Euroliga, én így szeretlek! - Vol.12.
Vannak mozdulatok, amelyek halhatatlanok. Vannak játékosok, akik halhatatlanok. És vannak ritka alkalmak, mikor ezek egymásra találva halhatatlanná teszik a játékost és azt a bizonyos mozdulatot is. Dejan Bodiroga és a "elindulok az egyik irányba, majd a másik kézzel keresztbe nyúlva húzom át a labdát" csele ilyen párost alkot...
Nincs edző, aki ezt tanítaná. Aki igen, az vagy notórius kamus, vagy túlzásba vitte a Terry Gilliam és David Lynch filmek nézését. Erre születni kell. Arra, hogy ez eszedbe jusson. Továbbmegyek. Eszedbe jusson és tökéletesen végrehajtsd a kosárlabdázás legmagasabb színpadán, a világ legjobb védőiből bohócot csinálva...
Bodiroga erre született. A nagy színpadra és a bohócképzésre. Már 15 évesen elérte a 205 centiméteres magasságát. Onnantól gyakorlatilag az volt a dolga, hogy kellően megtanulja használni a testi paramétereit. Sokan centerek ezzel a magassággal. Ő nem az lett. Képes volt pozícióban is eredményesnek lenni, ám inkább forradalmasította a "bedobó-játékmester" posztot...
Kereken száz mérkőzésen lépett pályára az Euroligában. 16,1 pont, 4,5 lepattanó, 2 gólpassz és 1 szerzett labda. Mindez 54%-os mezőny és 79%-os büntető dobószázalékkal megspékelt 18,2-es VAL mutatóra volt elég. Lenyűgöző számsor, pláne ha hozzávesszük, az öt évad kiegyensúlyozottságát. Bár dobóátlaga folyamatosan csökkent (2001-ben még 20, 2007-ben már "csak" 13,6), az assziszt (2,5) és a labdalopási (1,4) adatai például utolsó szezonjában voltak a legjobbak. Mindezektől függetlenül annyi kiváló klasszis szerepelt az Öreg Kontinens top vetélkedésében, hogy ez még önmagában kevés lenne a Legnépszerűbb Európai Kosárlabdázó cím megszerzésére.
Dejan ugyanis a Minden Idők Euroliga Csapata szavazáson magabiztosan utasított mindenkit a háta mögé, a közel egymillió-háromszázezer szurkolói voks összeszámlálása után. Sőt, ha ezt megfeleljük a 35 legjelesebb szakértő véleményével, kiderül, hősünk az egyetlen sztár, aki mindkét összevetésben ugyanazon a helyen szerepel. Az elsőn...
Elképesztő népszerűségét varázslatos képességei mellett szerény, odaadó és alázatos személyiségének köszönhette. sohasem a saját számaiért, hanem aktuális csapatáért küzdött, rendületlenül. Nem ismert megalkuvást, a tét csak felspannolta, jobb produktumra sarkallta. Kevesen mondhatják el magukról, hogy három európai prémium bajnokság aranyérmét birtokolhatják. Neki sikerült. Háromszoros görög (1999, 2000, 2001), kétszeres spanyol (2003, 2004) és egyszeres olasz bajnok (1996). Kétszer vezette Jugoszláviát illetve Szerbiát Világbajnoki győzelemig (1998, Görögország és 2002 Amerikai Egyesült Államok), háromszor hallgathatott nemzeti himnuszt EB finálét követően (1995 Görögország, 1997 Spanyolország és 2001 Törökország). Emellett szerepelt az 1996-os, Atlantában megrendezett Olimpiai Játékokon. A döntőig veretlenül meneteltek a "kékek", ám a bivalyerős hazai válogatott (Pippen, Barkley, Malone, Stockton,Olajuwon, O'Neal) végül túl nagy falatnak bizonyult számukra. Csak érdekességként, alátámasztandó az emberi kvalitásokat, ő vihette a nemzeti lobogót a megnyitó ünnepségen...
Mindössze egyetlen embernek sikerült két, egymást követő idény Final Four MVP címének megnyerése, más-más csapat színeiben. Dejan Bodirogának. 2002-ben Bolognában a helyi Kinder ellen vívták a döntőt. Ekkoriban bontogatta szárnyait a csodálatos argentin, Manu Ginobili, aki 27 pontot rámolt be a Zseljko Obradovics által irányított Panatinaikosz gyűrűjébe. Ez is kevés volt azonban az olasz mámorhoz, mert DB 21 pont (8/14 ill. 4/4), 7 lepattanó és 4 gólpasszos gálaelőadással vezette a helléneket 89-83-as diadalra. Esztendővel később, immár gránát-vörös kékben emelhette magasba az Euroliga trófeát és a Legjobb Játékosnak járó különdíjat. A Barcelona az azt megelőző öt(!) BEK illetve Euroliga döntőjét elbukta. Sokan már átokról pusmogtak, a katalán kosárlabda szurkolók pedig remegő gyomorral várták a finálékat. Ezúttal azonban nem volt kegyelem. Az Ettore Messinás Benetton Treviso becsülettel harcolt, de nem volt valódi esélye. Sok nagyszerű teljesítmény érkezett a győztesek részéről. De La Fuente, Femmerling és Fucka is kétszámjegyű indexmutatóval zárt. Mind, mind belső emberek ők. A kicsiknek nem ment. Jasikevicius-Rodriguez-Navarro 2/13-as gyötrődést mutatott be a mezőnyből. Viszont ott volt Bodiroga, aki mindent csinált. Dobott 20 pontot (6/9 és 7/9-es leosztásban), letépett 8 lepattanót, kiharcolt 6 faultot. Mindezt 27-es VAL mutatóval tette.
Ha már a F4 MVP triplázás nem jött össze, mint egyedüliként Toni Kukocnak anno, vigasztalódott, mint háromszoros Euroliga Év Csapattag (2002, 2003, 2004). Nekünk telhetetlen szurkolóknak talán egyetlen aprócska hiányérzetünk lehet szédületes kosaras karrierjét követve. Az NBA. A Nagy Cirkuszban történő fellépés elmulasztása. Pedig draftolták. Ki más, mint a Vlade Divac-Pedja Sztojakovics duó által repített, minden csapatsportok egyik legszórakoztatóbb előadásait prezentáló Sacramento Kings. 1995-ben, a második körben, mint 51. választott kelt el a Királyokhoz. Őt azonban nem vonzotta a tengerentúli rivaldafény, a túlzottan énközpontú bajnokság és a cukrozott hamburger világa. Pedig, ki tudja, a "kétméterötös" irányító-bedobó-alsóposzt center ott sem volt túl gyakori. Nem igaz, Earvin "Magic" Johnson?!
Maradt nálunk és ez így volt teljes. Meghódította Európát egyénileg, klubcsapataival és nemzeti válogatottjával. Amit ő nem ért el, azt nem is érdemes. Az a csel pedig...
Lehetne a neve "Dejan Hinta", esetleg "Bodiroga Tréfa"!