Lóránt Péter naplója (vol. 57)

Sziasztok! Az eddigi legnehezebb próbatételünk előtt igyekszem minden érdekességről mesélni nektek, ami az eddigi négy Adria Liga-meccsünkön, illetve azok között ért bennünket, no és persze engem személyesen. Vegyetek egy nagy levegőt, több kellemes és kevésbé kellemes téma jön, amit úgy érzem, érintenem kell.

Ma este a szerb Crvena Zvezda vendégei leszünk, az Euroligában is edződő belgrádi klubnál nem akármilyen fogadtatásban lesz majd részünk, ami a szurkolókat illeti, de erről picit majd lentebb, bővebben beszélnék nektek, most inkább nézzük, hogy mi történt velünk eddig az Adria Ligában.

Az első fordulóban máris egy kellemetlen vereséget szenvedtünk el a horvátországi Zadarban, ahol egy olyan csapat ellen maradtunk alul, mely játékerőben véleményem szerint nem képvisel olyan szintet, amivel a mai magyar bajnokságban a legjobb négy közé lehetne jutni. Rosszul rajtoltunk, ráadásul hiába voltak gyengébb produkcióink a felkészülés alatt is, az akkori teljesítményünk az összeset alulmúlta. Lehet, hogy a nyitány miatt mindenkiben volt egy kis drukk, ami rosszul sült el, visszanézve a meccset elég fáradtan is mozogtunk, ezt a gárdát idegenben is le kellett volna gyűrnünk, mégpedig simán. A problémát az jelentette, hogy túl sok támadólepattanót engedtünk nekik, rengeteg eladott labdánk volt és kevés pontot is dobtunk, nekik pedig számos alkalommal engedtünk gyorsindításokat vezetni. A második félidőben nem is működtünk csapatként, ráadásul üres helyzeteket is hagytunk ki, elég sokat.

Én személy szerint nem éreztem magam rosszul a pályán, de védekezésben kifejezetten sok hibám volt, ami nagyon zavar. Mindenkinek legelőször magában kell keresnie az okokat, s nem kérdés, hogy ha a hibákra rájövünk, többet ki is tudunk javítani belőlük.

A második fordulóra nem tudtunk sokat pihenni, mivel azon a héten már a második meccsünk volt a hazai Szkopje elleni, de ez természetesen nem baj, én kifejezetten szeretem a sorozatterhelést. Bennünk volt egy egészséges drukk, nagyon akartunk bizonyítani a rosszul sikerült nyitómeccset követően hazai környezetben. A lepattanóharcban és a csapatjátékban nagyon fel tudtunk javulni, pont ezekben voltunk gyengék Zadarban. Nem valószínű, hogy ez konkrétan fejlődés lett volna annyi idő alatt, egyszerűen jobban kijött a lépés a társaságnak, remélem, hogy hosszútávon inkább ezt az arcunkat mutatjuk majd.

Szerintem megérdemelten nyertünk egy jó csapat ellen, de azt még meg kell tanulnunk, hogy ha 22 ponttal vezetünk a harmadik negyedben akkor természetes, hogy van visszaesés, de tudatosabban muszáj játszanunk és kontrollálni az eseményeket, hogy a végén ne kelljen izguljunk.

Összehoztam egy dupla duplát, különösen jól ment a lepattanózás, élvezem is ezt, sokat is játszottam, úgyhogy külön pozitív volt az élmény, de ami ennél is fontosabb, hogy ment körbe a labda, megtaláltuk az üres dobóhelyzeteinket és nem volt sok erőlködés a támadásainkban.

A harmadik ellenfelünk a horvát Cibona Zagreb volt, idegenben, s a patinás ellenfél otthonában egy négy perces kihagyásnak köszönhetően vesztettünk összességében simán, pedig ennek a találkozónak az eleje hasonlított a Szkopje elleni mérkőzés rajtjához. Két rövidzárlatunk volt, ami miatt teljesen összetörtünk és olyan volt, mintha meg sem próbáltunk volna visszakapaszkodni, miközben ők nagy önbizalmat kaptak és könnyedén lejátszottak minket a pályáról.

Vojvoda Dávid nem volt velünk a pályán, mert utazás közben belázasodott, de mindenki más rendben volt. Nekem sajnos a dobások nem mentek igazán jól, sajnos egy ilyen különbségű vereségnél nem is igazán érdemes boncolgatni, hogy ki játszott jól vagy rosszul, egyszerűen nem lehet így és ennyivel veszteni. Ennél sokkal jobb csapat vagyunk és biztos vagyok benne, hogy nem az a megoldás, hogy még egy külföldit hozzunk, egyszerűen jobban ki kellene használnunk a meglévő értékeinket.

Ahhoz, hogy idegenben nyerni tudjunk, komoly változásokon kellene keresztül mennünk, de ezt nem hiszem, hogy az hozná meg, hogy igazolunk még egy idegenlégióst, eléggé komplett a keretünk. Persze ezt az arra hivatottak döntik majd el, nem az én feladatom ebben döntést hozni, pusztán a csapat játékosaként érzem így.

Az önkritikát illetően mindenkinek kell, hogy legyen, itt is csak azt tudom elismételni, hogy mindenkinek magában kell a hibát keresni először, de javítani csak úgy tudunk, ha ezt valóban kollektívan megteszi mindenki, a játékosok és a stáb is.

Legutóbb otthon meccseltünk, méghozzá a bosnyák Siroki ellen, s megint sokkal jobban játszottunk, úgy is látszik, hogy idegenben teljesen más arcunkat mutatjuk, mint saját szurkolóink előtt. Itt érdemes leszögezni, hogy pusztán arról van szó, jobban jön ki a lépés, de ennek is meg kell találnunk az okait és sürgősen változtatnunk kell, ha valóban azt az eredményt akarjuk elérni ebben a ligában, ami idén ebben a társaságban benne van.

Volt egy kis betegségem, de szerencsére a meccsre már rendbe jöttem, a születésnapom előtt pedig szép ajándék volt ez a diadal.

Úgy érzem, hogy jobban is játszottunk, mint a Siroki, a védekezés is többnyire rendben volt, tisztában voltunk azzal is, hogy Baracot erőltetik majd, ez pedig nekünk előnyös volt. Ezzel együtt is azt gondolom, többel kellett volna nyernünk, de első körben a lényeg, hogy megvan a második siker!

A büntetőket sajnos borzasztóan dobtam, valamint a triplák sem akartak beesni, védekezésben pedig Báder Marci kiválása miatt sokat védekezte ötösben, ami igencsak kihívás volt.

A 222 centis Boban Marjanoviccsal felálló Zvezda ellen nem lesz könnyű dolgunk, az biztos, pláne Báder Marci nélkül, viszont teher sincs rajtunk igazán. Úgy gondolom, ha bemennek a kinti dobásaink és tudjuk eleget mozgatni őket védekezésben, akkor játszhatunk egy jó meccset ma este 20:30-tól. A Sport 2 adja is élőben a derbit, szurkoljatok nekünk minél többen!

Fotó: olajkk.hu

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus