Rajtol az Európa-bajnokság - bemutatkozik a C-csoport

Ezúttal a C-csoport csapatait vesszük sorra - Horvátország, Szlovénia, Görögország, Grúzia, Macedónia és Hollandia került ide.

Az A-csoport felvezetője ide kattintva, a B-csoporté pedig ide kattintva olvasható!

 

HORVÁTORSZÁG

Történelem

A horvát kosárlabda némi hullámvölgy után ismét felemelkedhet, de ahhoz, hogy ezt kijelentsük, ezen az Eb-n is jól kell szerepelniük. Az 1993-as és 1995-ös bronzérem óta egyszer jutottak be a legjobb négy közé, két évvel ezelőtt – közte főleg a 6-11. helyeken mozogtak. A tavalyi világbajnokságon is jól teljesítettek, bár élvezetes játékuk végül csak a 10. pozícióra volt elég – a franciák egy szoros és kemény meccsen megállították őket.

Felkészülés

A horvátok felkészülési mérkőzései finoman szólva is parádésan sikerültek számukra, hiszen az utolsó nyolc összecsapásukat sorozatban megnyerték, utoljára Izraelt gyűrték le – ugyan egyik legjobbjuk, Bojan Bogdanovic a bosnyákok ellen megsérült, a hírek szerint az Eb rajtjára már ő is rendben lesz. Ezt megelőzően legyőzték az észteket, a törököket, sőt, a remeklő litvánokat is – még korábban elrontották Dirk Nowitzki német válogatotthoz való ünnepi visszatérését is. Egy komoly veszteséget így is elszenvedtek a felkészülés során: a németek ellen megsérült Oliver Lafayette és ő nem is tarthat a csapattal az Európa-bajnokságra.

Keret/esélyek

Jó pár komoly név van a keretben, bár hivatalosan még nem hirdetett névsort a szövetség. Az NBA-ben szereplő Brooklyn Nets dobóhátvédje, Bojan Bogdanovic már a tavalyi vb-n is megvillant és a tengerentúlon is bizonyított, talán ő lehet a leginkább húzóember – rajta kívül is akadnak azonban olyanok, akikben lehet bízni. Érdemes megemlíteni például az NBA-ben idén draftolt Mario Hezonját, aki Bosznia-Hercegovina ellen 24 ponttal állt a csapat élére, de szintén ki kell emelni Dario Saricot is, aki a világbajnokságon is bizonyított, illetve sorozatban másodszor nyerte el az év legjobb fiatal játékosának járó díjat Európában. Luka Zoric vagy éppen Krunoslav Simon is fontos tagja lehet az együttesnek, de az eredményt valószínűleg a fent említett három játékos fogja meghatározni – már amennyiben Bogdanovic bokája rendbe jön és ott lesz a tornán. Mindhárman borzasztóan tehetségesek és egy-egy meccset simán el tudnak dönteni, ugyanakkor fiatal koruk hátrány is lehet bizonyos helyzetekben – ennek ellenére ez a keret a legjobb négyre is jó lehet, ez lesz a cél számukra.

 

SZLOVÉNIA

Történelem

A szlovének a kétezres évek második felétől kezdve elindultak felfelé, az 1993-as első részvételük után először 2005-ben jutottak be a legjobb nyolcba, akkor hatodikként végeztek. Azóta a nyolc között mindig ott voltak, egyszer, 2009-ben a négy közé is eljutottak, legutóbb, 2013-ban pedig az ötödik helyen fejezték be a kontinensviadalt – ez a generáció egyértelműen Európa elitjébe tartozik már. A tavalyi világbajnokság is jól sikerült számukra, 4-1-es mérleggel zárták a csoportkört, majd a nyolc közé jutásért legyőzték a Dominikai Köztársaságot. A következő körben nem volt szerencséjük, hiszen az amerikai csapattal kerültek szembe, ahol már nem volt esélyük.

Felkészülés

A szlovének utolsó felkészülési meccsükön nagy csatában kikaptak a szerbektől – előtte viszont legyőzték az olaszokat, a finneket és az ukránokat is. Korábban kikaptak a lettektől Rigában, Ausztráliával egy-egyre végeztek, július végén pedig szűken legyőzték Új-Zélandot. Zoran Dragic bizonyította, hogy bátyja hiányában képes vezetni a csapatot, a vegyes eredmények mellett talán ez volt számukra a legnagyobb pozitívum.

Keret/esélyek

Goran Dragic érzékeny veszteség lesz a válogatott számára, a villámléptű irányító tevékeny részese volt a csapat sikereinek az utóbbi időben. Hiányában öccse, Zoran Dragic kapja meg a karmesteri pálcát, ami az eddigiek alapján nem tűnik rossz opciónak, még ha nyilvánvalóan nem is tudja azt hozni, mint testvére. Mellette a Crvena Zvezda játékosa, Jaka Blazic kaphat komolyabb szerepet, de illik kiemelni a 23 éves, 213 cm magas centert, Alen Omicot is, aki egyre nagyobb szerepet kapott a felkészülés során és tudott is vele élni – a gyűrű alatt sokat érhet a csapat számára. A 210 centis erőcsatár, Uros Slokar is masszív percekre számíthat, velük kimondottan magas és erős belső párosa van az együttesnek, akik a három gyors hátvéd (Dragic, Blazic és Prepelic) játékát fogják kiegészíteni . Fontos hiányzó lehet a sérülésekkel bajlódó Domen Lorbek, de egyelőre nincs hivatalos keret – az mindenesetre biztos, hogy ez a gárda papíron mindenképpen esélyes a legjobb nyolc közé jutni még Goran Dragic nélkül is. Nem lesz egyszerű dolguk, a csoportban a horvátok erősebbnek tűnnek, de a görögökkel lejátszhatják, hogy hányadik helyen jussanak tovább, majd ott már a sorsolástól és a matchupoktól is függ, hogy meddig menetelhetnek.

 

GÖRÖGORSZÁG

Történelem

A görög válogatott egy-egy mélyponttól eltekintve hagyományosan jól szerepel az Európa-bajnokságokon – 1949 óta két aranyérem, egy ezüstérem és két bronzérem került a vitrinbe, emellett pedig még négyszer jutottak el a legjobb négy közé. A legutóbbi komoly siker a 2005-ös Európa-bajnoki cím volt, de 2007-ben is negyedikek, 2009-ben pedig harmadikak lettek – a 2011-es hatodik hely sem nevezhető rossznak, két évvel ezelőtt azonban már nem úgy sikerült a torna, ahogy szerették volna. A tavalyi vb aztán szintén nem sikerült számukra rosszul, ugyan a nyolc közé nem jutottak be (a későbbi ezüstérmes Szerbiától kaptak ki), a kilencedik hely az előző Eb után mindenképpen jó eredménynek számított.

Felkészülés

A felkészülésük hajrája elég mozgalmas és sikeres volt. Zárszóként komoly skalpot gyűjtve megverték Litvániát, korábban simán legyőzték a törököket és a hollandokat is, harminckilenc pontot vertek Bosznia-Hercegovinára és a cseheket is magabiztosan múlták felül – ugyan még a korábbi időszakban kikaptak a törököktől és a belgáktól, fokozatosan lendültek egyre jobb formába. Több korábbi nagy név visszatérése is emeli a hangulatot a válogatottnál, sérültjeik nincsenek, így a felkészülésük szinte tökéletesre sikerült.

Keret/esélyek

A görögök már nagyjából két hete, Oroszország legyőzése után keretet hirdettek – az utóbbi évek egyértelműen legerősebb névsorával. A centerposzt mindenképpen az erősségük lesz, hiszen a 2011 után visszatérő, az NBA-ben szereplő Kosta Koufos mellett itt lesz a tavalyi világbajnokság egyik legjobb lepattanózója, Yannis Bourousis, ők mindenképpen dominánsak lesznek a palánkok alatt – ők ketten ráadásul tagjai voltak a 2009-es bronzérmes válogatottnak is. A kerethez visszatér a legendának számító Vasilis Spanoulis, de ott lesz a csapatkapitány Nikos Zizis is, akik még a 2005-ös Európa-bajnok gárdában is fontos szerepet töltöttek be. A nagy nevek sora itt még nem ér véget, két, az NBA-ben szereplő játékos, Kostas Papanikolaou, valamint a fiatal, de rendkívül sokoldalú Giannis Antetokounmpo is ott lesz a keretben, de a tengerentúlról Európába idén nyáron visszatérő Nick Calathes sem maradt ki. A gárda tehát minden poszton nagyon rendben van és bár az előzetes rangsorban a csoportban csak a harmadik helyen szerepelnek, ha mindenki hozza a jó formáját, nagyot szólhat számukra ez a kontinensviadal.

 

GRÚZIA

Történelem

A grúzok eddig kétszer, az előző két tornán szerepeltek az Európa-bajnokság főtábláján, 2011-ben a tizenegyedik, legutóbb, 2013-ban pedig a tizenhetedik pozíciót szerezték meg. A válogatottnak túl hosszú történelme egyébként sincs, először 1997-ben jegyezték őket kosárlabdában Európa térképén, de igazán csak az utóbbi években vívták ki maguknak az elismerést – 1992-es FIBA-csatlakozásuk óta sem vb-n, sem olimpián nem szerepeltek, csak a már említett két Eb-részvételük volt.

Selejtezők

A magyar kosárlabda követőinek élénk emlékei vannak a grúz válogatott selejtezőiről, hiszen Vojvoda Dávidék egy csoportban szerepeltek Pachuliáékkal – sőt, a mieink egy zseniális találkozón egy ponttal le is győzték őket Kecskeméten. Grúzia ezen felül egy vereséget szenvedett még el, Csehországban kaptak ki simán, ám mivel mind a magyar válogatottat, mint a cseheket legyőzték a másik találkozón, ők jöttek jobban a körbeverésből – mindhárom csapat 4-2-vel végzett és a pontkülönbségek miatt a grúzok nyerték a csoportot.

Felkészülés

Utolsó felkészülési tornájuk a trieszti megmérettetés volt, ahol először nagy csatában, az utolsó másodpercekben kaptak ki Olaszországtól, majd simán megverték az oroszokat, végül Shengelia nagy meccsével felülmúlták a Michigan State együttesét. Korábban belefutottak egy negyvenkét pontos verésbe a franciák ellen, ugyanakkor Pachulia vezérletével legyőzték Belgiumot, korábban otthon a letteket és az észteket is – jóval több pozitívum akadt a felkészülésükben, mint negatívum, optimistán és jó állapotban várhatják az Európa-bajnokságot.

Keret/esélyek

A két évvel ezelőtti Eb-nek már nagy reményekkel vágott neki a gárda, de a sérülések hamar elvették az esélyüket bármi komolyra – most azonban minden nagy név egészséges és ott is lesz a keretben. A húzóember Zaza Pachulia lehet, a Dallas Mavericks centere remekelt a selejtezők alatt és ponterőssége mellett lepattanókban is csapata élére tudott állni – társa a palánk alatt az NBA-ből Európába visszatérő Tornike Shengelia lesz, aki szintén elsősorban pontokkal tudja tolni előre az együttest. A két remek belső ember köré azért már nem jut ilyen erős kiegészítő személyzet, hátvédposzton gyengébben áll a gárda, de Tsintsadze, Markoishvili és a sokoldalú kiscsatár, Viktor Sanikidze révén így is erősnek tűnik a kezdőcsapat. Különösen Markoishvili külső dobásai jelenthetnek sokat a két domináns magas mellett, az ő formáján sok múlhat támadóoldalon. Könnyű dolguk viszont egyáltalán nem lesz, körülbelül a 15-20. hely közé tehetjük őket a tornán, a csoportjukban pedig első ránézésre negyediknek – meg kell küzdeniük a továbbjutásért.

 

MACEDÓNIA

Történelem

A macedón kosárlabda-válogatott Eb-történelme szintén nem tekint vissza túl nagy múltra, de a 2011-es kontinensviadal mindenképpen fénylő pont számukra – akkor nagy meglepetésre bejutottak a legjobb négy közé. Két évvel ezelőtt ezt már nem tudták megismételni és összesen egy meccset tudtak nyerni, de az mindenképpen beszédes, hogy komolyabban 1997 óta jegyzett történelmük során összesen négyszer jutottak ki Eb-re a mostani tornát megelőzően és ebből három az elmúlt három kontinensviadal volt.

Selejtezők

A macedónok Belgiummal, Fehéroroszországgal, valamint Dániával kerültek egy csoportba a selejtezők során, innen pedig végül másodikként jutottak tovább – holott összesen egy vereséget gyűjtöttek be. Ez a vereség a negyedik meccsen, Belgiumban esett meg, így hiába verték riválisukat az első találkozón a macedónok, jobb pontkülönbséggel Belgium végzett a csoport élén – a másik két csapatot mindkét gárda simán verte oda-vissza.

Felkészülés

A gárda felkészülése finoman szólva sem volt sikerekkel kikövezve és egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy azt várták volna a szurkolók. Először is, amikor a többi együttes már javában készült az Eb-re, ők még a szövetségi kapitány személyét sem tisztázták, végül július végén döntöttek úgy, hogy a nagyjából mindenkivel összevesző Aleksandar Dzikic helyére Marijan Srbinovskit, addigi segítőjét nevezik ki – bő egy hónappal a rajt előtt tehát komoly változás következett be a csapat életében. Ezek után úgy tűnt, hogy minden jóra fordul, hiszen kezdésnek legyőzték Izraelt, majd ezt meg is ismételték, de ezzel el is lőtték a puskaporukat – több győzelmet nem arattak, bár tény, hogy Litvánia, Lettország, Spanyolország és Törökország sem számított könnyű ellenfélnek. Ezek után azonban a morál nem verdesi az egeket…

Keret/esélyek

A keret még képlékeny a csapatnál, de úgy fest, hogy a legnagyobb név, az Atlanta Hawkstól a török Fenerbahcéhez igazoló Pero Antic nem lesz ott a kontinensviadalon. Túl sok húzóemberről nem beszélhetünk velük kapcsolatban, a hátvédeknél az Alba Berlin játékosát, Vojdan Stojanovkskit említhetjük (és az U20-as válogatott korábbi sztárját, Magdeskit), valamint a 205 centis erőcsatárt, Bojan Trajkovskit és a szintén erőcsatár Richard Hendrikset – sztárjuk nincs, sőt, olyan sem nagyon akad, aki hátára tudná venni az együttest. A fentebb már taglalt problémák sem segítenek ezen, így valahol a 20. hely környékén állnak az erősorrendben – meglepetés lenne, ha tovább tudnának jutni ebből a csoportból.

 

HOLLANDIA

Történelem

A hollandok az utóbbi időben sokat fektettek az utánpótlásukba és megpróbálják újraéleszteni a kosárlabdát az országban, ennek köszönhetően 1989 után jutottak ki újra az Európa-bajnokságra. Korábban ennél azért nívósabb csapatnak számítottak, 1949 és 1989 között szinte az összes kontinensviadalon ott voltak, többször jártak a legjobb nyolc között, a legjobb eredményük pedig az 1983-as negyedik hely volt – a nyolcvanas évek sikerei után azonban hosszú újjáépülés következett. 2012-ben indult meg valami, ennek lett az eredménye az, hogy most újfent a főtáblán köszönhetjük őket.

Selejtezők

A hollandok Izraellel, Montenegróval és Bulgáriával kerültek egy csoportba a selejtezők során és innen végül másodikként jutottak ki az Európa-bajnokságra. Utóbbi két együttest oda-vissza le tudták győzni, de Izrael masszívan jobbnak bizonyult náluk, otthon kilenc, idegenben pedig huszonhárom ponttal kaptak ki – így az utolsó találkozón dőlt el a sorsuk, ahol gond nélkül múlták felül Montenegrót.

Felkészülés

Az utolsó szó jogán az Akropolisz Kupán vett részt a csapat, ahol ismét bebizonyosodott, hogy Európa elitjétől elég messze van: kikaptak a törököktől és a litvánoktól is, bár az utolsó meccsen csak hosszabbítás után maradtak alul Törökország ellen. A Tallinn Kupán is részt vett a gárda, itt megverték a Fülöp-szigeteket, majd kikaptak Izlandtól és Észtországtól, ez sem tekinthető tehát túl sikeres próbálkozásnak. Győzelmet augusztus elején aratott még a válogatott, ekkor Izlandot, illetve az Eb-re ki nem jutó Nagy-Britanniát gyűrték le – bár ekkor még rendben volt a morál, az utolsó hetek sorozatos kudarcai után minimum kérdésesként értékelhető ez a szegmens is.

Keret/esélyek

A csapatban sztár nincs, a selejtezők során öten is tíz pont felett átlagoltak, ez lehet egyrészt előny, másrészt hátrány is a tornán. A húzóember talán a 27 éves erőcsatár, Roeland Schaftenaar lehet, de a palánk alatt fontos szerepe lehet Nicolas De Jongnak, Ralf De Pagternek és Mohamed Kherrazinak is. Érdekesség, hogy két veteránt is behívott Toon Van Helfteren szövetségi kapitány: Robin Smeulders és Henk Norel a hollandok két legrutinosabb játékosa, ugyanakkor nem vettek részt a selejtezőkben. A keret nagy része egyébként otthon kosarazik, bár épp az említett Norel és Smeulders Spanyolországban, illetve Németországban légióskodik – rajtuk kívül még Nicolas De Jong (Franciaország), Schaftenaar (Görögország) és Charlon Kloof (Görögország) játszik más országban. Összességében ez a keret az Eb mezőnyének egyik leggyengébbike, Izland mellett ők lehetnek a másik olyan csapat, amely győzelem nélkül fejezi be a tornát – persze számukra már az is történelmi siker, hogy ennyi év után eljutottak ide.

Aki bővebb történelmi viszsatekintésre kíváncsi, a következő linkeken találhat korábbi felvezetőinkből: Horvátország és Görögország, Szlovénia és Grúzia.
 

A csoport sorsolása (a meccsek Zágrábban, Horvátországban kerülnek megrendezésre):

szeptember 5., 15:00 Grúzia – Hollandia
szeptember 5., 18:00 Macedónia – Görögország
szeptember 5., 21:00 Horvátország – Szlovénia
szeptember 6., 15:00 Hollandia – Macedónia
szeptember 6., 18:00 Szlovénia – Grúzia
szeptember 6., 21:00 Görögország – Horvátország
szeptember 8., 15:00 Szlovénia – Hollandia
szeptember 8., 18:00 Grúzia – Görögország
szeptember 8., 21:00 Horvátország – Macedónia
szeptember 9., 15:00 Görögország – Szlovénia
szeptember 9., 18:00 Macedónia – Grúzia
szeptember 9., 21:00 Hollandia – Horvátország
szeptember 10., 15:00 Szlovénia – Macedónia
szeptember 10., 18:00 Grúzia – Horvátország
szeptember 10., 21:00 Görögország – Hollandia

fotó: FIBA

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus