Nincs új a nap alatt: szuperkupa győztes a Siena!

BEKO Supercoppa 2013

Montepaschi Siena – Cimberio Varese  81 – 66 (17-14, 13-17, 22-16, 26-19)

Ezúttal a bajnok adhatott otthont a minden évben hagyományosan a bajnoki szezont felvezető olasz szuperkupa döntőnek, meg is telt szépen a sienai PalaEstra, több mint 5 ezer néző volt kíváncsi a vadonatúj Montepaschi első tétmérkőzésére. A vendég Varese (amely a kupadöntős jogán – mivel a Hackették mind a bajnoki címet mind a kupagyőzelmet megszerezték – lehetett itt) már túl volt első komolyabb erőpróbáján, a lombard alakulat számára keserű csalódás volt hogy már az első körben (a német Oldenburg ellenében) kizúgott a vilniusi Euroliga selejtezőben, így a tavalyi alapszakasz győztes Varese számára gyógyír lehetett volna egy sienai siker. A kezdő feldobás előtt 3-3 új „arc” nézett farkasszemet a kezdő ötösökben, mindössze Hackett és Ortner a házigazdánál, és Polonara valamint Ere a vendégeknél képviselte a tavalyi gárdát és az állandóságot.

Az alaposan bekezdő házigazda (12-4 és 17-8) ellen csak az első negyed hajrájában „ébredő”  Varese, a bolgár-amerikai Keydren Clark  valamint a  21 éves Achille Polonara (a már a felnőtt olasz válogatottban is kulcsemberré váló Gentilével együtt volt a 2011-es U20-as EB ezüstérmes  Squadra Azzurra vezérei) révén a  csak negyed hajrájára tudta szorossá tenni a derbit. A varesei lendület a második negyedben sem fogyott el,  továbbra is a fiatal olasz erőcsatár volt a vendégek húzóembere, de mellé már ekkor az az Aubrey Coleman is felnőtt, akit elsősorban az „iparszerű” pontgyártásra igazolt újonnan a Cimberio, át is vette a vezetést a kupa ezüstérmese, erre reagálva   a Montepaschi újdonsült vezetőedzője Marco Crespi kénytelen volt szép lassan az összes addig pályára nem lépő új szerzeménynek lehetőséget adni, de hiába jött Viggiano, Rochestie, Hunter vagy Kim English, a nagyszünetben 31-30-as vendég vezetést mutatott az ódon sienai csarnok eredményjelző táblája

.

A  rövid pihenő és Crespi mester azonban újra rendbe tette a sienai „fejeket”, a  júniusi bajnoki döntő MVP-je Daniel Hackett (mint egyedüli maradó a bajnokcsapat klasszisai közül)  vállára vette csapatát, de persze az olasz válogatott (az EB kisebb sérülése miatt volt kénytelen kihagyni) kiváló  hátvédje egyedül kevés lett volna az ekkor még szívósan küzdő, és főleg az említett Coleman révén eredményes Varese ellen, de Hackettnek  ebben a periódusban már társai is akadtak, két újonc: Erick Green és Josh Carter személyében. Az egyes-kettes poszton ragyogó összhangban működött a  Green-Hackett tengely együttműködése, és hiába egyikük sem klasszikus irányító, duójuk kooperálása méltó és egyenrangú folytatása lehet a McIntyre – McCalebb – B. Brown  nevével fémjelzett, immáron ex sienai karmester zsenik által alkotott sornak. A záró negyedben aztán még Tomas Ress is megmutatta, jó az öreg a háznál, a veterán center triplái végleg elsüllyesztették a vareseiek minden reményeit, és végül nagyon magabiztos lett a Montepaschi Siena győzelme, az utolsó percek már az ünneplésről szóltak, a 20. trófea és a 2013-mas Grand Slam (bajnoki cím, kupagyőzelem, szuperkupa serleg) ünnepléséé, a Montepasci Siena pedig ezzel az újabb diadallal is jelezte, esze ágában sincs lemondania a trónról.

fotó: www.menssanabasket.it