainkban. Pro és kontra lehet érveket sorakoztatni mindkét álláspont mellett, de vajon máshol ez hogyan működik? Írásunk célja nem a véleményformálás, nem egyik vagy másik oldal mellé szeretnénk letenni a voksunkat, hanem pusztán a tények mentén szeretnénk ebben a kérdésben egy európai körképet nyújtani olvasóinknak.

A két legfontosabb és az ULEB fennhatósága alatt futó európai kupában (Euroliga és EuroCup) nincs szabályozás ilyen téren, teljes a liberalizáció, az egyes klubcsapatok akkor is (kontinenstől és nemzettől függetlenül) korlátlan számban nevezhetnek külföldi játékosokat a két sorozatba, ha ezt honi szövetségük vagy ligájuk nem engedélyezi, illetve számszerűleg korlátozza. A FIBA által szervezett EuroChallenge ebben (is) más utat követ, az ebben résztvevők számára hazájuk előírása, szabályozása a mérvadó, azaz például a magyar résztvevő klubcsapat a magyar, a német  pedig a német (légiós)korlátokat kénytelen betartani.

Szintén kényes kérdés, miként viszonyulnak az egyes európai sportszervezetek, ligák és szövetségek az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvéhez, amely az uniós munkavállalók, azaz esetünkben a sportolók szabad munkavállalását biztosítja, és kimondja: a másik európai uniós országból érkező munkavállalónak, legyen az akár sportoló,(kosárlabdázó) joga van az adott ország állampolgáraival megegyező bánásmódban részesülni az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében. Leegyszerűsítve, az uniós állampolgársággal bíró kosárlabdázók munkavállalását, szerződéshez jutását az EU területén nem lehet korlátozni. Hogy aztán ez az európai kosárlabdában mégsincs így, és mennyire sokszínűen állnak ehhez a különböző európai országok, az összeállításunkból is kiderül.

Az alábbiakban pedig ugyan a teljesség igénye nélkül, de  széles európai spektrumban igyekszünk bemutatni, hogy a különböző országok és ligák miként kezelik ezt a kérdést. A VTB és az Adria Liga sem szabályoz és korlátoz e tekintetben, így a következő felsorolásban a fejezeteiknél tagországaik szabályozásából szemezgetünk.

 

Kontinensünk legmagasabban jegyzett nemzeti bajnokságában, a Hanga Ádámot is felvonultató spanyol élvonalban (ACB Liga) 2011 óta minden csapanak legalább öt, a spanyol utánpótlásban felnövő (értsd: bármilyen nemzetiségű ifjonc, aki 20 éves koráig minimum három szezont az ottani utánpótlásban edződött/játszott) kell neveznie az aktuális mérkőzés 12-es keretébe, a további hét helyen pedig maximum két EU-n kívüli és öt Európai Uniós útlevéllel rendelkező kosaras szerepelhet.

 

Az olasz első osztály (Serie A)  légiós-hazai szabályozása talán a legkomplexebb az egész kontintensen. A klubok kétfajta "formulából" választhatnak, ráadásul egy bajnoki szezonban mindössze két alkalommal (az alapszakasz félidejében, és a playoff előtt) módosíthatják azt a verziót, ami mellett a bajnokság nyitánya előtt letették a voksukat.

Az egyik formula szerint csak 5, de bármilyen nemzetiségű külföldit nevezhetnek az adott mérkőzésre (ekkor elég csak 10 játékost a meccs-jegyzőkönyvbe beírni), míg a másik formula alapján 7 nem olasz nemzetiségű kosaras is nevezhető, de akkor ebből már legalább 4-nek kötelezően un. "európai-státuszú" külföldinek  (erről majd lentebb, hiszen itt sem véletlen az idézőjel alkalmazása az európai szó kapcsán...) kell lennie, és csak maximum 3 lehet ettől eltérő, azaz a gyakorlatban döntő többségében amerikai. Ezt a formulát választva már kötelezően 12 játékost kell nevezni a meccskeretekbe. Így a két formula közös vonása, hogy mindkét esetben minimum 5 olasz állampolgárságú játékos nevezése kötelező jellegű. (A 2015-2016-os szezontól minden olyan klub, amely a második formulát (7 légiós alkalmazása) választja, 40 ezer eurót köteles a liga kasszájába befizetni.)

Fontos kitétel, hogy a csapatok csak egyetlen honosított játékost nevezhetnek.

Fentebb említettük az ominózus "európai státuszt", nos, ez Itáliában nemcsak az EU-s, nemcsak az EU-n kivüli európai játékosokat, hanem a Cotonoui-megállapodás valamennyi országának állampolgárait is magában foglalja. Ennek következtében 79 afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceániai ország állampolgárságával bíró kosaras is európai státuszt élvez az olasz bajnokságban, és ezzel a különböző "útlevél-gyárak" számára is kimeríthetetlenül széles terepet kínál.

Európában egyedülálló módon az olasz liga extra jutalommal ösztönzi a klubokat arra, hogy azok minél több hazai játékost vessenek be: az összesített játékpercek alapján a legtöbb olasz játékperccel bíró klub 300 ezer eurót, a második 200 ezer, a harmadik 100 eurót kap a szezon végén.

Mivel az alacsonyabb olasz profi osztályokban (Itáliában még a 4. vonal is félprofi-profi bajnokságnak számít) is több egykori Nb1-es játékosunk szerepelt, érdemes ott is körülnéznünk. A 2. vonalnak számító LegaDue Gold  már csak mindössze 2 bármilyen nemzetiségű  külföldi kosaras szerepeltetését engedélyezi, ahogy a harmadosztály (LegaDue Silver) szabályozása is teljesen azonos. Sőt, ezekben a ligákban már a honosított játékosok szerepeltetését is korlátozzák, hiába vannak olasz papírjai, mindössze egyetlen "új-talján" nevezését engedélyezik ezekben a ligákban. A harmadosztálytól lefelé már tilos bármilyen külföldi játékos szerepeltetése Olaszországban.

 

Kontinensünk kétségkívül egyik legdinamikusabban fejlődő top-bajnoksága a török, kíváló légiósok sorát szerződtetik még a kisebb félholdas klubok is. Törökország elit ligájának légiós szabályozása a 2014-2015-ös évad kezdetétől jelentősen változott. Inkább enyhült, egy fontos kérdésben drasztikusan szigorodott, de mindenképpen leegyszerűsödött a korlátozás. Korábban a klubok 5 külföldi játékost és plusz egy honosított kosárlabdázót nevezhettek 12-es kereteikben, és a bajnoki mérkőzéseken minimum 2 török (vagy honosított) játékosnak egyidőben mindenképpen játszania kellett.

A jelenleg is futó szezon kezdetétől maximum 6 légióst nevezhettek a TBL-ben szereplő egyletek (itt fontos kitétel, hogy csak 5 külföldi nevezése "ingyenes", amennyiben az adott klub teljesen ki szeretné használni a lehetőséget, azaz 6. külföldit is akar nevezni, az 125 ezer dollárjába kerül, amit a TBL kasszájába fizet be), és minimum 6 olyan török játékos is a keret tagja kell, hogy legyen, aki azon kívül, hogy török állampolgár, legalább 3 évet valamely török klub utánpótlásában eltöltött. Ez utóbbi kitétel egy fontos változás,  a sokat vitatott honosítás intézményét (visszamenőleg is) teljesen értelmetlenné tette, hiszen ezentúl az összes eddig honosított új-török (köztük például a Fener klasszisa, Emir Preldzic, vagy a korábbi Galata, most Darussafaka profi Ersin Dagli - született Erwin Dudley is) légiósnak számít már.

 

Oroszország -  minimum 6 orosz játékos a 12 fős mérkőzés keretben,   és legalább 2 orosz játékosnak mindig játszania kell.

Litvánia -  maximum 5 külföldi a keretben (az EU országok sportolói is ebbe a körbe tartoznak), a litván klubok szerződtethetnek egy 6. légióst is, de ezért 15 ezer euró "extra-adót" kell fizetniük.

Lettország -  Legfeljebb 3 nem lett kosárlabdázó a 12-es keretben.

 

Szerbia - Maximum 4 külföldi játékos nevezhető a keretekbe.

Horvátország - Szintén legfeljebb 4 külföldi kosarast lehet a keretben tartani, viszont a horvát bajnokság első szakaszában (amikor még nem szerepelnek az Adria ligás horvát klubok) 1 külföldinél több nem lehet egyszerre a parketten. Miután az Adria ligából bekapcsolódnak a horvát bajnokságba a "nagyok", a 4 külföldiből már legfeljebb kettő lehet egyszerre a pályán.

Szlovénia - EU tagországként nem a külföldi kosárlabdázók számát korlátozza, hanem a hazai szlovén játékosok számában állapít meg minimumot, így legalább 7 szlovént mindig a 12-es keretben kell tartania minden egyes szlovén klubnak.

Bosznia-Hercegovina - Legfeljebb 3 külföldi légiós a keretben, viszont a horvát és a szerb kosarasok Boszniában nem számítanak külföldinek.

 

A görög első vonalban csapatonként legfeljebb 6 külföldi kosárlabdázó szerepelhet, közülük maximum 3 lehet, amelyik nem európai ország állampolgára, illetve nem bír valamely európai ország útlevelével.

 

 

A német Bundesliga kontinensünk egyik legprosperálóbb ligája, a német bajnoki meccsek látogatottságánál már csak a spanyol ACB liga átlagnézőszámai a magasabbak, sportszakmai szempontból sem lehet már igazából fogást találni a Bundesligán. A dinamikus fejlődés útjába a németek viszonylag kevés korlátozással igyekeznek bármilyen akadályt is gördíteni, sőt, elvileg nem is korlátoznak. A Bundesliga klubok korlátlanul szerződtethetnek külföldi kosárlabdázókat, viszont a bajnoki mérkőzéseken az adott év bajnoki kiírása alapján a német játékosok nevezésére a következő minimumokat határozták meg (2014/2015):

- 10 nevezett játékos esetén, minimum 4 német állampolgárságú játékos (ebből maximum 1 lehet honosított) nevezése kötelező

- 11 nevezett játékos esetén, minimum 5 német állampolgárságú játékos (ebből maximum 1 lehet honosított) nevezése kötelező

- 12 nevezett játékos esetén, minimum  6 német állampolgárságú játékos (ebből maximum 2 lehet honosított) nevezése kötelező

 

A francia első osztályban legalább 6 francia állampolgárságú játékos nevezése a kötelező, és ebből a 6-ból legalább 4 kosárlabdázónak un. hazai nevelésű ("locally trained") sportolónak kell lennie, azaz 12 és 21 éves kora között legalább 4 évet a Francia Kosárlabda Szövetség égisze alá tartozó egyesületnél  kellett, hogy eltöltsön.

 

Az izraeli bajnokság első osztályában  6  (megkötés nélküli) külföldi állampolgárságú kosaras nevezését engedélyezik, viszont fontos kitétel, hogy  minden bajnoki mérkőzésen csapatonként legalább 2 izraeli kosárlabdázónak egyidejűleg mindig a parketten kell lennie.

 

 

A lengyel liga is az izraelihez hasonló korlátozást alkalmaz, annyi különbséggel, hogy EU-s tagországként nem a külföldi (így EU munkavállalók) kosárlabdázók szerződtetését korlátozza, hanem előírja hogy minimum 6 lengyel játékosnak mindig szerepelnie kell a meccs-keretekben, és közülük kettőnek mindig a pályán is kell lennie.

 

Hollandia: minimum 5 holland minden bajnokin a 12-es mérkőzés keretben.

 

 

Keleti szomszédunk klubszinten az utóbbi években már a nemzetközi porondokon is meglepő sikereket produkált, holott a román férfi kosárlabdázást, egy ideje előszeretettel és korábban joggal soroltuk még az amúgy nem a legszebb és legeredményesebb napjait élő magyar férfi kosárlabda mögé. 2015-ben a Rovinari olasz, orosz, francia csapatokat megelőzve és legyőzve bejutott a EuroChallenge kupa négyes döntőjébe, míg a bajnok Ploesti Eurokupás bravúrjait pedig már felsorolni is nehéz, a románok kirakatcsapata többek közt olyan Euroliga szintű sztárcsapatok otthonában is nyerni tudott, mint a Himki Moszkva vagy a Pamesa Valencia.

A nemzetközi sikerek receptje egyértelmű, rengeteg légiós árasztotta el a román bajnokság első osztályát, a klubok a román bajnokikra maximum 6 bármilyen nemzetiségű külföldit nevezhetnek, ám a liga nemcsak a honosítottak nevezését nem korlátozza, hanem 2014 nyarától már azt a kikötést is hatályon kívül helyezte (a hivatalos indoklás szerint felfüggesztette), amely korábban kötelezőve tette, hogy legalább egy román nemzetiségű játékosnak mindig a pályán kellett lennie a csapatokban.

 

 A "sógoroknál"  minimum 4 osztrák játékos nevezése a kötelező a 12-es bajnoki keretekbe, így nyugati szomszédainknál csapatonként akár 8 légiós is ott lehet a mérkőzéseken.

 

 

Az angol első osztályban maximum 3 nem EU-s külföldi kosárlabdázó nevezését engedélyezik, de sem  a hazai játékosok esetében nincs kötelező minimum, és az EU-ból is korlátlanul alkalmazhatnak (és nevezhetnek) kosarasokat az angol klubok.

 

Zárszóként, ugyan Európát elhagyva, de Dél-Koreából találtunk és tálalunk egy több mint extrém és nekünk talán feletébb szórakoztató regulát: a KBL- a koreai profi liga - a 2015/2016-os szezon kezdetétől mindössze két nem koreai játékos nevezését engedélyezi, ám közülük az egyik nem lehet magasabb (cipő nélkül) mint 193 cm! (nem vicc!), mi több, a koreaiak a légiósokkal kapcsolatban a súlykorlát felállítását is erőteljesen fontolgatják...

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus