A Szolnok BL-ellenfelei a selejtezőben

Sport Lisboa e Benfica (portugál)

A portugálok egyik kirakatcsapatáról már írtunk egy évvel ezelőtt is, akkor a Sopron KC csoportellenfelei voltak a FIBA Europe Cupban.

Az nyilván nem változott, hogy 1927-ben alapították a klubot, de az sem, hogy 26-szoros bajnokok - az előző idényben a Porto végzett az élen. A ligakupában is maradtak 10-szeres elsők, a kupát (21) és a szuperkupát (11) azonban ők nyerték. 1985 és 1995 között volt a fénykoruk, amikor 11 év alatt 10 bajnoki címet szereztek, és a 90-es évek közepén háromszor is a legjobb 16 közé jutottak a BEK-ben, megverték többek között a CSZKA Moszkvát és 1995/96-ban a későbbi győztes Panathinaikoszt is. 2008/09-ben úgy nyertek bajnoki címet, hogy 100%-osak voltak az alapszakaszban, ezzel a Maccabi Tel-Aviv után a második csapat lettek, akik hibátlan alapszakasz-teljesítménnyel tudtak végső sikert elérni bármelyik ország legfelsőbb osztályában.

Mint arról volt szó, az előző szezonban a Porto megelőzte őket a bajnokságban, ráadásul a döntőben pályaelőnyről buktak 3-1-re a nagy rivális ellen - ez volt mindössze a második olyan év az elmúlt 8 szezon alkalmával, amikor nem ők végeztek az élen, 2010/11-ben is a Porto tréfálta meg őket. A nemzetközi kupában nem jutottak messzire: oda-vissza megverték a Sopront, de emellett négy vereséget gyűjtöttek a Port of Antwerp Giants és a Cibona ellen, így 2-4-es mérleggel a FIBA Europe Cup B csoportjának harmadik helyén zárták az első csoportkört, így nem jutottak tovább.

Vezetőedzőjük a portugál legenda, Carlos Lisboa, akit sokan minden idők legjobb portugál kosárlabdázójának tartanak. Az 58 esztendős szakember játékosként gyakorlatilag nem tudott hibázni - a Sporting CP-nél kezdett, 7 év alatt 3 bajnokságot és 2 kupát nyert a csapattal, majd a CA Queluznál töltött két szezonjában is nyert 1-1 bajnokságot és kupát. 1984-től 1996-os visszavonulásáig a Benficánál játszott, tehát pont a csapat aranykorszakában, emellett pedig 46-szoros portugál válogatott volt. Azonnal edzőnek állt, miután abbahagyta a profi játékot, és 1997-től kezdve két évig már irányította az együttest. Egy kisebb kitérő után 2004-ben tért vissza, tehát zsinórban 13. idényére készül a Benfica kispadján.

Az egy évvel ezelőtti keretből több maradó is van, főleg az irányítóknál - a 34 éves, 176 centis rutinróka, a portugál válogatott Mario Fernandes, a 25 éves, 184 centi magas, a Benficánál 2011 óta játszó Tomas Barroso, illetve a tavaly nyáron érkező, 186 centis, 26 éves Nuno Oliveira is maradt, mindhárman leginkább egyes poszton használhatóak. Azt jól mutatja, hogy alacsony szerkezetben szeret játszani a Benfica, hogy mindhárman 20 perc körül átlagoltak a portugál bajnokságban, sokszor tehát egymás mellett is játszott közülük kettő. Egyikőjük sem a pontszerzéséről híres, mindhárman 6 pont körül átlagoltak a bajnokságban - Oliveirának volt a leggyengébb idénye (2.1 gólpassz, 27.3% tripla), a másik két játékos sokkal jobban szolgálta ki a társakat. Fernandes kintről még mindig halálos (3.9 gólpassz, 46.2% tripla), Barrosónak pedig szintén nincs rossz keze (4.4 gólpassz, 35.5% tripla).

Valószínűleg az ex-NBA-s Deaquan Cook nem lesz a csapat játékosa, igazoltak ugyanis egy másik amerikai hátvédet LaceDarius Dunn személyében. A 193 centis, 28 éves játékos az előző idényben nem játszott sehol - a koszovói Sigal Prishtina együtteséhez szerződött, de még azt megelőzően távozott tőlük, hogy megkeződött volna az idény. Dunn ismerős a Benficánál, ugyanis a 2012/13-as bajnokcsapat egyik vezére volt, a bajnokság legjobb játékosának választották, miután 28 meccsen 16.9 pontot, 4.4 pattanót és 2.3 gólpasszt átlagolt 38.7%-os triplamutatóval.

Hármas-négyes poszton maradt Carlos Andrade, Joao Soares és Marko Loncovic is. Előbbi már 38 esztendős, 197 centi magas, portugál válogatott, aki az előző idényben 11.0 pontot, 5.7 pattanót és 2.4 gólpasszt átlagolt, a 202 centi magas, 28 éves montenegrói azonban mindössze 10.8 percet átlagolt, ez idő alatt 3.8 pont és 2.4 pattanó voltak a mutatói, pocsék idénye volt azok után, hogy egy idénnyel korábban a portugál bronzérmes egyik húzóembereként érkezett. Soares 7.3 ponttal és 3.6 pattanóval segítette csapatát, viszont ez összességében elég kevés, Andrade azért egy Bajnokok Ligája csoportkörbe jutáshoz egyedül már nem elég (elég idős is már), úgyhogy a klub lépett, megerősítette ezt a részleget.

Az egyik érkező az Alba Fehérvár bajnokcsapatából ismerős Damian Hollis, aki az előző idényben az olasz másodosztályból a Serie A-ba feljutó Brescia vezére és a Serie A2 fináléjának MVP-je volt - ő messze a legnagyobb név. A 203 centi magas, 27 éves játékos 17.1 pontot és 7.6 pattanót átlagolt az előző szezonban 39.7%-os triplázással - ő biztosan kezdő lesz, és arra is van esély, hogy négyes poszton, Andrade mellett, mivel a Benfica szeret alacsony szerkezetben játszani. Mellette érkezett még a svájci Nicolas Dos Santos, aki hazájában, a Boncourt csapatánál töltötte az előző idényt, ahol 10.5 pont mellett 9.7 pattanót átlagolt. Bár csak 2 méter magas a 29 éves játékos, ő egyértelműen erőcsatár - a másik lehetőség az új felállásban az, hogy ő és Hollis kezd, Andrade pedig rögtön a padra kerül, de az is elképzelhető, hogy Dos Santosszal centerként számolnak.

A Benficában ugyanis igazi magasember nem igazán volt mostanában, idén sem erre építenek - sokkal inkább a gyors játékot erőltetik, ahol kollektívan próbálják megoldani a pattanózást. Maradt a csapatnál a 19 éves, 208 centi magas Ricardo Monteiro, aki a jelenleg ismert keret legmagasabb tagja. Mivel azonban tavaly 5 meccsen összesen 2.6 percet átlagolt, így kétséges, hogy őt egyáltalán láthatjuk-e majd a nemzetközi porondon, szánnak-e neki idén nagyobb szerepet. Szereztek ezért egy amerikait is erre a posztra, a 206 centis Raven Barbert, aki a portugál Ovarense együttesétől érkezett, ahol 14.2 pontot és 5.7 pattanót átlagolt - jó eséllyel ő és Dos Santos oldják majd meg centergondokat, már amennyiben meg tudják oldani.

Bár érkezhet még hozzájuk játékos, de meghatározó ember valószínűleg már nem - az látszik, hogy a palánk alatt rettenetesen sebezhetőek, már csak a méreteikből adódóan is, viszont kellemetlen stílusuk lehet a sok képzett kisemberrel, akik között echte pontszerzők és shooterek is vannak bőséggel.

 

Openjobmetis Varese (olasz)

A Varesével is találkozhattunk tavaly, hiszen ők a Falco-Trend Optika KC Szombathellyel voltak egy csoportban a FIBA Europe Cupban.

Óriási múltra tekint vissza az itáliai klub, sokkal nagyobbra, mint a Benfica, hiába alapították "csak" 1945-ben. 10-szeres olasz bajnokok - 9 elsőségük van az 60-as és 70-es évekből, utoljára pedig 1999-ben végeztek az élen az olasz pontvadászatban. A két aranyévtizedben 4 olasz kupát is nyert a csapat, ám ennél is nagyobb szó, hogy a két Saporta-kupa elsőség mellett (között), 1970 és 1979 között 10 alkalommal jutottak be a BEK-döntőbe. 5-ször nyertek, 5-ször pedig másodikok lettek minden idők legjobb olasz játékosa és minden idők egyik legjobb európai kosarasa, Dino Meneghin vezetésével (kétszer verték a Real Madridot, kétszer a CSZKA Moszkvát és egyszer a Jugoplasztikát a fináléban). Ezzel az 5 első hellyel a Varese a BEK és az Euroliga történetének ötödik legsikeresebb csapata - igaz, az 1979-es döntő óta ennek a közelében sem jártak.

Az előző években nem sok sikert halmoztak fel. Az előző idényben a 9., előtte a 11., azt megelőzően pedig a 10. helyen végeztek, nem jutottak a Serie A rájátszásába egyik alkalommal sem. 2012/13-ban megnyerték az alapszakaszt, viszont az elődöntőben az akkor hatszoros címvédő Montepaschi Siena 4-3-ra kiejtette őket - a Siena ezidáig utolsó bajnoki címét szerezte abban az idényben, a Varese pedig szintén nem tudta megközelíteni ezt a szintet azóta. A FIBA Europe Cupban azért alkottak az előző idényben - a Falco csoportjából még csak épphogy, 3-3-mal a második helyen jutottak tovább, a második csoportkörben viszont 5-1-gyel megnyerték kvartettjüket. A nyolcaddöntőben a török Royal Hali Gaziantepet, a negyeddöntőben pedig a belga Port of Antwerp Giantset ejtették ki 2-1-es összesítéssel. Az elődöntőben 91-82-re legyőzték a francia Elan Chalont, a döntőben viszont a német Fraport Skyliners 66-62-re megverte őket, így a második helyen végeztek.

Vezetőedzőjük Paolo Moretti, aki már tavaly is a Varese kispadján ült. A 46 esztendős szakember 2001 óta edzősködik - 2009 és 2015 között a Pistoia trénere volt, itt szerzett igazán hírnevet magának a szakmában. 2013-ban feljuttatta az együttest a Serie A-ba, ott pedig 2014-ben rögtön a legjobb edzőnek választották, miután azonnal a PO-ba vezette együttesét.

Közel sincs még kész a Varese kerete, hiszen összesen hét játékosuk biztos a következő idényre. Az egyik a 32 éves, 188 centi magas irányító, Daniele Cavaliero, aki volt Hanga Ádám csapattársa a Scandone Avellinonál. Cavaliero a bajnokságban 24.9 perc alatt 8.0 pontot, 2.4 pattanót és 1.8 gólpasszt átlagolt 37.4%-os triplamutatóval, a FIBA Europe Cupban pedig 24.3 perc alatt 6.6 pont mellett 4.0 gólpassz volt a mutatója. Mellette egy igazi hátvédje van az együttesnek, de Melvin Johnson echte pontszerző, dobóhátvéd. A 23 éves, 193 centi magas amerikai most végzett a VCU egyetemen, ahol 17.4 pontot átlagolt 38.1%-os hármasstatisztikával. Járt a nyári ligában is, de a Houston Rockets színeiben 1 meccsen 8 percet kapott mindössze.

Kettes és hármas posztra maradt a 27 éves, 196 centi magas Giancarlo Ferrero, aki a bajnokságban csak 14.2 percet átlagolt meccsenként (4.5 pont), a FIBA Europe Cupban viszont jóval nagyobb szerepe volt (19.6 perc, 9.8 pont, 47.8% tripla). Szintén swingman az irányítani is képes, 21 éves, 192 centi magas szerb, Aleksza Avramovics, aki a Borac Cacak együttesében az előző idény szerb alapszakaszának MVP-je lett, a teljes idény során pedig 20.1 pontot, 5.9 gólpasszt és 4.4 pattanót átlagolt 39%-os triplamutatóval. Náluk azért jóval nagyobb név a hármas poszt mellett négyesben is használható, 203 centi magas, 33 esztendős Kristjan Kangur, aki az észt válogatott csapatkapitánya már évek óta. Kangur korábban majdnem négy teljes szezont húzott le a Varesénél (2010-12, illetve 2014-16), közben volt kétszer olasz bajnok a Montepaschi Sienával és az Olimpia Milanóval, de az előző idényben két hónapot eltöltött a Laboral Kutxánál is Tornike Shengelia sérülése idején - nagyon komoly nemzetközi tapasztalata van. Kangur 25-26 perc alatt 7-8 pontot és 4 pattanót hozott tavaly mindkét sorozatban.

Nagyon valószínű, hogy az észt játszik majd négyest is, bár egyelőre még nagyon foghíjas a keret, hogy az olaszoknál bármit is kijelentsünk előre. A magasembereknél egyelőre a 208 centi magas, 26 éves Luca Campani adott, aki már az előző idényben is a csapatnál volt - Kangurhoz hasonlóan 4-5 pattanót és 7-8 pontot hozott találkozónként mindkét sorozatban. Mellette egy játékost ismerünk jelenleg a palánk alatti részlegből: a 25 éves, 203 centi magas nigériai center, Oderah Anosike Cavalieróhoz hasonlóan volt Hanga csapattársa Avellinóban. Az előző idénye kalandosan alakult: a Laboral Kutxától játszott meccs nélkül távozott még az ősszel, az AEK Athéntól pedig két hónap után. Januárban írt alá a szintén olasz Enel Brindisihez, akiknél 14 meccsen 5.8 pontot és 10.1 pattanót átlagolt - neki egyértelműen ez utóbbi az erőssége és lesz is a feladata.

Mivel a Varese valószínűleg 7 külföldivel fog felállni, ebből azonban még csak 4 ismert, ezért nem nagyon lehet belőni az erejüket és a szerkezetüket sem - egyelőre ők sem túl magasak, de Anosike enélkül is kitűnő pattanózó például. Náluk könnyen elképzelhetőek még meghatározó igazolások, nagyobb nevek is, de amíg nem látjuk a teljes keretüket, túl nagy esélylatolgatást nem lehet tenni az első körös párharcukkal kapcsolatban sem, nemhogy az Olajra nézve.