EuroBasket 2011 - D - csoport - 5. nap

Belgium – Szlovénia 61-70

(15-14, 15-15, 17-21, 14-20)

Szlovénia helyzete egy az egyben megegyezett az előző mérkőzésen pályára lépő Oroszországéval, azaz ha nyer, ha veszít, akkor is az utolsó, oroszok elleni meccsen fog eldőlni a csoportgyőzelem. A belgák szintén ugyanazzal motiválhatták magukat, mint a bolgárok: legalább egy győzelmet bezsákolni, mielőtt felszállnak a Brüsszelbe tartó gépre a csoportmeccsek után. Ezzel a céllal a fejükben ugrottak neki ellenfelüknek, és sikerült is meglepni Szlovéniát. Faison és Beghin, az Európa-bajnokságon talán legjobban teljesítő két belga 10 pontot rámolt be az első két percben, három tripla és egy büntető formájában. Ezzel fel is ébresztették egy kicsit Jagodnikékat, akik magasabb sebességi fokozatba kapcsoltak, és elkezdek felzárkózni. Előbb Smodis, majd Goran Dragic és Begic is betalált, ám Faison harmadik triplája azt jelentette, hogy ha egy ponttal is, de ők vezettek a negyed végén, 15-14 arányban. A második negyed aztán maga volt a kiegyensúlyozottság, hiszen végig pár ponton belül haladtak előre a felek. Ha Jagodnik ziccert dobott, jött Steibach három büntetővel, ha pedig Lauwers szórt egy triplát, arra Dragic válaszolt azonnal egy duplával. Nem tudtak ellépni egymástól a felek, a legnagyobb különbség egy négy pontos belga előny volt, Lauwers negyedbeli harmadik triplája után. A félidei pihenő előtt még a közönség kedvenc Mirza Begic beszórt egy 2+1-et, amellyel 15-15-re zárult a negyed, így továbbra is megmaradt a két csapat közti egy pontos differencia.

A harmadik negyedben a változatosság kedvéért felváltva találtak a gyűrűbe a csapatok, mindössze annyi változás történt, hogy Faison és Lauwers befejezte a pontgyártást, és Thomas Van Den Spiegel vette át tőlük ezt a feladatot. A center, aki korábban a Fortitudo Bologna, a Virtus Roma, és a CSKA Moszkva alkalmazásában számtalan nagy csatát megélt már, ezúttal régi önmagát idézve játszott. Ebben a negyedben a remek centerjátékának köszönhetően 10 pontot rámolt be a szlovén gyűrűbe, ám a negyed közepe felé, Lakovic triplája után így is ellépett hattal az ellenfél, ami ezen a meccsen már kimondottan nagy előnynek számított. Erre még Dragic rátett egy kicsit, ám az utolsó percben Moors és Muya öt pontjára nem érkezett válasz, így három pontra sikerült felzárkóznia Belgiumnak. A negyedik negyedben Van Den Spiegel tovább folytatta, és még hat pontot betermelt, azonban annyit mindig képes volt dobni Szlovénia, hogy ne érhessék utol. Így ment ez egészen a 37. percig, amikor is az két negyed óta szunyókáló Faison egyszer csak szórt egy hihetetlenül fontos hármast, amivel 58-58-nál utolérték Szlovéniát. Innen azonban már csak egy triplára futotta tőlük Beghin révén, míg a túloldalon a rutinos Lorbek és a két Dragic még 12 egységnyit összeszorgoskodott. A vége 61-70 lett, ami nagyjából papírforma eredménynek számít, ám annál jóval keményebb volt ez a meccs, mint amit ez a kilenc pont tükröz. Belgiumnak maradt még egy esélye a szintén kiesett Ukrajna ellen, hogy begyűjtse azt a hőn áhított győzelmet, míg az egyaránt veretlen Szlovénia és Oroszország megküzdhet az első helyért.

Belgium legjobbjai: Van Den Spiegel (16 pont/ 7 lepattanó), Faison (13 pont)

Szlovénia legjobbjai: G. Dragic (18 pont/3 gólpassz/3 gólpassz/5 labdaszerzés), Begic (14 pont/7 lepattanó)

A meccs részletes statisztikáját itt tekinthetik meg.

Bulgária - Oroszország 77-89

(18-23, 20-19, 21-25, 18-22)

A mai nap második mérkőzését koránt sem előzte meg akkora várakozás, mint az elsőt. Oroszország gyakorlatilag már továbbjutott, míg Bulgáriának bravúr kellett volna a túléléshez. Ebből kifolyólag a meccs igazából a csak a bolgárok számára bírt téttel, hiszen Oroszország akkor is csoportelső lehet, ha itt kikap, csak a szlovénokat kell megverni az egymás elleni eredmény miatt. Az orosz válogatott így felszabadultan játszhatott, ami jót tett a játék színvonalának, és főleg a látványnak. Nem mondhatni, hogy nem volt védekezés, de az az igazi gyilkos keménység nem volt jellemző, amit az eddigi meccseken láthattunk tőlük. Ennek ellenére motiváció akadt bőven mindkét oldalon, hiszen Bulgáriának esze ágában sem volt még hazautazni, míg Oroszországot a 100 százalékos teljesítmény presztízse fűtötte. Az első negyedben főleg Rowland és Kirilenko villogott, előbbi nyolc méterről elengedett tripláját például hatalmas tapssal fogadta a közönség. Andrei Kirilenko-ról pedig azt hiszem, hogy már mindent elmondtunk. Egyértelműen napjaink legjobb orosz kosarasa, aki termetét meghazudtoló fürgeséggel és labdabiztonsággal bír, ráadásul a keze sem utolsó. Egymaga kilenc pontot termelt az első negyedben, és mivel a társai sem voltak restek egy-egy tripla formájában jelezni, hogy ők is a pályán vannak, az orosz csapat öt pontos előnnyel zárta a negyedet. A következő játékrészben aztán Fridzon és Mozgov is beindult, így a különbség szép lassan növekedett. Előbb a már többször megcsodált, halálpontos tripláiból adott ízelítőt, míg utóbbi a bolgár centereknek fűzte be az oktatófilmet. A túloldalon Kaloyan Ivanov és Filip Videov próbálta tartani a lépést, de erőfeszítésük mindössze a különbség növekedésének lassítására volt elegendő. A negyed végén aztán Rowland is csatlakozott hozzájuk, így együttes erővel elkezdtek faragni a hátrányt, amely végül négy pontnál állt a nagyszünetet jelző duda megszólalásakor.

A harmadik negyed orosz részről továbbra is Mozgovról és Kirilenko-ról szólt, ám bolgár oldalon feltűnt egy új szereplő a történetben. Mégpedig Dejan Ivanov személyében, aki az egész tornán nagyon mélyen tudása alatt teljesített, és sajnos nélküle Bulgária nem is tudta borítani a papírformát, és bravúrgyőzelmet aratni valamelyik ellenfele ellen. Most azonban parádézott a testvérpár nemzetközileg elismertebb tagja, és egymaga csak ebben a negyedben 12 pontot szerzett, a roppant fontos lepattanóiról nem is beszélve. A pálya minden szegletében feltűnt, kosarat szerzett, gólpasszt adott, labdát csent az ellenféltől, és így tovább. Miután a társak a mérkőzés ezen szakaszában kicsit visszafogottabbak voltak, mondhatjuk, hogy egyedül tartotta meccsben a csapatát. Nem volt könnyű dolga, mert az orosz gárda – talán a felszabadultságnak, és a tétnélküliségnek köszönhetően – remekül játszott, főleg, hogy ebben a negyedben a sérülése után csúcsformájától messze lévő Viktor Khryapa is életjelet adott magáról, mégpedig nyolc pont formájában. Ennek ellenére a különbség csak nyolc pont volt a negyed végén az oroszok javára, így a bolgárok még reménykedhettek. Meg is próbáltak mindent, ám ezen az estén Kirilenko-t nem lehetett megállítani, maximum egy kicsit lelassítani. Mindenhonnan betalált, és ha ez nem lett volna elég, akkor még a gólpasszokat is osztogatta a társaknak, akik szintén jó dobóformát fogtak ki a mai napon. Ugyan Videnov még indított egy utolsó nagy rohamot két dupla, két tripla és egy büntető formájában, de ez csak arra volt elég, hogy öt pontra zárkóztassa csapatát. A végén már a rutinos oroszok megoldották a feladatot, és így hibátlan teljesítménnyel várhatják a Szlovénia elleni csoportrangadót.

Bulgária legjobbjai: D. Ivanov (23 pont/5 lepattanó), Videnov (17 pont), Rowland (14 pont/4 gólpassz)

Oroszország legjobbjai: Kirilenko (25 pont/5 lepattanó/3 gólpassz/4 szerzett labda), Mozgov (15 pont/5 lepattanó), Fridzon (13 pont), Khryapa (12 pont/8 gólpassz)

A meccs részletes statisztikáját itt tekinthetik meg.

Grúzia – Ukrajna 69-53

(10-17, 20-16, 21-11, 18-9)

Ez a meccs várhatóan a csoport harmadik továbbjutó helyéről dönt majd, így a csapatok is ennek megfelelő komolysággal kezelték. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy nagyon kemény volt a védekezés mindkét oldalon, ami rengeteg hibát eredményezett a támadásokban. A hetedik perc környékén aztán Berrt betalált egy triplával, ami időkérésre kényszerítette az addig mindössze 4 pontot elérő grúzok szövetségi kapitányát, Igor Kokoshov-ot. Annyi haszna biztosan volt az eligazításnak, hogy Haynes és Shermadini révén hat pont került még a grúzok neve mellé, azonban a túloldalon Pecherov beköszönt a triplavonalon túlról, ráadásul nem is egyszer, hanem rögtön két alkalommal, aminek köszönhetően az ukránok mehettek hét pontos előnnyel a kis szünetre. A második negyedben Pecherov ott folytatta, ahol az előzőben abbahagyta. Előbb tripla, majd dupla, és az ukrán előny csak nő, főleg, mikor a másik NBA tapasztalattal is rendelkező center, Fesenko is nekilát a pontgyártásnak. A különbség eléri a 10 pontot, ám ekkor Haynes és Shengelia megelégeli a dolgot, és elkezd kosarazni. A Belgiumban légióskodó, mindössze 19 éves Shengelia gyorsan betermel hat pontot, és máris látótávolságban van a csapata. A negyed végéig még Pachulia, Markoishvili és Tsintsadze is betalált, és mivel a túloldalról csak Berrt tud válaszolni egy alakalommal, a különbség három pontra apadt a nagyszünetre.

Aztán a második félidőben jött a feketeleves az ukránok számára! Szinte még észhez sem kapnak a kezdés után, máris repesztett egy 10-2-es rohamot az ellenfél, és öt ponttal meglépet. Ráadásul nem is arról volt szó, hogy valakinek elkezdett sülni a keze, hanem vélhetően az edzői intelmek tették meg a hatásukat, és elkezdett működi az eddig csak nyomokban felfedezhető csapatjáték. Ekkor az eddig semmit nem mutató Lischuk megrázta magát, és gyors egymásutánban szerzett négy pontjával egy egységre zárkóztatta az övéit, ám ismét jött az előbb már látott remek grúz csapatjáték, és egy 11-0-ás roham formájában le is nullázta az ukrán csapatot. A negyed végén még Berrt és Lukashov révén közelebb zárkózott egy kicsit Ukrajna, de egyre inkább arra utalt minden, hogy itt ma Grúzia lesz az, aki megteszi az a bizonyos nagy lépést a továbbjutás felé vezető úton. A negyedik negyedben az eddig hallgató Sanikidze is felébredt, és szinte a semmiből szerzett három kosarat egymás után, amivel a grúz előny 15 pontra nőtt. Lukashov ugyan válaszolt egy hárompontossal, azonban ez édeskevés volt, mivel már csak négy perce volt csapatának arra, hogy valahogy megfordítsa ezt a meccset. Azonban a tornán a legjobb meccsét játszó Shengelia ezt nem hagyta, és gyönyörű kosarakkal szórakoztatta a szép számban megjelent grúz szurkolókat. Szokták mondani, hogy a statisztika nem hazudik, és ez jelen esetben is igaz volt. Tízzel kevesebb lepattanóval, és majd’ tízzel több eladott labdával nem lehet mérkőzést nyerni. A két csapat dobószázalékai nagyjából hasonlóan alakultak, azonban a támadólepattanóknak köszönhetően nagyon sokszor kapott második esélyt a bejezésre a grúz csapat. A hátralévő pár percben Ukrajna mindössze annak örülhetett, hogy elkerülték a még nagyobb égést, és ki tudtak jönni ötvenből.

Grúzia legjobbjai:Markoishvili (14 pont/5 gólpassz), Tsintsadze (12 pont), Shengelia (12 pont/7 lepattanó)

Ukrajna legjobbjai: Pecherov (11 pont/4 lepattanó), Berrt (11 pont/5 gólpassz)

A mérkőzés részletes statisztikáját itt találhatják.

A D csoport állása: