Jászberényi EC-debütálás Törökországban

A JKSE harmadik szezonját futja azóta, hogy felkerült a magyar élvonalba, s máris Eurchallenge-indulóként számolhatunk vele. A tavalyi, igen jó bajnoki szereplése után idén még erősebb kerettel vágott neki a szezonnak, amit maga az EC is indokol. Első fellépésén nem csak újonc mivolta miatt esélyesebb nála a hazai pályán igen erős török gárda (Tofas), ám mindenképpen érdekes derbinek ígérkezik ez a mai, hiszen a jászberényiek igazi fekete lónak számítanak a mezőnyben, és ezért, ha jó napot fog ki Földi Sándor legénysége, akkor győzelmeket szerezhetnek.

Eurochallenge, F csoport, 1. forduló

Tofas SC Bursa – Fortress Jászberény
Bursa, 2013. november 5. (kedd) 19:00 (magyar idő szerint 18:00)


A Tofas Bursa az előző kiírásban a legjobb 16 közé jutott az EC-ben. Első csoportjából simán továbbjutott még, ráadásul otthon igen erős mérlege volt, hiszen a ciprusi ETHA együttesét nagyon simán, a szlovén KRKA-t pedig szűken verte, míg a későbbi ezüstérmes török Pinar ellen csak egy ponttal maradt alul. Végül 4-2-es győzelem-vereség mutatóval került a Tofas a legjobb 16-ba. Ott még komolyabb vetélytársakkal nézett szembe, hiszen az Eurochallenge későbbi bajnokával, az orosz Szamarával, illetve az ukrán Khimikkel, valamint a svéd Norrköpinggel játszott csoportmeccseket. Hazai pályán ismét erős volt a Tofas, hiszen mind a svédeket, mind az ukránokat elkapta, s a későbbi aranyérmestől is csak 70-78-ra kapott ki. Mivel azonban idegenben nem nyert meccset, végül csoport harmadikként kiesett.

A fehér-piros, kétszeres török bajnok alakulat ebben a bajnokságban 2-2-re áll egyelőre. Legutóbb az esélyesebb Galatasaray otthonában tartotta jól magát, s kapott ki végül 87-80-ra, tehát nincs rossz formában. Az viszont elmondható, hogy hazai pályán szerzi győzelmeit egyelőre, idegenben sokkal sebezhetőbb. Ám a Jászberény szempontjából nem túl jó hír, hogy ezt a meccset most Törökországban, a Tofas otthonában rendezik.

Ami a keretet illeti, volt mozgás bőven. Érkezett az EC-második Pinartól a hátvéd Evren Büker, illetve az olasz Pesaróban tavaly majdnem 15 pontot átlagoló irányító, a horvát Stipcevic, aki ebben az idényben egyelőre nem hozza ezt a formát, de majdnem 9 pontra és meccsenkénti 1,5 gólpasszra jó a törököknél is (Kadir Bayram maradt, ő is ezen a poszton lehet segítsége a csapatnak).

Régi harcos a klubnál a csere-csatár Samet Geyik, a hasonló poszton pattogtató nigériai Chinemelu Elonu viszont Kínából igazolt Törökországba – ő idén egyelőre 14 pontot és 6,5 lepattanót átlagol a török bajnokságban; előbbivel csapata második, utóbbival pedig legjobb játékosa. Jure Balazic, a szlovén kiscsatár ugyanakkor megint csak jövevény, az Erdemisporban az előző szezonban hasznos kosarasnak számított.

Serhat Cetin, a múlt szezonban még a Besiktast erősítő swingman új csapatában vélhetően erőre kap, s jobban fog teljesíteni, amit eddig meg is valósított, hiszen 4 török bajnokin 10,8 pontot átlagolt és 5 gólpasszt adott, amivel ő a legjobb kiszolgáló jelenleg a Tofasnál. Szintén alapember a francia Chalontól érkező Marcus Denmon is, ő a kettes poszton vélhetően kezdeni fog a JKSE ellen is. Ő nagyon pontosan szórja a büntetőket, és 17 pontos átlagával a gárda legjobbja jelenleg. A fiatalok sorát erősíti Tekin és Dokuyan (előbbi 214 centis center, utóbbi bedobó).

Várható rotáció jelen állás szerint:

Stipcevic - Denmon - Balazic - Cetin - Elonu
Kadir - Buker – Dokuyan - Dogan - Geyik

A Jászberény esetében kérdés, hogy ki marad ki a külföldiek közül, hiszen az ECben ugyanannyi légiós játszhat egy gárdában, mint a saját bajnokságában. Mivel Savic honosítása még nem fejeződött be, így várhatóan vagy ő, vagy a legutóbbi magyar bajnokin is a lelátóra kerülő Milos Markovics lesz az, aki ma nem húz mezt. (Ennek megfelelően alakítottuk ki a várható rotációt is lentebb.)

A JKSE igazi sikersztorival rukkolt ki Magyarországon, hiszen a kisváros együttes három év alatt eljutott az európai mezőnybe, amire vélhetően nem sokan gondoltak volna előzetesen. Igaz, az is jellemző a klubra, hogy igen erős délszláv kapcsolatai révén sok onnan származó játékost honosít vagy honosítani próbál. Ezzel azonban elérte, hogy a jó magyarokkal együtt egy magyar szinten erős csapat alakulhatott ki erre az idényre is, amely ha mindenki egészséges marad, és a papírmunkák is befejeződnek, akkor akár a legjobb négyet is reálisan megcélozhatja, sőt, vannak, akik egyenesen a bajnoki döntőbe várják a JKSE-t.

Ezzel még várjunk, egyelőre a nemzetközi porondon való debütálás van soron. Ami nem lesz egyszerű, hiszen bár az egy kimaradó légióson kívül elvileg mindenki hadra fogható lesz, de az is biztos, hogy amit például legutóbb a ZTE ellen játszott a JKSE, az a Tofas otthonában kevés lesz.

Ami a magyar gárda keretét illeti, beszéltünk már róla, hogy erősödött. Az, hogy harmadik szezonjára is itt maradt Rasztko Dramicsanyin, maga az egyik legnagyobb erősítés. Ő magyar viszonylatban szinte tarthatatlan, hiszen akár bent, akár kint marad üresen, szinte rögtön büntet. Mellette a Kaposvár korábbi klasszisa, Nik Raivio a húzóember. Ő hátvédként felveheti nemzetközi szinten is a versenyt egyes „erőgépekkel”, ám mindig kérdés, hogy a magyar meccseken edződött légiósok mit nyújtanak a magyarnál lényegesen komolyabb török bajnokság neveltjei ellen.

A harmadik légiós vagy a rutinos irányító, Brane Savic lesz, vagy a hátvéd-bedobó Milos Markovics. Előbbi erénye a tapasztalat, a még mindig meglévő gyorsaság, a kreativitás, míg utóbbié a megalkuvást nem ismerő küzdeni tudás, és a kiváló fizikum. Ha már a fürgeség szóba került, abban Szögi Ádámnál sincs hiba. A még mindig csak 23 éves karmester akár csereként, akár komolyabb szerepben is megállja a helyét, bár rutinban nem veszi fel a versenyt (egyelőre) Saviccsal.

A magyarok között kell már említeni Nebojsa Dukicsot, aki Szegeden alapember volt a palánkok alatt, de Jászberényben is nyerőember volt már olykor. Őnála kérdés lehet, hogy teljesen egészséges-e, illetve, hogy milyen lábbal kel fel, képes ugyanis a szinte alig észrevehető teljesítményre is. Másik magasemberük, a szintén nem Magyarországon született Lázár László új embere a JKSE-nek, ám Nagyvárad nincs messze, mint ahogyan Lázár sem attól, hogy hasznos állandó tagja legyen a berényi alakulatnak.

Ha már a nagyoknál járunk, Horti Bálint tavaly kimondottan jó idényt zárt, ám a keret bővülésével várható volt, hogy háttérbe szorul. Ő azonban, ha bizalmat kap, nagy segítségére tud lenni csapatának, kérdés, hogy megkapja-e azt a bizonyos bizalmat, hiszen Horti nem az a csatár, aki pár percre beállva is megváltja a világot. Neki szüksége van a játékidőre.

A mezőnysor talán legnevesebb alakja Soós Gábor, az egykori válogatott kosaras. Őt már többször összehasonlítottuk Markoviccsal, hiszen alkatilag és habitusát tekintve is hasonló a szerb játékoshoz. Amennyiben „Sóska” elkapja a fonalat, szórja a triplákat, s bátran vezeti a támadásokat, betöréseket. Mladenovics Dejan szintén magyar már egy ideje. Ő fontos eleme lehet a JKSE-nek, amennyiben a tréner is úgy gondolja, hogy rá, a ravaszságára, jó dobókezére van szükség.

Várható rotáció jelen állás szerint:

Savic/Szögi - Raivio – Soós/Markovics - Dramicsanyin - Dukics
Mladenovics/Kelemen- Soós/Mladenovics – Varga I./Soós - Horti - Lázár

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus