"Mi lenne, ha..."

Mi lenne, ha a májusi Euroliga döntőben az El Classico legújabb fejezetét látnánk?

Kissé elhamarkodott lehet a felvetésem, ám górcső alá téve akár összejöhet a spanyol házi finálé. Jelen állás szerint, mindketten 6-1-es mérleggel vezetik a csoportjukat. Simán benne van a visszavágók lejátszása után, hogy ez így is marad. A Real a Himkit, míg a Barca a Panát kapná, mint a másik csoportok negyedik helyezettjei. A három győzelemig tartó párharcot 3-2-vel kibrusztolják. Irány London! Ott a látványos Siena és a bombaerős CSKA lesznek az ellenfeleik. Pontgazdag, felejthetetlen elődöntők után összecsap az európai sportélet két gigásza!

Hátvédek: 

A Rafkósak: Sergio Rodrigiez - Marcelino Huertas. Két hasonló stílus. Néhány trükk mindig belefér, a népnek kell a szín. Színezzük hát! Védekezésben erős közepes. Technikai repertoár, taktikai érettség kiemelkedő. Vezérszerepük sokszor háttérbe szorul a nagyobb nevek miatt, ám idén (is) bizonyították már, ha ég a ház, tudják hol a poroltó. Bokorarcú Sergio a Zalgirist keserítette egy triplával mínusz kettőnél, Fürtös Marci pedig a Partizan ellen dobott, szavakkal nehezen körülírható, "földről fölpattanóból pöcizett trojkát" az utolsó másodpercekben. Hasonló számsor, megbízható mutatókkal, nem tudok különbséget tenni közöttük:

7,5 pont / 7,5 pont

Az Ajnározottak: Rudy Ferdandez - Juan Carlos Navarro. Más eszközökkel, de mindketten halálosak. Saját szurkolóik szemében ikonok, az ellenében sokszor bicskákat nyitogatnak. Javier Bardem hozzájuk képest szinitanodás kiscserkész. Minden porcikájukkal a pontszerzésre fókuszálnak. A védekezés kötelező rossz. Selypítős Rudy az egyensúlytalan triplák és a koordináció alaptörvényeit meghazudtoló betörései mellett a levegő ura, Sérültvagy-e Juan pedig az egylábas libellék és a tízméteres, beleállás nélküli távolik docense. Előbbi fantasztikus fejlődést mutat a "kulimunka" területén, lepattanók, gólpasszok sorjáznak a TOP16-ban. JCN-nél hidegvérűbb profit azonban nem sokat hordozott hátán a vén golyóbis és most egy Elképzelt Döntőről beszélek, így kisebb különbséggel hozom ki a realost, mint a számok alapján tenném:

9 pont / 8 pont

Az Igáslovak: Dontaye Draper - Victor Sada. Amit ez a két úriember nem tesz meg a győzelemért, az nincs is. A kullancs védekezés a masszív alap. A szinte hiba nélküli támadójáték elvárás. Ja, néha meg kéne még nyerni a meccset pontokkal, asszisztokkal, mert a csitty-fitty fiúk fonnyadtak?! Semmi gond, ők erre is képesek. Bár Boglyasérós Victor statisztikailag erősebb, ez csalóka, hiszen Duplatüdejű Dontaye kevesebb időt kap. Viszont amit a számok nem mutatnak, arra a Panathinaikosz otthonában aratott megmagyarázhatatlan diadal a legjobb példa, mikor a Gyémántember lenullázása mellett a végső roham vezére volt. A Barca irányítója, ki a legkiválóbb labdás védő Európában (nem igaz, kedves Vaszilisz Spannulisz?) szépen lassan elérte a kulcsember státuszt, az ő jó teljesítménye nélkül nincs győzelem manapság.

7,5 pont - 8 pont

Az Ellentétek: Sergio Llull - Sarunas Jasikevicius. Őket kb. olyan összehasonlítani, mint marhapörit a képviselő fánkkal. Mindkettő eszméletlenül finom, holott teljesen más stílus és ízvilág. Adott egy szuper-atletikus, örökmozgó energiabomba és egy nyikorgó-nyekergő, poroszkáló nagyfater. Dinamit Sergio csendesedni látszik az utóbbi időben, míg Adjatokmárlabdát Saras kapcsán immár senki sem mosolyog. Elmúlt az az idő, mikor törülközőt pörgető, kegyelem két-három perceket játszadozó élő-mauzóleum töltelékként tekintettünk rá. Védekezésben összehasonlíthatatlanul gyengébb Llullnál, de az a fajta versengés iránt vágy, ami benne van, az senkiben sincs. Lehet, a blancók egyeséé  a jövő, de a litván legenda utolsó nagy dobására készül:

7,5 pont - 7,5 pont

A Kiszámíthatatlanok: Jaycee Carroll - Joe Ingles. Rutinos vándorok, akik otthonra leltek. Mínuszos index után döbbenetes játék, náluk simán benne van a pakliban. Kölyökképű Jayt szabadjára engedi Laso mester, vet egy keresztet, mormol egy fohászt és ha CSKA elleni nap adódik (31p. és 6/8 hárompontos) a legjobb helyről tapsikolhat a dobóshow láttán. Torzonborz Joe is képes ámokot futni. Besiktas ellen 11/11 az összdobás, Sienában 23 perc alatt sem sikerült értékelhetőt nyújtani. Ennyire egyforma képességű csapatok esetében bőven előfordulhat, hogy éppen ők lesznek az a bizonyos mérleg nyelve:

7 pont - 6,5 pont 

Össz-hátvéd-pontok: 38,5 - 37,5

Mezőnyök:

A Melósok: Martynas Pocius - Xavier Rabaseda. Hoztak már kiemelkedő teljesítményeket, de nem róluk szól a film. Ettől függetlenül igaz rájuk, ami a Kiszámíthatatlanokra. Dönthetnek. Egy-egy labdaszerzéssel, kiharcolt falttal, bedobott ziccerrel. Árnyék Martynas piócaszerű védő, a gyorsindítások, hátsóbefutások és a hibátlan büntetők mestere. Navarroutód Xavier hektikus perceket kap Pascualtól, ellenben a mezőnyből megbecsüli az adódó helyzeteket. Mindkettőjük esetében a sztárok sérülései nyithatnak utat az üdvözüléshez:

6 pont - 6 pont

A Brusztolók: Carlos Suarez - C.J. Wallace. Utóbbiban több van. Legalábbis idén, eddig. Poszttalan Carlos kapcsán kellene elhangoznia a "megbízható" jelzőnek, de ez sokkal inkább igaz Duplarágós C.J.-re. Gyakorlatilag rossz meccs nélkül, sallangmentesen száll be a kispadról, előre kalkulálható számokkal. Előbbinek ugyan akadtak impozánsabb meccsei, de amit tőlük igazán várnak edzőik, abban az összevisszahajú amerikai a jobb. Jobban dob, jobban lepattanózik, pedig nem játszik sokkal több percet Suereznél:

6 pont - 7 pont

A Kiválóak: Nikola Mirotic - Pete Mickeal. Közel másfél évtized van közöttük korban. A spanyol-montenegrói magasabb, ügyesebb, az amcsi erősebb, rutinosabb. Elképesztő potenciállal bírnak mindketten, csapatuk számára létfontosságú az ő kiemelkedő teljesítményük. Nem mondhatni, hogy kiegyensúlyozottak, sokszor érthetetlenül háttérbe vonulnak. Viszont a zsenialitásuk elő-elő tört már eddig is. Óriásegér Nikola a Bamberg ellen 22 perc alatt 26 VAL. Szigorú Pete egykori kenyéradója, a Caja Laboral álmait zúzta szét 11/15-ös mezőnymutatós 23 ponttal. Teljesen mindegy, klasszikus hármasposztosként, vagy mozgékony 4-es szerepkörben kell virítaniuk, nekik nem akadály. Szemből, háttal, kintről, bentről, bármire képesek:

8,5 - 8,5 pont

Össz-mezőny-pontok: 20,5 - 21,5

Centerek:

A Megneménekeltek: Rafael Hettsheimeir - Marko Todorovics. Pablo Laso gondolt egy merészet és az alapszakasz végeztével felébresztette a kispad végén szundikáló, hosszú sérülésből felépülő Szelíd Rafaelt. Azóta kirobbanthatatlan a rotációból a vajkezű brazil, akivel sokkal stabilabbá vált a Real Madrid palánk alatti játéka. Be lehet tenni neki a labdát pozícióba, megharcol a lepattanókért és az összjátékban sem elveszett. Ellentétes utat járt be a fiatal montenegrói magasember. Sűrűszemöldökű Marko immár másodperceket sem kap mesterétől, ami a sérülékeny Barcelona belsősor miatt visszaüthet, midőn ismét csatasorba kell állnia:

6,5 pont - 5 pont

A Gyűrűrongálók: Marcus Slaughter - Nate Jawai. Heti Euroliga összefoglalók állandó szereplői. Brutális zsákolások, sokszor meccsmentő dobásblokkolások (az ausztrál kötöttje ásta meg a Partizan sírját a csoportkörben...). Elképesztő azonban a formájuk közötti különbség. Míg Hamburgerárus Nate vérprofiként dolgozta fel, hogy immár a padról beszállva kell segítenie, addig Kalapács Marcus lelkileg belerokkant a váltakozó játékidőbe. Szembetűnő kontraszt az alapszakasz/TOP16 közötti VAL mutatója (10/3,3), pedig égetően nagy szüksége lenne rá a királyi gárdának. Jawai ellenben teszi a dolgát rendületlenül, s bár apróság lehet, kettejük összevetésében döntő faktor a 35,5 kontra 76,7%-os büntetőzés:

7 pont - 7,5 pont

A Dörzsöltek: Felipe Reyes - Erazem Lorbek. Tapasztalat, intelligencia, alázat. Ezek a legfontosabbak velük kapcsolatban. A madridiak csapatkapitányára bármikor lehet számítani, mind elöl, mind hátul, a lecsorgó labdák összekaparása és a támadó faltok kiharcolásának professzora. A szlovén erőcsatár inkább a támadóoldalon jelent fenyegetést, centermozgásai tankönyvbe illőek, és a védekezésben az anticipációs képessége révén sem elveszett. Nem egyszerű osztályozni Mosolyalbum Felipét és Jólfésült Erazemet. Előbbi a vártnál talán produktívabb eddig, míg utóbbi jórészt a többiek keze alá játszik ebben az évben. Van még benne tartalék:

7,5 pont - 8 pont

A Nagyfiúk: Mirza Begic - Ante Tomic. Néhány hónapja még egymást izzasztották edzésen, váltották a meccseken. Azóta óriásit fordult a világ. Főleg Elegáns Anteval, aki szárnyal a gránát-vörös-kék szerelésben. Az alapszakaszban sem volt rossz, de amióta állandó kezdő5 tag, frenetikus mérkőzéseket hoz. Jelenleg a horvát a leghatékonyabb ötösposztú spíler az Euroligában, pedig a Davis-Lampe-James trió sem kismiska. Egyetlen olyan összecsapás volt a középszakaszban, mikor 20 alatt maradt az indexe. Döbbenetes adat! Teszetosza Mirza pedig hullámzó. Vannak fellángolásai, de összességében képtelen felnőni a feladathoz, pedig nincs valódi konkurenciája idén, csapaton belül:

6,5 pont - 8,5 pont

Össz-center-pontok: 27,5 - 29

Végeredmény: Real Madrid 86,5 - Barcelona 88

Még jó, hogy ez csak az én unaloműző kombinálásom, a csapatok majd a parkettán döntik el ki is a jobb. A szezon szorosságát, a csapatok minőségét látva azon sem csodálkozhatnék különösebben, ha egy "nevető harmadik" megfricskázná a jelenleg domináns hispánokat...