Horvát erődemonstráció, finn mélypont

Ilyen különbségű horvát győzelemre az Eb eddigi tapasztalatai alapján nem számítottunk, ám úgy látszik, hogy az első csoportkörben bravúrt bravúrra halmozó finn válogatott rutinos vezére elvesztése után most ennyire volt képes a kiválóan védekező és vélhetően a presztízséért is hajtó horvát gárda ellen.

 

F-csoport (középszakasz)

Finnország (1-2) – Horvátország (2-1) 63-88 (11-17, 9-22, 18-24, 25-25)

A horvátok úgy lettek másodikak alapcsoportjukban, hogy negatív volt a kosárkülönbségük, pedig 4-1-es győzelem-vereség mutatóval rendelkeztek. Ez a több kis siker mellett beszedett nagy „spanyol” zakónak volt köszönhető. A finnek ugyanakkor totális meglepetései ennek az Eb-nek, hiszen nem elég, hogy a legjobb 12-be kerültek, de ők is csak egyszer kaptak ki, az olaszoktól, ám az akkor még hihetetlennek tűnő, azóta lassan megemésztett sikereiket például a törökök, az oroszok, sőt, a görögök, illetve a svédek ellen érték el. Ám nagy kérdés volt, mi lesz velük a 37 éves Möttola nélkül, aki sérülés miatt kiesett a játékból. Kíváncsian vártuk tehát, hogy a magára találó horvát válogatottal mire megy ez a finn nemzeti gárda, hiszen egy nagyon eltalált gépezetben olykor elég, ha csak egy pici alkatrész meghibásodik, máris vége mindennek. A mostani F jelű középszakaszi csoportban négy alakulat is 1-1-es mutatóval állt a mai nap előtt, ezek közé tartozott a finn és a horvát együttes is. Aki ma győz – sejthető volt – jókorát lép a legjobb 8 felé. Ugyanakkor az északiaknak sok választása nem volt arra, ki ellen próbáljanak meg még nyerni, hiszen ők a középszakaszban a horvátok mellett még a spanyolokkal és a szlovénekkel, tehát két, talán a horvátoknál is jobb gárdával csapnak össze az elkövetkező időszakban.

Nos, Ante Tomic-ék igen komolyan vették ezt a meccset. Az első félidőben ellenfelüknél kétszer annyi lepattanót szedve (16-32) és gyakorlatilag más szinten dobva mezőnyből majdhogynem el is döntötték a találkozót. A finnek 9-8-ra még vezettek, majd 11-11-nél még egálban voltak a horvátokkal, ám már az első negyed vége is a délszlávok szája íze szerint alakult, aztán pedig nem volt pardon, a második negyedben tíz pont alatt tartották Koponenéket. A hármasokat elég gyengén dobta mindkét gárda, de az, hogy a finnek húsz perc alatt csak 2, azaz két duplát tudtak begyötörni mezőnyből, hihetetlen. Összességében ekkor 17%-os volt a mezőnymutatója Koivistóéknak, ami bárhol vereséget prognosztizáló adat lenne félidőben. Főleg úgy, hogy Horvátország legjobbjai 41%-ot elérően céloztak. A finn mezőnyembereket nagyon megfogták Ukic-ék, Koponen és Huff, akik pedig bőven 10 pont feletti dobóátlaggal jöttek ebbe a meccsbe, egyaránt nullán álltak a nagyszünetben. Dobóhelyzetig is nehezen jutottak a finn fiúk, akik ráadásul eddig a meccsig egészen jól lepattanóztak, vagyis, az, hogy ebben is „emberükre” találtak, megpecsételni látszott a sorsukat: rengeteg rontott dobás, kevés lepattanó, egyenlő kapituláció.

A második félidőben megpróbált felzárkózni Dettmann mester együttese, de ha beesett egy finn tripla, jött is a válasz rá horvát részről (a Saragoza erőcsatára, Rudez igencsak fickándozott, ahogyan Bogdanovic is), és lassan tovább nőtt a különbség (38-63). Mindenesetre az eddig látottak alapján ezt nem vártuk a meccstől. A negyedik játékrészben is egy darabig csak távolodtak Delasék az északiaktól, de aztán a végére legalább ezt a negyedet ikszre mentette Finnország. A minden mutatóban jobb Repesa-legénység lelépte a finneket, s ezzel a lépéssel a negyeddöntőhöz is jócskán közelebb került.

Finnország legjobb dobói: Huff 10/6.

Horvátország legjobb dobói: Rudez 17/15, Bogdanovic 15/3, Ukic 11/3, Tomic 11.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus