Perl - Egy ifjú magyar a szicíliai lovagok közt

A hétvégén rajtol az olasz első osztály, ezúttal Perl Zoltán révén lesz képviselőnk a neves sorozatban, lássuk, hova került honfitársunk.

Németh István, Lóránt Péter, Hanga Ádám... ezt a sort folytatja most a még mindig csak 20 éves szombathelyi Perl Zoltán, aki az olasz Serie A történetének 4. magyar légiósa lesz.  Érdekes tendencia, hogy egyre messzebb kerülnek fiaink Itáliában, hiszen míg annak idején Németh Isti szinte a szomszédba költözött Trevisóban, amikor a legendás Benettonhoz szerződött, ezt követően Lóránt Peti római „kiruccanása” már jóval nagyobb lépés volt, Hanga Ádám még erre is rátett jó 200 kilométert, amikor a Nápolytól is délebbre fekvő Avellinóhoz írt alá, Perl azonban mindegyüknél nagyobb ugrást vállalt fel a szicíliai Capo d’ Orlandóval, a  dél-olasz kisváros ugyanis már közelebb van Afrikához és Tunéziához, mint Rómához, hogy északabbra ne is tekintsünk…
 

Capo d' Orlando az "olasz Körmend"?

Capo d’ Orlando egy alig 13 ezres kisváros Messina megyében, nagyjából félúton Messina és Palermó között. A cseppnyi település egy mesés ékszerdoboz a tagolt szicíliai partvidék egy kis kiszögellésében. A helyiek elsősorban a turizmusból és részben a mezőgazdaságból (a szubtrópusi klíma ideális a narancs és az egyéb citrusfélék termesztésére) tartják fent magukat. Szicíliát több, ma már talán idejétmúlt sztereotípia sújtja a maffiáról, az elmaradottságról, részben mindkettőben van még némi igazság: a szicíliai maffia biztosan nem tűnt el végleg, de már egyáltalán nem meghatározója a mindennapi életnek, ahogy az elmaradottság is csak a gazdag északhoz képest lehet feltűnő, a kedves kis üdülőváros egyáltalán nem a szegénységet tükrözi. Minderről talán majd Perl Zoltán is megerősít minket, hiszen örömmel jelenthetjük, hogy Zoli saját, rendszeresen megjelenő bloggal jelentkezik honlapunkon, ahol beszámol szicíliai és olaszországi élményeiről.

1994-óta (egy kisebb megszakítással, amikor 2003-ban lemondott) a város polgármestere az azóta mindig elsöprő (nem egyszer 80% feletti szavazataránnyal) többséggel megválasztott Roberto Vicenzo Sindoni, vagy ahogy mindenki hívja a városban: „Enzo”. Vele, aki nemcsak a település polgármestere, hanem a város eleddig egyetlen első osztályú egyletének elnöke, pedig már meg is érkeztünk a kosárlabdához, ahhoz a sporthoz, amely miatt Capo d’ Orlando ma már sokkal több, mint egy gyönyörű tengerparti üdülővároska.

Túlzás nélkül kijelenthetjük, a 13 ezres Capo d’ Orlando az 5 milliós Szicília-régió kosárlabda fővárosa. Korábban ugyan volt a Serie A tagja a Messina (2003/2004) és a Trapani (1991/1992), ám mindkét próbálkozás tiszavirág életű volt. Jelenleg  említett Trapani mellett az Agrigento (idén kis híján feljutottak a Serie A-ba) és Barcellona képviseli a másodosztályban, azaz professzionális szinten a szicíliai férfi kosárlabdát. Capo d’ Orlando azonban nemcsak abban különbözik a régiós vetélytársaitól, hogy klubcsapata, az Orlandina Basket már az 5. idényét kezdi meg az olasz első osztályban, hanem abban is különleges, hogy előttük soha nem szerepelt még az itáliai élvonalban olyan kis lélekszámú város, mint az alig 13 ezres Capo d’ Orlando. Hogy a kisváros  életében mennyire meghatározóvá vált a kosárlabda, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy „Capo” nemzetközi nagykövete az egykori remek játékos (Varese, Fortitudo Bologna, Himki Moszkva) és szakvezető (jelenleg a Cedevita Zágráb másodedzője), Gianmarco Pozzecco,  aki játékosként  és vezetőedzőként is megbecsült tagja volt a helyi közösségnek.
 

A (nem túl hosszú) történelem

Az 1978-ban alapított Orlandina Basket első két évtizede csendes hatod- és ötödosztályú vegetálással telt el, egészen 1998-ig kellett várni az első jelentősebb lépésre, ekkor a kék-fehér gárda feljutott a B2-es divízióba, amely már az olasz bajnoki rendszer negyedik vonalát jelentette. Innentől már felgyorsultak ez események, a 98 nyarán érkező Korac-kupa győztes és Eb-ezüstérmes veterán irányító, Alessandro Fantozzi (róla nevezték el később a klub sportcsarnokát) hathatós közreműködésének köszönhetően az Orlandina egy év alatt már a félprofinak tekinthető B1 ligába, újabb egy évre rá pedig a második vonalnak számító LegaDue sorozatba is feljutott. 2003 tavaszán, még egy évad erejéig visszacsúszott a klub a harmadik vonalba, de oda 2004-ben visszajutva, 2005-ben  már nemcsak másodosztályú kupagyőzelmet, de hatalmas meglepetésre újoncként a Serie A-ba feljutást is ünnepelhették a cseppnyi városka férfi kosarasai!

A csodaszámba menő feljutást követően évről évre lépett előre a csapat az első osztályban, egészen odáig, hogy 2008-ban már a legjobbak olasz kupájában negyeddöntőztek, a 2008-as szezonzáráskor pedig a Serie A 6. helyén végeztek, és ezzel EuroCup helyet vívtak ki maguknak! A csoda azonban nem tartott sokáig, az olasz liga licence-bizottsága komoly hiányosságokat tárt fel az Orlandina Basket gazdálkodásában, és kizárta a klubot a Serie A-ból! A lovagok kissé öntörvényű elnöke, Enzo Sindoni természetesen fellebbezett a döntés ellen, de az olasz sportigazságszolgáltatás valamennyi fokán elbukott az Orlandina ügye, ráadásul mire a hosszadalmas procedúra jogerős és végleges döntéssel nyugvópontra jutott, már októbert írtunk, és a Capo d' Orlando minden osztály és bajnokság nevezéséből kifutott, így a 2008/2009-es szezonban nem indult a csapat semmilyen szinten.

A kihagyott évad azt jelentette, újra legaluról kellett volna elkezdeni a visszakapaszkodást, ám néhány lépcsőfokot ki tudott hagyni azzal az Orlandina hogy az 5. ligás Pallacanestro Nebrodi játékjogát megvéve, nem az elejéről kellett újra nekifutniuk. Innen már újra nyílegyenes és töretlen út vezetett a legmagasabb szintig, persze azt sem szabad elfeledni, ahhoz, hogy az Upea Capo d'Orlando 2014 nyarán visszajusson az első osztályba azok után, hogy elbukta a Trento ellen a másodosztály play-off döntőjét, kellett a Montepaschi Siena csődje és bedőlése, hiszen tavaly nyáron a szicíliaiak éppen a sokszoros bajnok megüresedő helyére lettek a Serie A-ba emelve.

A kék-fehérek nevesebb és ismertebb játékosai: Gianluca Basile (Európa-bajnok, olasz és spanyol bajnok, Euroliga győztes), Romel Beck, Mike Bernard, Drake Diener, Vincenzo Esposito, Vasco Eftimov (francia és bolgár válogatott), Johnny Flynn, Alessandro Fantozzi, Shawn Huff, Kristaps Janicenoks, Dusan Jelic, Terrel McIntyre, Sammy Meija, Gianmarco Pozzecco, Virginius Praskevicius (Európa-bajnok, litván válogatott), James Robinson (képünkön jobbra - 381 NBA mérkőzéssel a háta mögött 2003-ban volt az Orlandina játékosa), Matteo Soragna (olimpiai ezüstérmes olasz válogatott), Tamar Slay, Herve Touré, C.J. Wallace, Adam Wojcik.
 

PalaFantozzi -  csarnok, ami nem is csarnok...

Az Orlandina Basket a 2001-ben átadott, 3508 férőhelyes PalaFantozziban rendezi hazai mérkőzéseit, a csarnok érdekessége, hogy tulajdonképpen egy modern, feszített szerkezetű sátor, hasonló technológia, mint a londoni O2 Arena, azaz Millennium Dome szerkezete. A 2014-2015-ös szezonban a csapat hazai találkozóira átlagban 2360 szurkoló látogatott ki, ez a Serie A nézőszámrangsorában a 14. helyre volt elég, csak a Virtus Roma (2169) és a Scandone Avellino (2127) meccsein voltak kevesebben a mögöttünk hagyott évadban. Persze a relatíve alacsony (az olasz bajnokság viszonylatában) nézőszám, nem azt jelenti, hogy ne lenne fergeteges szurkolás és olykor elképesztő hangulat, a szicíliaiak sokszor igazolják temperamentumuk vérmességét, erről Lóránt Peti is tudna mesélni, tavasszal pesarói csapattársaival együtt igencsak forró pillanatokat éltek át Capo d' Orlandóban...


A 2015/2016-os szezon játékoskerete, vezetőedző, klubvezető:

Az Orlandina Basket abban is különleges, hogy nem nagyon találni olyan, nemcsak olasz első osztályú klubot, amely olyan fiatal klubvezetőt tud felmutatni, mint a Betaland Capo d' Orlando. A profi egyesület tényleges irányítását és vezetését a GM (általános igazgatói) munkakörében a mindössze 26 éves Giuseppe Sindoni (képünkön jobbra) látja el. A legfiatalabb Sindoni fiú (2006 és 2008 között a klub játékosaként is pályára lépett az első osztályban) már 3 éve a tisztségében van, így 23 éves(!) kora óta ő az Orlandina Basket GM-je!

Giulio Griccioli - A 43 éves mester a Montepaschi Siena utánpótlás csapatainál tanulta ki az edzői szakmát, a 2009-2010-es szezonban a felnőtt bajnokcsapatnál volt az Európa-hírű Simone Pianigiani első számú segítője. Ezt követően indult el önálló vezetőedzői karrierje, előbb a Scafatinál, majd a Casale Monferratónál, mindkét klubbal a másodosztályban  dolgozott (sikeresen). 2014 nyarán kapta meg élete eddigi legnagyobb lehetőségét, vezetőedző lehetett első osztályú felnőtt csapatnál!  Griccioli pedig élt a lehetőséggel, a várakozásoknál sokkal simábban tartotta az élvonalban az Upea Capo d' Orlandót. A nyáron már a EuroCup-induló, korábbi sokszoros bajnok Cantú is hívta, ő mégis maradt a szicíliai kiscsapatnál, pedig az új feladat - bent maradni ebben a szezonban is - még keményebb erőpróba lesz...

Akikre a mester számíthat:

Vlado Ilievski -  A 35 éves játékmester a macedón kosárlabdázás egyik nagy legendája. Ifjabb korában Európa-klasszis irányító volt, klubmúltja több mint impozáns: FC Barcelona, Virtus Roma, Montepaschi Siena, Efes Istanbul, Olimpija Ljubljana, Virtus Bologna, Laboral Kutxa, Cedevita Zágráb, Cibona Zágráb. Olasz, spanyol és cseh bajnok, Adria liga-győztes. Óriási rutinjával sokat segíthet újdonsült itáliai csapata céljainak elérésében. Az Orlandina nem titkoltan azzal a céllal is szerződtette, hogy a macedón "szárnyai alatt" a klub fiatal tehetségei is sokat fejlődhetnek.

 

Perl Zoltán - A Falco immáron ex-játékosa, mint a magyar kosárlabda egyik legnagyobb reménysége, nagyon komoly lehetőséghez juthat, az előkészületi mérkőzések alapján reménykedve jelenthetjük ki: Zozó kezdőember lehet az olasz bajnokság első osztályában is, mi több, tehetségéből és posztjából adodóan joggal bízhatunk abban is, hogy a fiatal magyar hátvéd nyerőember is lehet új klubjánál. A kettes és hármas poszt játékperceinek többségén osztozik majd két olyan rutinos nemzetközi klasszissal, mint Gianluca Basile és a litván Simas Jasaitis.

 

Gianluca Basile -  Őt kell talán a legkevésbé bemutatni, a csapat korelnöke, 40 évesen is még aktív és kiemelkedő tudású, több poszton is bevethető hátvéd. 208-szoros olasz válogatott, 1999 és 2013 között a legszűkebb európai élvonalban játszott, mint a Fortitudo Bologna, a Barcelona, a Milano és a Cantú játékosa. Végtelen rutinja mellett igazi példakép és vezéregyéniség, kora alapján jelenlegi csapatából gyakorlatilag a fél keretnek az apja lehetne... Valószínűleg az idei lesz az utolsó aktív szezonja játékosként, és szépen szeretne búcsúzni.

 

Simas Jasaitis - A krisztusi korban (33 éves) lévő litván válogatott kiscsatár is volt már Eb- és vb-bronzérmes, játszott a londoni olimpián, kétszeres EuroCup-győztes és volt már spanyol bajnok is. Az Orlandina keretének és csapatának vezéregyénisége lehet, már a felkészülési mérkőzéseken is bizonyította klasszisát. Előnyére szólhat az is, hogy nemcsak a 3-as poszton, de szükség esetén a 4-es, erőcsatár posztján is bevethető lesz. Úgy tippeljük, ő lesz a kék-fehérek legjobbja és legeredményesebbje az előttünk álló bajnoki szezonban.

 

Laurence Bowers -  A Hapoel Holontól érkező, 203 centis és 25 éves amerikai lesz a csapat első számú erőcsatára. Annak ellenére, hogy sok amerikai játékos érkezik az izraeli bajnokságból Olaszországba és többségük nem is okoz csalódás, úgy véljük, nem a négyes poszt és Bowers lesz az új Orlandina legerősebb pontja.

 

 

Alex Oriakhi -  A másik amerikai "torony" ugyancsak 25 éves, 206 centi, és ő lesz a lovagok kezdő centere. A 2013-as NBA Draft (összesített) 57. helyén csapott le rá a Phoenix Suns, Oriakhi azonban eleddig egyszer sem jutott túl túl a nyári ligák rostáin. Tavaly nyáron a Phoenix Suns őt (és egy jelentősebb pénzösszeget) adta oda a Sacramento Kingsnek Isaiah Thomas játékjogáért cserébe. Eddigi játékospályafutásának többségét a D-ligában töltötte, de már nem újonc Európában: játszott már Franciaországban (Limoges), Izraelben (Holon) és legutóbb Litvániában (Pieno Zvaigdes).

 

Tommaso Laquintana - Mindössze 20 éves, és az olasz kosárlabdázás újkori reménységeinek egyike. Alapvetően Ilievski cseréje lesz az irányító posztján, de a tehetséges játékos a kettes poszton is "rabolhat" perceket, akár Perl Zolitól is. A nyári felkészülési találkozókon Laquintana többször is bizonyította, kész és érett lehet a komolyabb feladatokra is, úgy véljük, erős csere-karmestere lehet Zoliéknak, Griccioli mester bátran építhet az olasz U20-as válogatott alapemberére is.

 

Mario Ihring -  A szlovák fiatalember a keret benjáminja, mindössze 17 éves, nem is az első csapatban kalkuláltak vele, ám amíg a klubfelkészülés időszakában Vlado Ilievski a macedón válogatottal az Eb-n vett részt, Ihring lépett elő Laquintana mögé az egyes poszton, a szlovák fiú pedig többször is ügyesen és érett játékot mutatva szállt be. Mindettől függetlenül a Serie A-ban jó esetben is csak 11-12. ember lehet a kispad szélén, és idén csak elvétve kerülhet parkettre pár perc erejéig.

 

Sandro Nicevic - A kapitány, 39 éves múlt, mögötte is rendkívül mély és színes nemzetközi rutin áll, a horvát válogatott tagjaként szerepelt két Eb-n, később az olasz állampolgárságot is megszerezte. 2013-ban még a másodosztályban írt alá Capo d' Orlandóban, és azóta is hűséges maradt a klubhoz, ennek a hűségnek lett az a jutalma, hogy idén nyártól őt választották a klub csapatkapitányának. Ennek ellenére elsősorban csereember lesz az ötös poszton.

 

Nika Metreveli - A 24 éves 211 centis grúz válogatott magasember 14 éves kora óta Olaszországban él és kosarazik, így már ő is olasz állampolgárnak számít. Hiába tartozik hazája válogatottjának stabil tagjai közé (ott volt és pályára lépett a 2013-as és az idei Eb-n is), Itáliában eleddig alacsonyabb osztályú együtteseknél volt kiegészítő ember. Itt sem ő rá szabták a taktikát, az erőcsatár és a center posztján is bevethető kiegészítő ember lesz, valószínűleg 10 perc alatti játékidővel.

 

Mladen Vujicevic - A 19 éves 204 centire nőtt horvát erőcsatár is azért küzdhet majd, hogy néhanapján elcsípjen egy helyet a 12-es keretben. Minden egyes játékperc ajándék lesz a számára.

 

 

 

Levan Babilodze - Ihring mellett a keret másik 17 éves játékosa a grúz tehetség, ő is a jövőnek szánt "befektetés", a 198 cm magas kiscsatár elsősorban a klub utánpótlás csapatában fog játszani, de a felnőtt kerettel készül. A kispad szélére néha odaférhet, de játszani aligha fog még a felnőttek között.

 

 

Luca Munastra - Ő is még csak 18 éves, viszont olasz állampolgársága révén szinte bérelt helye lehet a 12-es meccs keretben, hiszen nélküle nem működik a 3 (nem EU) + 4 (EU)+ 5 (olasz) formula. Játszani ő sem sokat fog...

 

 

Vojiszlav Sztojanovics - A 18 éves szerb bedobó a jelenlegi keret egyik nagy kérdőjele. Óriási tehetségnek tartja őt a szakma, momentán a szerb Crvena Zvezda játékosa, és hiába egyezett meg az Orlandina Basket Sztojanoviccsal, hiába edz már a szerb tini egy ideje Capo d' Orlandóban, eddig semmilyen hivatalos mérkőzésen nem léphetett parkettre, mivel a szicíliai és a belgrádi klub még nem tudott megegyezni Sztojanovics kivásárlási áráról. Per pillanat a döntés a FIBA kezében van, a nemzetközi szövetségnek kell megállapítani, mekkora összegű nevelési költség illeti majd a Crvena Zvezdát. Ha megszületik a döntés Sztojanovics sorsát illetően, és megkapja az olaszországi játékengedélyét, akkor Perl Zoli egy potenciális és erős riválist kap a posztján, hiszen a szerb talentumot elsősorban azzal győzte meg az Orlandina Basket (a hírek szerint egy sor neves kérővel szemben), hogy garantálta számára a tagságot a kezdőcsapatban.
 

Esélyek, várakozások, remények ...

Hogy mire lehet képes ez a keret? A legtöbb olasz elemző úgy véli, és ehhez tudunk mi is csatlakozni, hogy a szicíliai kék-fehér klub mindenképpen a mezőny utolsó harmadában ragad majd, és nem lehet más célja, mint a kiesés elkerülése. Ebben a harcban a legnagyobb riválisaik, nagyjából hasonló eséllyel, a Pasta Reggia Caserta, a Giorgio Tesi Group Pistoia és a Consultinvest Pesaro - utóbbit tartjuk a mezőny leggyengébbjének. A Betaland Capo d' Orlando felkészülési mérkőzései vegyes képet mutattak, több másodosztályú csapattól is kikaptak Jasaitisék, ám például a Milano ellen, valamit az utolsó előkészületi tornán már voltak nagyon biztató jelek a csapat játékában.

Az Orlandina keretének kor-szerkezete igencsak érdekes és egyedi, döntő fontosságú lehet hogy ebben az egyedi mixben (az erősen 30 felettiek és a bőven 25 alattiak elegye) miként működik majd a csapat kémiája, és mennyire bírják el a bizalom súlyát a fiatalok, ez lesz a következő hónapok elsőszámú kérdése. Számunkra örömteli tény, hogy Perl Zoltán számára adott lesz a bizonyítás lehetősége, ha Zoli, bizonyítva tehetségét, élni tud ezzel, egyértelműen leteszi a névjegyét Európában, és egy komoly karrier lehetőségének kapuját nyitja majd szélesre.

Gyerünk Zozó, hajrá magyar kosárlabda, forza Capo!

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus