A finnek újra Európa 12 legjobbja közt!

A-csoport:

Nagy-Britannia (2-2) – Németország (1-3) 81-74 (16-23 26-15 17-18 22-18)

A továbbjutás reményének életben tartásáért lépett pályára a két alakulat. A németek a franciák elleni remek siker után kétszer is kapituláltak némi meglepetésre a belgák és Ukrajna ellen, így nehéz helyzetbe kerültek. A britek is csak egyszer győztek, ők a tök utolsó Izraelt kapták el, de a franciáktól simán, a belgáktól szoros meccsen szenvedtek vereséget. A mai meccsen 11-11 után elléptek a németek ellenfelüktől, amit leginkább a megtáltosodó Kingnek köszönhettek, aki ontotta a kosarakat egymás után, de a Hanga Ádámmal egy klubban játszó, Tibor Pleiss is jól iparkodott (13-23).

Innentől kezdve azonban összeszedte magát a brit alakulat, és Clark vezetésével idővel a vezetést is átvette, majd egy kifejezetten az első tükörképének mondható második negyeddel biztosította a mérkőzés irányítását, így a nagyszünetben már az volt a kérdés, tud-e újítani a germán alakulat. Achara, Clark és Lawrence dobtak 10 pontot vagy a felett eddig, a németeknél pedig King és Pleiss. Nos, igazából nem sikerült a németek megújhodása, hiszen bár jó százalékkal dobtak, de sok labdát el is adtak, emellett az eddigi pontkirályuk, Benzing, most visszafogottabb volt jó darabig – s idővel a kipontozódás szélére is került. Nagy-Britannia tartotta nem túl nagy előnyét gyakorlatilag a lefújásig. A viszonylag fiatalabbak, vagyis az egyaránt 23-25 éves Lawrence, Hesson és Clark repítették előre a szigetországiakat, s nagyon úgy tűnt, hogy nevesebb riválisa hoppon marad. Aztán számunkra, magyarok számára slusszpoénként, a másik Hanga-csapattárs, Van Oostrum szórt egy triplát 75-71-nél, amivel gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést Nagy-Britannia javára. A bravúr jelző jogos, főleg úgy, hogy a britek például az U20-as válogatott alapemberét, Van Oostrumot 30 percig játszatva, bátran küzdve nyertek a nagyobb nevű, ám ezúttal langyosabb németek ellen, igazi hármasparádét bemutatva.

Nagy-Britannia legjobb dobói: Lawrence 22/12, Hesson 21/3, Clark 17/12, Achara 11/6

Németország legjobb dobói: Pleiss 20, Benzing 12/6, King 11/3

 

B-csoport:

Bosznia-Hercegovina (2-2) – Macedónia (1-3) 62 - 54 (16-15, 13-13, 12-17, 21-9)

Újabb délszláv rangadó! Bosznia ismét képben volt Montenegró legyőzése után, míg Macedónia azért reménykedhetett, hogy elkapja a lendületbe jött bosnyák alakulatot. Igaz, a minap ezt gondolhatták a montenegróiak is, és lám mi lett belőle… Ahogyan kell, belecsaptak a csapatok a közepébe! Macedónia 0-7-tel nyitott, vagyis megugrott ellenfelétől, de Sutalóék rögvest fordítottak (10-7): mintegy megkóstolta egymás a két gárda, hogy aztán kiderüljön ki a jobb ezen a napon. Ezután lassult a pontok szerzése, és a nagyszünetig nem is történt érdemi ellépés egyik gárdától sem (29-28). Emitt Teletovic, amott a Fener’ ásza, McCalebb volt a legeredményesebb 12, illetve 10 ponttal.

A második félidőben többnyire Macedónia vezetett a kiválóan támadó Bo McCalebb irányításával, de az összességében pontosabban dobó Bosznia mindig tartotta magát, sőt, ha nem ad el sokkal több labdát, mint vetélytársa, simán vezethetett volna. A véghajrára így is visszavette az előnyt Aco Petrovic gárdája, és Djedovic, illetve Teletovic vezérletével haladt az újabb bravúr felé (60-52). Aztán nem volt már mese, a büntetőivel és a lepattanókkal jobban „gazdálkodó” bosnyák együttes megszerezte második győzelmét, ezzel megelőzve az éppen most legyűrt Macedóniát, ami az előző napok eseményei után mindenképpen meglepetésnek mondható.

Bosznia-Hercegovina legjobb dobói: Teletovic 22/12, Djedovic 20/6,

Macedónia legjobb dobói: McCalebb 19, Antics 17/6

 

C-csoport:

Nehéz szavakat találni a mérkőzésre, a mostani Európa-bajnokság előtti erőviszonyokat elnézve a nagyra taksált lengyel csapat becsületét sem tudta megmenteni, gyalázatos produkciót bemutatva, hatalmas kiütésbe rohant bele a gólpasszai mellett ponterősen játszó Ricky Rubio vezette spanyol válogatott ellen.

Hiába a magasemberek hiánya spanyol részről (Pau Gasol, Serge Ibaka), az elviekben egyik legerősebb palánk alatti páros (Gortat-Lampe) ma is csúfos kudarcot vallott, nem tudta kihasználni ellenfele legsebezhetőbb pontját/posztját (összesen 12 pontot kapartak össze). Ráadásul az eddig betliző, periméteren szereplő Koszarek-Ponitka-Kelati trió sem tudta teljesen felvenni a ritmust, ennek eredményeképpen óriási vereségbe futott bele a már biztos kieső alakulat.

Spanyolország számára bírt csak jelentőséggel az összecsapás, ennek fényében játszották végig Juan Antonio Orenga tanítványai a teljes mérkőzést. Hiába alakult ki már gyorsan nagy különbség, Marc Gasolék nem lassítottak a tempón. Ez, a sztárjátékosait jegelni kényszerülő válogatott eddig komoly védekezést produkál a tornán – mi sem mutatja ezt jobban eddigi eredményeik: a horvátokat 40 ponton, a cseheket 39 ponton tartották -. Ma is elképzelhető volt egy hasonló végeredmény, látva, hogy a 25. percig 24 (!) pontot engedélyeztek a végül 10 pontot elérő Maciej Lampééknak. Rubióék keményen büntették a hibákat és közel háromszor annyi gólpasszt is kiosztottak, remek csapatjátékot bemutatva. Az utolsó negyedben kissé ugyan kiengedve, inkább a cseresorral játszó „spanyol armada” így is 36 pontos diadalt ért el (53-89).

Spanyolország legjobb dobói: Rubio 15/3, M. Gasol 15/3, Fernandez 13/6

Lengyelország legjobb dobói: Zamojski 11/9, Lampe 10

 

D–csoport:

Finnország (3-1) – Oroszország (0-4) 86 - 83 2 hu. (16-18, 15-12, 10-16, 26-21, 8-8, 11-8)

A sportban finn-orosz összecsapásoknak a két ország viharos történelméből fakadó előzményei mindig is különös pikantériát adtak, ma azonban már nem a múlt sérelmein készültek egymáson revánsot venni a felek: Oroszország számára a szlovéniai EB-n alaposan megtépázott becsületük visszaállítása, valamint hajszálnyi továbbjutási esélyük életben tartása volt a tét, míg Koponenék a továbblépésükhöz elengedhetetlen győzelmet készültek besöpörni. A „sebzett orosz medve” a tőle ezen a tornán még nem látott vehemenciával vetette magát a küzdelembe, egy korábban mellőzött kisember Jevgenyij Voronov meglepő ponterőssége révén alaposan bekezdett (11-18) Karaszev legénysége. Persze a finneket sem kell féltetni, manapság már kosárlabdában sem tartoznak a nyeretlen kétévesek közé, rutinos magas embereik (Kotti, Möttöla és Muurinen – együtt épp 100 évesek!) eredményesen használták ki a tartalékos orosz center újabb betlijét.

A sokáig kiélezett küzdelemben a finnek fáradtak el jobban, és az olaszok elleni vesztes találkozójukhoz hasonlóan megint a fordulás után esett vissza drasztikusan a teljesítményük. A jelenlegi finn gárda ugyan erős egységes konstans csapatteljesítményre is képes, de azt már nem viseli el hogy egyetlen igazi nemzetközi csillaga Petteri Koponen pont akkor nem tudja igazán hozni magát, amikor a legnagyobb szükség lett volna a klasszisára. Shawn Huff triplái kellettek ahhoz hogy a finnek végig versenyben legyenek, az orosz válogatottat pedig meglévő szerkezeti gondjai mellett, két sztárja Vitalij Fridzon és Alekszej Sved átlagnál jobb játéka mentette meg az újabb blamától, úgy tűnt Fridzonék már a rendes játékidőben megnyerhetik az összecsapást, de a mezőny legeredményesebbje, az NBA profi Sved alig 4 másodperccel a vége előtt, 67-65-ös vezetésüknél, teljesen feleslegesen, még szinte a finnek térfelén, odaütött Möttölának, a finn óriás pedig köszönte szépen az ajándékot, és értékesítve a két büntetőt kiharcolta a hosszabbítást. A drámai és maratoni hosszúságúra nyúló csatában csak a második ráadás 5 perc hozott döntést, a finnek higgadtsága győzelmet, és továbbjutást ért Henrik Dettmann fiainak, a 2011-es EB bronzérmese pedig továbbra is győzelem nélkül már biztos búcsúzóként várja az utolsó fordulót.

Finnország legjobb dobói : Huff 20/9, Salin 12/9, Kotti 12, Möttöla 12/3, Koponen 11/3

Oroszország legjobb dobói: Sved 25, Fridzon 16/6, Antonov 10/3