Euroliga, én így szeretlek! - Vol.15

Jókat derülök, mikor magamon röhögök. Szakértőként könnyű az élet, kibicként kell osztani az észt, okoskodni, elemezni. Sokszor ítéletet mondani valaki, vagy valakik felett. Éppen ezért örülök nagyon, amikor egy játékos, esetleg egy csapat tart görbe tükröt elém. Amelybe belenézve kiderül, amit egyébként is tudok és igyekszem örökké észben tartani, hogy a sport, a kosárlabda azért csodálatos dolog, mert a pályán dől el, mondjon bárki bármit...

Élénk emlékként él bennem a Maccabi hazai meccse, a tragikomikus szezon szerencsétlenkedő Fenerbahce ellen. Két vereség a TOP16-ban, telt ház a Nokia Arénában és uralva a mérkőzést vezetnek a törökök. Kiszámítható, izzadságszagú három negyeden vagyunk túl, mikor David Blatt gondol egy merészet és becseréli Moran Rothot. Azt a Rothot, aki három összecsapás óta koptatta a padot. Nyáron élete álmát valósította meg az irányító a Maccabis szerződés aljára odakanyarított szignójával. Beáll és csodát tesz. Mint az örök érvényű magyar népmesék lesajnált legkisebb királyfia. Tizenöt perc alatt 8 pont és 6 gólpassz került a statisztikai lapjára. A derék törökök azt sem tudták ki ez az apró termetű srác, aki fűzi nekik a filmet...

És attól a naptól gyökeresen megváltozott minden. Az egy dolog, hogy a luxusbüdzséjű Fenernek kicsengettek, Pianigiani pedig hazatérhetett pasta-diétára, ám az izraeli örökös bajnok is átfordult. Addig folyamatosan kapták az ívet. Emlegettük a tradíciókat (50 bajnoki cím), a dicső múltat (4 Euroliga arany), hiányoltuk a látványos játékot és a kiválóbbnál kiválóbb spílereket, akik a mennybe repítették a Maccabit az elmúlt évtizedekben (Brody, Jamchy, Berkowitz, Vujcsics, Parker, Jasikevicius és a többiek). Idén kissé színtelen szagtalan volt addig a gárda, csalókának tűnt az alapszakasz eredménye (8-2)...

Lukas garast nem tettünk volna a továbbjutásukra. Most pedig ott vannak a negyeddöntőre ácsingózók népes táborában, 6-5-ös, holtversenyes negyedikként a Himki Moszkvával. Való igaz, zúzós a sorsolásuk, utaznak a toronymagasan kiemelkedő Barcelonához és a bajnoki cím védő Olimpiakoszhoz. A "ti meg mit kerestek itt?" Besiktas elleni hazai összecsapást nem veszem be a vízválasztó derbik közé. Viszont ez a mostani Maccabi képes lehet a bravúrokra. Lehet, a papírforma, meg a realitás nem velük van, de...

- az utolsó 4 mérkőzést megnyerték zsinórban (Siene, Fener, Caja és Himki),

- idegenben, idegörlő végjáték után hozták el az életmentő pontokat Vítoriából (66-62), illetve "szétdobták vadnyugatiasan" a teher nélkül pattogtató Fenert (94-85),

- a Barca addigra már simán lerendezte az első hely kérdését és az erőltetett spanyol bajnoki menetelés mellett nem valószínű, hogy összetöri majd magát,

- előléptek a vezérek! A négyes győzelmi széria alkalmával a Négy Jenki Muskétás összekufárkodott 234 pontot, 70 lepattanót, 28 asszisztot és 279 VAL-t. David Logan a 10,5-ös átlagát 13-ra, Ricky Hickman a 13,7-et 16-ra, Devin Smith a 12-t 18-ra tornászta fel. Az egész évben parádézó Shawn James pedig boldog, mert immár nem egyedül kell cipelnie csapatát.

Hullámvasút a Maccabi idei szezonja, nem vitás, ám ők képesek lehetnek a legjobbkor csúcsra érni. Afelől pedig kétségeink se legyenek, hogy ha van olyan brigád, amelyet el akarnak kerülni a három győzelemig tartó keresztbejátszásnál, az éppen Mizrahi elnök úr dédelgetett játékszere...

A Béke és Barátság katlanban ma sok minden eldőlhet. Az tuti, béke és barátság nem várható...






Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus