Eurochallenge selejtező, visszavágók
Arkadia Traiskirchen (osztrák) – Paksi ASE (magyar) 80 - 85 (17-18, 21-24, 16-24, 26-19)
Traiskirchen: Leonard 11/9, Danek 8, Wade 19/6, Spasojevic 21/6, Skurdauskas 8, Csere: N'diaye 6, Moschny 2, Stadelmann 3/3, Sturm 2, Blazevic -, Duck -, Wilk -.
Paks: Williams 2, Vojvoda 13, Wilson 11/3, Kámán 12/3, Tóth 6, Csere: Morgen 13/6, Nailon 9, Körtélyesi 5, Kovács Ák. 11, Kovács Ád. 3/3, Kerpel-Fronius -.
Az ASE kettős győzelemmel jutott tovább az EuroChallenge csoportkörébe.
A tolnai alakulat amolyan igazi elkényelmesítő, 22 pontos fórt szerzett a hazai odavágón, így óriási esélyesei voltak a továbbjutásnak (és a győzelemnek) már a feldobás pillanatától kezdve. A rajtot remekül elkapó Kámán Tamás vezetésével 14 - 6-ra meglépett Völgyi Péter legénysége, ám az első játékrész végére beerősített a Wade húzta hazai gárda, az ő triplájával megfordította az állást a Traiskirchen. A negyedet egy Williams kettes után (ez volt az egyetlen találata) viszont előnnyel zárhatta a jóval nagyobb játékerőt képviselő Paks, a folytatásban pedig jelentősen esett a meccs színvonala, de ez is a hatékonyabb tűzerővel rendelkező magyar klubnak volt inkább kedvező, 24-et rámoltak be Morgenék ebben a 10 percben. A fordulás után már inkább a fiatalabb szekció kapott lehetőséget Völgyi mestertől, közülük érdemes kiemelni az egyaránt 13-at szóró Vojvoda - Morgen párost, valamint az igen lendületesen kosarazó Kovács Ákost, aki csak két egységnyivel maradt el hasonló korú társaitól. Lee Nailon-nek most nem ment annyira, mint az eddigi ASE színekben lejátszott találkozóin, ám így is összehozott 9 pontot a lefújásig. A másik oldalon Wade védése közel sem sikerült olyan jól, mint az első összecsapáson, illetve a kisember, Leonard is megtalálta a dobókezét. Ám ez csak arra volt elég, hogy meccsben maradjon az osztrák gárda, az utolsó periódusban 7 egységnyit faragtak hátrányukból, de ez már a cseresorok derbijén semmit sem számított. Nagyon magabiztosan jutott tehát tovább a Paks, a csapatot elkísérő, mintegy 50 fős szurkolótábor pedig az "Alle, alle, auf wiedersehen" rigmussal ünnepelték végig a záró perceket. Kámánék kettős győzelme dicséretes, így két magyar klub is ott lehet a harmadik számú kupasorozat főtábláján. Az ukrán Khimik, a lett Ventspils, valamint az orosz Nyizsnyij Novgorod néz majd farkasszemet az ASE-val a D-jelű négyesben.
Szolnoki Olaj KK (magyar) – Pyrintö Tampereen (finn) 69 - 57 (17-17, 15-11, 10-9, 27-20)
Szolnok: Trotter 12/3, Djeraszimovics 11/3, Soós 2, Nikolov 7/3, Báder 14, Csere: Tuljkovics 9/6, Fodor 2, Trepák 4, Horváth 8/3
Tampere: A. Williams 16/6, D. Williams 10/3, Lehto 3, Ahvenniemi 1, Nikkila 6 Csere: Bailey 9/3, Lowe 11, Niemi 1
Összesítésben: Szolnoki Olaj KK - Pyrintö Tampereen 138 - 134
Nem kis feladat állt a magyar bajnok előtt, hiszen 8 pontos hátrányt szedett össze Pór Péter együttese Finnországban. Ám ezt a küldetést „virtuálisan” elég hamar teljesítette az Olaj, hiszen Báder kettesével már 11 – 3-ra ment a vendéglátó, ám a nagy iram, a kemény védekezés után jelentősen megtört a csapat lendülete. 17 – 17-es állásnál fejeződött be az első etap, a legnagyobb gond talán az lehetett ebben a szakaszban, hogy a játékvezetők nem nagyon hagyták érvényesülni a szolnokiakat, gyorsan megfújták a faultokat, így lazábbra kellett vennie a gyeplőt Nikolovéknak. Djeraszimovics nagyon jól kezdett, triplát dobott, több kettest is értékesített, gyorsan eljutott 9 egységig, amivel az első félidőben ő volt a hazaiak legjobbja. A második negyedben nem nagyon engedték el egymást a felek, ennek fényében a 4 pontos Olaj vezetés kedvező volt, ezt nagyban a sérülése után először mérkőzést játszó Horváth Ákosnak köszönhette a magyar alakulat. A válogatott kosaras a 17. perecben állt be, rögtön egy gólpasszal mutatkozott be, aztán triplát dobott, büntetőket harcolt ki. Egy gyönyörű csapdázós védekezés, majd egy óriási Báder blokk voltak az utolsó védekezésbeli momentumok a vendéglátók oldalán. A finneknél a két Williams, valamint a szintén légiós Bailey vitték a prímet. A triplák megint nem akartak beesni, pedig tisztában volt vele Pór Péter legénysége, hogy ez kulcsfontosságú lehet, az első játékrész 1/6-os mutatóját 3/12-re sikerült „feltornázni a 20. perc végére.
Nagyon beragadtak a hazai támadások a fordulás után, de a stabil védekezés átsegítette a Szolnokot a holtponton, az etap derekán már az Olaj állt továbbjutásra (42 – 33), Trepák közeli kettese törte meg ekkor a jeget, érezhetően fölényben játszott a hazai alakulat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy több büntetőt is elhibáztak ebben a periódusban Trotterék, a magyar-amerikai kettős állampolgárnak sokáig nem ment a pontszerzés, ugyanakkor jól irányította a társakat. Ekkor újabb hullámvölgy jött, támadó faltok, eladott labdák, kihagyott helyzetek – az egyébként nem remeklő vendégek újra feljöttek 4 pontra. A negyed zárása felemásan sikerült, 3 pontot kellett már csupán ledolgoznia az Olajnak az utolsó 10 percben. Emelt a csapásszámon a hazai gárda, Trotter három büntetőjével, majd Nikolov hármasával és Fodor pontjaival újra ledolgozta a hendikepet a fehér mezes csapat. A triplákkal továbbra is bátran kísérleteztek Djeraszimovicsék, de érthetetlen módon szinte az összes üres lehetőség kihasználatlanul maradt. Mujo Tuljkoviccnak nagyon nem ment most sem a játék, de nagyon jókor talált be távolról, alig több, mint 4 perc volt már csak hátra, az ő pontjaival már 10-zel állt jobban a Szolnok ezt a meccset tekintve. A bosnyák légiós újabb, büntetőből szerzett találatai után 5 finn válaszpont érkezett, de Trotternél is megszakadt a rossz sorozat, beverte a hármast – újra 10 közte és már csupán 2 minutum maradt! A következő szolnoki akció után pedig gyakorlatilag eldőlt a csata, a dupla-duplát elérő Báder Márton 2+1-es manőverével 62 – 49 a magyar alakulatnak! A bírák egy befújt Báder-lépéshibával még egy kissé izgalmassá tették a végjátékot (mivel A. Williams egy triplát is beszórt közvetlenül ezt megelőzően, majd a hazai hiba után pont az ő két büntetőjével lett közte csupán 9), de éppen az ő elhibázott kintije után vált biztossá, idén is ott lehet a Szolnok az EuroChallenge csoportkörében!
A magyar bajnok az EuroChallenge csoportkörében a német Artland Dragons, a francia Pau Orthez, valamint a ciprusi Keravnos ellen próbálhatja meg kivívni a továbbjutást a H-jelű négyesben.
Fotó: nemzetisport.hu
BC Enisey – Spartak Primorye 89-66
Az első mérkőzésen 17 ponttal diadalmaskodott a Primorye, ráadásul úgy, hogy mindössze 58 ponton tartotta ellenfelét. A visszavágóra így komoly változásnak kellett történnie, hogy ne a Primorye menjen tovább. Hát jelenetem, történt. Az első meccsen remeklő Lonny Baxter továbbra is azt a húsz pontot tette be a közösbe, ami nagyjából várható tőle, azonban a szerb Marinovic az első meccsen bemutatott impotens játéka, és 5 pontja után most egy szolid, egy híján 30 pontos teljesítménnyel jelentkezett be, és ez nagyjából elég is volt arra, hogy egy teljesen más meccset láthasson a nagyérdemű. A vendégoldalon a főszereplők ugyanazok voltak, ám kissé visszafogottabb teljesítményük jelen esetben ennyire volt elég. A hazai csapat a félidőre kinullázta a hátrányát, és bár a hátralévő két negyedben visszavettek a tempóból, arra ügyeltek, hogy az előny elég legyen a továbbjutáshoz.
Krasnye Krylia – Triumph Lyubertsy 80-74
A másik orosz párharc első mérkőzését szintén nagy különbséggel nyerte a házigazda a jobb erőkből álló vendégek ellen. A Krylia most hazai pályán próbált visszavágni, és az Enisey példáját követve megfordítani az állást. Ehhez alapvetően minden adva is lett volna, hiszen a gárda keretében három, kispadmelegítőnek nem titulálható ex-NBA játékos is akadt, azonban ez is kevésnek bizonyult a jóval egységesebb Lyubertsy ellen. Az elején, miután szemet gyönyörködtető játékkal elhúzott a Krylia 11 ponttal, a hazai hívek még reménykedtek a fordításban. Ám a második negyedet csak egy ponttal sikerült megnyerni, a harmadikat pedig kilenc ponttal elveszítették, így a meccs érdemi része itt le is zárult. Az utolsó játékrészben még becsületből odatették magukat a hazaiak, de ez már csak arra volt elég, hogy győzelemmel búcsúzzanak a sorozattól. A győztes csapatban Labovic és Hayes volt a legjobb 20-20 ponttal, míg a vendégeket a 19 pontos Jefferson vezette. További információ még, hogy a kieső Krylia a mérkőzés után elköszönt a talán a legnagyobb névnek számító DeJuan Balir-től.
BC Minsk-2006 – Sokhumi 97-63
A sormintából ez a mérkőzés sem lógott ki, hiszen az első meccsen vendégként elszenvedett viszonylag nagyarányú vereség után a hazai csapat itt is megnyerte a visszavágót. Azonban az előző párharccal ellentétben ez itt a továbbjutásra is elegendő volt. A fehérorosz csapat már a félidőre ledolgozta 16 pontos hátrányát, ám nem álltak le a fordulás után sem, és esélyt sem adva a vendégeknek magabiztos, 34 pontos sikert arattak. A hazai csapatból négyen is eljutottak legalább 18 pontig, ami nem mindennapi teljesítmény. A legjobb a 23 pontig, 12 lepattanóig, 5 gólpasszig és 2 blokkig jutó Julius Hodge volt, míg a vendégeknél egyedül a 18 pontos Gay nyújtott két számjegyű dobóteljesítményt.