Eurobasket 2011 - Negyeddöntők - 2. nap

Oroszország - Szerbia 77 - 67 (16-12, 18-15, 20-21, 23-19)

Egy nagyon érdekes és tanulságos derbinek lehettek tanúi azok, akik ezt a mérkőzést választották a mai este kikapcsolódásként - vagy éppen a helyszínen valamelyik csapatnak szorítva tombolták végig. A szerb válogatottal kapcsolatban már számtalanszor elhangzott, hogy nagyon fiatal kerettel rendelkeznek, de azért ez a társaság már szerepelt ebben az összetételben két korábbi világversenyen is, ráadásul remekeltek mindkét viadalon, így az idén már némiképp evidens volt, hogy komoly elvárásokat fog velük szemben támasztani a közvélemény. Dusan Ivkovic és a többi szerb vezető folyamatosan hangoztatja, hogy ezt a gárdát a 2012-es olimpiára akarják a legprímábban összerakni - de, ha közben nem figyelnek oda kellőképpen, már a holnapi napon szertefoszolhat minden álmuk 2012-vel és Londonnal kapcsolatban...

Szinte mindenki azt várta, hogy ha nem is nyer Eb-t a középdöntős körből negyedik helyen helyen nyolcba jutó alakulat, de az a minimum, hogy a kissé szétesettnek tűnő csapatuk az egyenes kieséses szakaszra legalább fejben rendbe rakja magát és minimum a tűz közelében lesz. Végül nem így történt, nagyon nem. Lehet keresni az okokat, vajon miért választott Milos Teodosic olyan megoldásokat, amilyeneket, az egész kontinensviadalon eddig nagy önbizalommal és agresszívan támadó Nenad Krstic miként lehetséges, hogy fülét, farkát behúzva inkább az ijedt nyúl szerepét játszotta el az erős, ám de zöldfülű és nem éppen magas játékintelligenciával rendelkező Mozgov ellen. Annyi bizonyos, hogy a korábban mindig rendkívül egységes gárda benyomását keltő szerb válogatott az extrán hosszú felkészülési periódus után sem volt képes arra a szintre eljutni, ahol korábban már több alkalommal is járt. Ennyi elmélkedés után kanyarodjunk vissza a még mindig veretlen oroszok elleni negyeddöntőjük első játékrészéhez, melyen máris kidomborodtak azok a problémák, amiket az előbb taglaltunk. Ez az orosz csapat elismerésre méltó eredménysort mutathat fel az eddigi szakaszban, ám sok szakértő hangoztatta, ez nem egy aranyesélyes válogatott, pusztán stabilak, erősek és piszok jól védekeznek. Ennyit láthattunk tőlük a mai mérkőzésen is, és lassan kezdjük azt hinni, nem véletlen, hogy minden válogatott annyira rosszul játszik és ennyire kevés pontot dob nekik.

A derbi előtt fejtegettük, vajon melyik fél tudja ráerőltetni a játékstílusát a másik csapatra és végül győzött a nagy igazság, azaz a védekezés nyerte a nagy csatát. Az egyébként is egy kissé esetlenül támadó szerbek nem tudták azt a támadási ritmust hozni, amivel általában igencsak eredményesek, ami talán még nagyobb gond volt, a palánk alatti lepattanóharcban alapos verésben részesültek, Oroszország legjobbjai 14 támadó pattanót szedtek vissza, miközben a délszlávok csupán 5-öt, érdekesség, hogy a kilences különbség éppen igaz az összes megszerzett lecsorgó labdára is, természetesen ugyanúgy Kirilenko-ék javára. A második 10 percben sem tudott érdemleges változásokat kieszközölni Ivkovic mester, az oroszok pedig néha extra dobásokat is értékesítve magabiztosan őrizték egyébként nem túl nagy előnyüket. A második félidőre fordulva maradt minden a régiben, bár valamelyest emelkedett a tempó, de kisebb meglepetésre ez sem a déli szomszédjainknak kedvezett. A két nagy öreg, Khryapa és Kirilenko nagyon összeszedték magukat erre a találkozóra, utóbbi monstre statisztikai mutatókat hozott (14 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz, 4 szerzett labda, 2 blokk), míg a tornán rendre eltűnő, korábban sérüléssel is bajlódó Khryapa pedig 11 pontot szórt, melynek nagyobbik hányadát a legfontosabb pillanatokra tartogatta. Az utóbbi összecsapáson remeklő Shved ezen az estén is rendre képes volt megbontani az ellen felállt védelmét, eközben a szerbek legnagyobb fegyverei így is besültek. Néha egy-két véleményes játékvezetői ítélet is borzolta a kedélyeket, de alapvetően nem ez volt a szerb csapat gondja, sokkal inkább köszönhetik a mai alárendelt szerepüket annak, hogy vezérük, Teodosic bemutatta, amit eddig az egész Eb-n - érthetetlen döntések sorozatát. A korábbi Euroliga MVP dobott ugyan 20 pontot, de még csak azt sem lehet mondani 10-ből 2-es triplamutatója után, hogy brillírozott volna támadásban, arról nem is beszélve, hogy 9(!!!) eladott labdával fejezte be a meccset. A kiegészítőemberek egy-egy szép megoldása, kemény védekezés utáni labdaszerzése közelebb tudta hozni a hajrában az akkor már fél lábbal kieső Ivkovic-legénységet, ám Teodosic az újabb érthetetlen vállalásaival saját csapata kedélyeit hűtötte le, hazája válogatottja pedig teljesen megérdemelten búcsúzott a további küzdelmektől.

Ez utóbbi megállapítás csak részben igaz, hiszen holnap a görögök ellen kellene életben tartaniuk az olimpiai reményeiket, ami elnézve a mentális állapotukat nem ígérkezik könnyű feladatnak. A sok kritikával illetett, de továbbra is makulátlan mérlegű oroszok pedig teljesítettek alapvető célkitűzésüket és az elődöntőbe jutottak, a franciák ellen egyáltalán nem számítanak esélytelennek azzal a stabil játékkal, amit a legjobbak ellen is képesek bemutatni, hatalmas derbi vár ránk tehát holnap este.

Oroszország legjobbjai: Kirilenko (14 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz, 4 szerzett labda, 2 blokk), Khryapa (11 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz, 2 szerzett labda, 3 eladott labda), Vorontsevich (11 pont, 3 lepattanó), Shved (10 pont, 5 gólpassz)

Szerbia legjobbjai: Teodosic (20 pont, 4 lepattanó, 3 gólpassz, 9 eladott labda), Krstic (13 pont, 5 lepattanó), Savanovic (9 pont, 3 lepattanó)

A mérkőzés teljes statisztikáját ide kattintva érhetik el.

Franciaország - Görögország 64 - 56 (14-17, 13-14, 13-12, 24-13)

Sokat cikkezett arról a nemzetközi sajtó, hogy vajon mennyire tehet jót vagy rosszat a galloknak, amit a spanyolok ellen mutattak be. Nem csak a nagyarányú vereségre gondolunk, hanem sokkal inkább arra, hogy egy jól működő, lendületben lévő csapatot bontott meg Vincent Collet szövetségi kapitány azzal, hogy két legmagasabban jegyzett kulcsemberét, Tony Parkert és Joakim Noah-t pihentette az utolsó középdöntős találkozón. Számtalan esetet láttunk már, amikor ez a fajta extra pihentetés visszaütött egy-egy gárdának, de meg kellett érteni a másik oldalt is, hiszen ezen az Eb-n 34 percet töltött a pályán a franciák irányítója minőségi csere hiányában, a Chicago Bulls kezdőcentere pedig sérülésekkel küszködött a kontinensviadalt megelőzően. Nos, az első negyedben tökéletesen visszaütött az említett mutatvány, mással nem nagyon lehet magyarázni azt a fajta besülést, amit a 0 - 7-tel, illetve 4 - 15-tel startoló gallok produkáltak a nyitó játékrészben. A hellének egyértelműen rámentek arra, hogy Parkert valahogyan kivegyék a játékból, ezzel pedig alaposan megzavarodott a Gelabale-t is újra bevető francia alakulat. Az újfent kiválóan tüzelő Nando De Colo találataival visszajött látótávolságon belülre Collet legénysége, de attól messze voltak, hogy a vezetést vagy a játék irányítását is átvegyék. A második etapban beindult a görögöknél Bourousis, aki végül dupla-duplázott is (17 pont, 11 lepattanó, 2 blokk), ám Calathes-nek a korán összeszedett két személyi hiba miatt sokáig kellett a padon ülnie, a helyén szereplő kisemberek (mert, hogy többekkel is próbálkozott irányító poszton Zouros mester) csak védekezésben állták meg igazán a helyüket, de ez ebben a szakaszban bőven elegendő volt az előny tartogatásához.

A fordulás után lehetett volna várni, hogy egy ritmust váltani igyekvő gall csapat jön ki a parkettre, de a szívósan és nagyon intenzív védekezéssel játszó görögök szusszanásnyi levegőt sem hagytak nekik a kibontakozásra, így elmaradtak a nagy francia rohamok - legalábbis egy darabig. Noah ráadásul meg is sérült, a helyén játszó (korábban mindig nagyon hasznos játékkal beszálló) Traoré viszont kissé érthetetlen módon mindent(!) elvállalt, ami a keze ügyébe került. Jobbról, balról horgolt, középtávoli dobásokkal kísérletezett, hét játékperc alatt nyolc(!!!) alkalommal küldte a gyűrű felé a játékszert, de csak néha talált (6 pont), miközben a láthatóan formában lévő De Colo gyakorlatilag labdát sem kapott. A játékrész derekán aztán egy 6 - 0-ás szakasz volt, ami némileg lendületet adhatott az esélyesebbnek vélt, de addig egy pillanatra sem vezető gárdának, ezzel egál lett, ám Calathes gyorsan lehűtötte a kedélyeket egy távolival. Az utolsó negyedben aztán Batum két triplával, Parker pedig két duplával állt annak a rohamnak az élére, amivel átvette a gyeplőt a gall gárda, onnantól pedig nem volt már megállj számukra. A végjátékban nagyon akart a görög csapat, de sokra nem futotta tőlük, a három negyeden keresztül gyengén muzsikáló és ritmustalanul játszó francia válogatott érvényesítette a papírformát és bejutott a legjobb négy közé, a helléneknek pedig marad a küzdelem az olimpiai selejtezőtorna részvételét garantáló 5-6. helyek valamelyikéért.

Franciaország legjobbjai: Parker (18 pont, 5 lepattanó, 3 gólpassz, 4 eladott labda, 2 szerzett labda), De Colo (16 pont, 8-ból 6 mezőny), Batum (15 pont, 4-ből 3 tripla, 3 eladott labda)

Görögország legjobbjai: Bourousis (17 pont, 11 lepattanó, 2 szerzett labda, 2 blokk, 4 eladott labda), Fotsis (9 pont, 5 lepattanó), Zisis (6 pont, 4 lepattanó, 5 gólpassz, 3 eladott labda)

A mérkőzés teljes statisztikája ide kattintva érhető el.

A mai két negyeddöntős rangadó mellett bizony rendeztek még egy tétmeccset a mai napon. A szlovének és a házigazda litvánok arról dönthettek egymás közt, melyiknek marad meg az esélye a 2012-es olimpiai részvétel kiharcolására.

Litvánia - Szlovénia 80 - 77 (19-20, 25-13, 19-24, 17-20)

Ahogy várni lehetett, a tornán egyébként gyengélkedő szlovének nem feltartott kézzel kezdték a jóval esélyesebb litvánok elleni összecsapást, az első negyedben abszolút Dragic-ék irányították az események alakulását, ám nem tudtak túlzottan nagy előnyre szert tenni. A második periódusban egy új meccs kezdődött, jött a vendéglátóknál Jasikevicius és összeszedett irányítójátékával összeszedte csapatát, mely 25 - 13-as 10 percet produkálva átvette a kontrollt. Akik azt gondolták, hogy ennél a pontnál meg is törik a szlovén gárda, az nagyot tévedett. Erazem Lorbek és Zoran Dragic vállukra vették hazájuk válogatottját és szépen fokozatosan jöttek egyre közelebb és közelebb. Kalnietis és társai sok-sok hibával játszottak ekkor tájt, ami már akkor is kockázatosnak tűnt, még több idő elteltével pedig egyre jobban rányomta a bélyegét a hazaiak teljesítményére, rendszeresen elidegeskedték a támadásaikat a litvánok. A záró 10 percben aztán igen rendesen emelkedett a mérkőzés amúgy sem gyenge színvonala, de a délszlávok egyre inkább szorongattak, majd Smodis duplájával a negyed negyedénél már náluk volt a vezetés, sőt, Ozbolt triplája után már hárommal mentek, az egész Eb-n kiábrándítóan kosarazó Lakovic elsüllyesztett egy kettest kevesebb, mint 4 minutummal a végső dudaszó előtt, amivel a második félidei legnagyobb fórjukkal (4 pont) rendelkeztek. A litvánok ekkor össze tudták szedi magukat, Valanciunas, Kaukenas és Jasikevicius is betalált, ám Lorbek demoralizáló triplájával 76 - 75-nél megint Szlovéniánál volt az előny! 1 perc 11 másodperce volt a hazaiaknak, hogy megkíméljék magukat és hű szurkolóikat egy, még talán a tegnapinál is nagyobb blamától. Kalnietis-nek helyén volt a szíve, gyakorlatilag győztes triplát dobott a következő támadásból, majd egy elpuskázott szlovén akciót követően két büntetőjével beállította a végeredményt, mivel a fennmaradó szekundumokban nem tudott betalálni Goran Dragic. Összességében elmondható, hogy igazságos eredmény született, abból a szempontból mindenképp, hogy a jelenlegi szlovén válogatott semmilyen értelemben sem szolgált rá arra, hogy olimpiai selejtezős helyen végezzen, a litván csapat pedig lényegesen nagyobb játékerőt képviselt ezen a tornán - ha ez nem jött ki ezen a derbin, akkor is. Holnapután az ötödik helyért mehetnek Valanciunas-ék, Lorbekék pedig a hetedik pozícióért küzdhetnek meg.

Litvánia legjobbjai: Kalnietis (17 pont, 3 lepattanó, 4 gólpassz, 2 szerzett labda), Jasikevicius (12 pont, 7 lepattanó), Songaila (12 pont, 3 lepattanó)

Szlovénia legjobbjai: Goran Dragic (16 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz, 3 szerzett labda, 4 eladott labda), Lorbek (16 pont, 5 lepattanó), Begic (11 pont, 4 lepattanó, 4 blokk), Zoran Dragic (10 pont, 3 lepattanó, 2 gólpassz)

A mérkőzés teljes statisztikája ide kattintva elérhető.