Pro A: Meglepetések a nyitányon

Dijon – Nancy 70 – 76 (14-17, 12-19, 21-14, 23-26)

A bajnok Nancy az NBA-s Nicolas Batummal kiegészülve küzd idén az aranyért, de nagyon hosszú lesz számukra az út, ha a tavalyihoz hasonlóan az első helyen szeretnének végezni. A négy, szinte hasonló képességű rivális jelenléte nem nagyon engedi meg számukra, hogy váratlan vereségeket nyeljenek be (habár láthatjuk, ebben a fordulóban éppen ezek a vetélytársak szenvedtek papírforma-borító kudarcokat...), így az újonc Dijon otthonában kötelező volt számukra a győzelem előzetesen. Jól is indult Akingbala-ék számára a derbi, védekezésben jól működött a kohézió, ráadásul a hazaiaknak sem ment a dobás, így a fordulásnál relatíve megnyugtató, 11 egységnyi fórban voltak. Az említett nigériai magasember remekül termelt a támadóoldalon, ráadásul a pattanókat is szépen szedte, 21 pontos, 11 lepattanós dupla-duplájával később a forduló legértékesebb játékosának is őt választották. Ám a fordulás után nagyot változott a játék képe, a kiscsapat nagyon beerősített és a fantasztikusan produkáló Bobby Dixon hathatós segítségével teljesen feljött a Nancy nyakára, majd a záró periódus utolsó perceiben 70 – 72-es állásnál több esélyük is lett volna az egyenlítéshez vagy a diadal megszerzéséhez, ám a címvédő megmenekült és győzelemmel kezdte a szezont. Akingbala mellett a ponterősen és hasznosan (40 perecet) játszó Batum játszotta a kulcsszerepet a vendégek sikerében, de Moerman is nagy löketet tudott adni a kispadról érkezvén. Két nagyon különböző arcát mutatta tehát az Euroliga-induló, van tehát min csiszolniuk a közel jövőben. 

A mérkőzés videós összefoglalója a ide a linkre kattintva elérhető!

A Dijon legjobbjai: Dixon (16 pont, 6-ból 3 tripla, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 3 szerzett labda, 7 kiharcolt falt, 3 eladott labda), Harris (12 pont, 7 lepattanó, 2 szerzett labda), Moss (11 pont, 3 lepattanó)

A Nancy legjobbjai: Akingbala (21 pont, 12-ből 10 mezőny, 11 lepattanó), Batum (17 pont, 6-ból 3 tripla, 5 lepattanó, 3 gólpassz, 7 kiharcolt falt), Moerman (11 pont, 5 lepattanó, 2 szerzett labda), Shuler (11 pont, 3 lepattanó, 3 szerzett labda)

Toulon – Pau Orthez 75 – 89 (17-26, 18-25, 20-16, 20-22)

Az EuroChallenge csoportkörében érdekelt Pau (a Szolnokkal kerültek egy négyesbe) egy kiábrándítóan gyenge edzőmeccssorozat után olyan magabiztosan kezdett az alapszakasznyitányon idegenben, hogy az kissé érthetetlen, ugyanakkor a gall bajnoki csúcstartó szemszögéből maximálisan pozitív. Az NBA-ben is megfordult Shakur, valamint a termékeny formát mutató Elonu, Gipson páros alaposan megszórták a festékben szinte nem is védekező Toulont. Sokat elmond, hogy félidőre már 51 egységnél tartottak a vendégek, no meg 16 pontos fórban voltak. A festékben 58(!)-at szereztek a meccs végéig összesen, szemben a hazaiak palánkalatti 30-asával. Faye, Fein, Krupalija és Morlende nagyon elemükben voltak a vendéglátóknál, de ez kevés volt az összesen 2(!) pontot szerző kispadjukkal együtt. A derbiről egyébként elmondható, hogy gyönyörű csapatjátékot hozott mindkét fél részéről, azt a ritka bravúrt érték el a szemben álló csapatok, hogy összesen 42(!) gólpasszt osztottak ki, még a vesztes oldalán is megvolt a 20 ebben a kategóriában.

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Toulon legjobbjai: Morlende (23 pont, 5-ből 3 tripla, 3 lepattanó, 7 gólpassz, 7 kiharcolt falt, 3 eladott labda), Fein (18 pont, 3 gólpassz), Krupalija (16 pont, 5-ből 3 tripla, 7 lepattanó, 2 szerzett labda), Faye (15 pont, 8 lepattanó, 3 gólpassz, 4 eladott labda)

A Pau Orthez legjobbjai: Elonu (20 pont, 10-ből 8 mezőny, 4-ből 4 büntető, 11 lepattanó, 4 eladott labda), Gipson (19 pont, 7-ból 5 tripla, 6 lepattanó, 6 gólpassz, 3 eladott labda), Shakur (14 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz), Maravic (12 pont, 4 lepattanó, 3 gólpassz, 2 szerzett labda)

Paris-Levallois – Le Havre 88 – 72 (15-15, 22-8, 29-19, 22-30)

Ezen az összecsapáson is meglepő eredmény született – legalábbis abból a szempontból, hogy a Levallois kerete képes volt összeállni már az első fordulóra, ami nem könnyű mutatvány ennyi új érkezővel egyszerre a fedélzeten. A Le Havre a második negyedben borzasztóan produkált, egyszerűen semmi sem jött össze támadásban Pope-éknak, ráadásul a hazaiak megérezték a vérszagot és villámgyorsan kétszámjegyű előnyt építettek, amit a harmadik periódusban meg is fejeltek egy 10-essel (20 - 0-ás futás!), így a záró etapra teljesen eldőlt már a találkozó (24-el ment a vendéglátó). Érdekesség lehet, hogy a simán kapituláló Le Havre 7 játékosa is elérte a 6 dobott pontos határt, de a 18-at szóró John Cox-on kívül nem volt senki, aki igazi hatást tudott volna gyakorolni a csapatára, védekezésben pedig a 36 – 27-es lepattanó arány is jól jelzi, mennyire súlytalan volt a gyűrű közelében a vendég alakulat. A 27-et szóró Chatfield húzta hazaiaknak ez egy igen jó kis csapatépítő siker lehet, nagy meglepetés, hogy ilyen játékerőt tudott képviselni a Paris-Levallois már az első derbin.

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Paris-Levallois legjobbjai: Chatfield (27 pont, 16-ból 10 mezőny, 5-ből 5 büntető, 6 lepattanó, 3 gólpassz, 3 eladott labda), Williams (19 pont, 5 lepattanó, 2 szerzett labda), Hamilton (15 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz), Noel (10 pont, 4-ből 3 tripla), Meacham (7 pont, 6 lepattanó, 10 gólpassz, 3 szerzett labda)

A Le Havre legjobbjai: Cox (18 pont, 7 lepattanó), Boddicker (11 pont, 3 lepattanó, 4 eladott labda – kipontozódott), Pope (11 pont), Camara (10 pont, 9 lepattanó)

Roanne – ASVEL 79 – 76 (20-14, 21-14, 20-22, 18-26)

Tony Parker még nem állhatott új csapat rendelkezésére, hiszen a biztosítása elintézése (amit egyébként saját maga fizet, mint a klub alelnöke és egyik tulajdonosa) némileg elhúzódott, ám az ASVEL-nek, mint bajnoki trónkövetelőnek idegenben is kutya kötelessége lett volna komolyabb teljesítménnyel kezdenie az első két negyedet. Nem rossz gárda a Roanne sem, ezt tudtuk az összecsapás előtt is, de a már Euroliga-selejtezőkön is a játékokat csiszolgató Villeurbanne-i alakulat ezen a szinten nagyon erős kerettel rendelkezik a Spurs sztárja nélkül is. Ennek ellenére a tudatos és lendületes csapatjátékot bemutató hazaiak 13-as előnyt hoztak össze 20 perc alatt, összesen 28(!) ponton tartva a félidőre az ASVEL-t. A harmadik negyedben sem tudott érdemben közelebb kerülni a Hilton Armstrong vezette gárda, az NBA center17 pontjával és 7 lepattanójával remekelt, de annyira sok volt a hiba a vendégek játékában, hogy ennél többre nem futotta ebben a szakaszban sem. Aztán jött az utolsó 10 perc és a nagy feltámadás, de kiderült, hogy ez már késői harc volt. A pattanó-harcot 38 – 31 arányban elvesztő ASVEL tehát egy buktával rajtolt, Parker pénteki debütálását így hatványozottan várja minden Villeurbanne-i szurkoló és szimpatizáns, egyenesen az ASVEL megmentőjeként tekintenek rá – pedig nem kéne rossznak lennie ennek a csapatnak nélküle sem.

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Roanne legjobbjai: Nsonwu (15 pont, 4 lepattanó), Holland (14 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz, 3 eladott labda), Barrett (14 pont, 3 lepattanó, 2 szerzett labda, 3 eladott labda), Rick Jackson (12 pont, 7 lepattanó)

Az ASVEL legjobbjai: Hamilton (17 pont, 7 lepattanó, 2 szerzett labda), Westermann (14 pont, 3 lepattanó, 5 gólpassz – kipontozódott), Goss (13 pont, 4 gólpassz, 3 szerzett labda, 5 eladott labda), Edwin Jackson (12 pont, 4 gólpassz, 2 szerzett labda, 3 eladott labda), Thompson (9 pont, 6-ból 3 tripla, 10 lepattanó)

Chalon – Gravelines 77 – 73 (18-17, 19-20, 27-21, 13-15)

Bizony egy újabb eredmény, amire sokan felkapják a fejüket. A tavalyi elődöntős, idén Euroliga-selejtezős, majd a folytatásban az Európa Kupában küzdő Gravelines a harmadik negyedben elengedte a Chalon-t, onnan pedig egyszerűen nem volt már visszaút számukra. Al Aminu leigazolása úgy tűnik, nagyon bejön az Európa Kupa selejtezőjén elvérző, így az EuroChallenge-ben induló hazaiaknak, bár most nem szórta meg magát túlzottan, de így is stabil teljesítményt hozott. Az utolsó két negyedben magasabb sebességi fokozatba kapcsoló vendéglátóknál Blake Schilb volt a legeredményesebb a maga 17 egységével. Érdekesség lehet, hogy mindkét alakulat cseresora nagyot játszott, a győztes fél 24 pad-pontjára ráadásul 28-cal válaszolt a vendég alakulat, tehát nem itt vesztették el a találkozót Albicy-ék. Inkább az lehet meglepő, hogy egy Gravelines kezdőjátékos sem ért el 9 pontnál többet! Az említett ifjú gall irányító nagy tehetség és viszonylag hozza is a pontokat, ám nem ez volt az első eset, hogy játékkontrollálási tevékenysége hagyott kivetnivalót maga után, ráadásul az embere közben megnyerte az ellenfélnek a mérkőzést.

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Chalon legjobbjai: Schilb (17 pont, 9-ből 7 mezőny, 4 lepattanó, 7 gólpassz), Aminu (15 pont, 7 lepattanó – kipontozódott), Delaney (12 pont, 3 lepattanó, 8 gólpassz, 6 kiharcolt falt, 3 eladott labda), Lauvergne (10 pont, 6 lepattanó)

A Gravelines legjobbjai: Edwards (19 pont, 9-ből 9 büntető, 9 lepattanó, 3 gólpassz), Johnson (13 pont, 5 lepattanó, 3 szerzett labda), Albicy (9 pont, 6 gólpassz, 5 eladott labda)

Strasbourg – Cholet 77 – 74 (22-20, 11-18, 19-16, 25-20)

A forduló legnagyobb meglepetéséhez pedig még csak most érkeztünk el... A tavalyi döntős, idén Európa- Kupás résztvevő Cholet nem bírt az alsóházba tartó Strasbourggal idegenben. Azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a hazaiak egykori NCAA-sekből álló szekciójában van azért erő és lendület, ami most maximálisan ki is jött – Lavoy Allen, Justin Harper és Kevin Anderson repítették a Strasbourg csapatát. Amennyiben valóban ennyire megtalálta a ritmust a francia ligában ez a trió és ez nem csupán egy fellángolás volt, akkor el kell kezdeni komolyan számolni az ő klubjukkal is, de azért még így is a meglepetés kategóriába tartozna, ha ezt jelentősebb hullámvölgyek nélkül lennének képesek tartani a szezonban. Kunter mester tanítványai a félidőben még egész jól álltak, aztán a folytatásban elfelejtettek védekezni, ráadásul időközben elveszítették Demetris Nichols-t is egy sérülés miatt, pedig az amerikai hosszú idő után játszott végre igazán jól. A Cholet-nak eddig rémes ez az idénye minden fronton, de azért még semmi sincs veszve 1 bajnoki forduló után...

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Strasbourg legjobbjai: Anderson (20 pont, 5 kiharcolt falt – kipontozódott), M'Baye (12 pont, 3 gólpassz), Oliver (11 pont, 6 lepattanó, 2 szerzett labda), Harper (10 pont, 7 lepattanó, 2 szerzett labda), Allen (10 pont, 4 lepattanó)

A Cholet legjobbjai: Causeur (17 pont, 6 lepattanó), Battle (13 pont, 4 szerzett labda), Nichols (10 pont, 4 lepattanó, 4 eladott labda)

Poitiers – Orleans 65 – 61 (11-16, 19-11, 15-16, 20-18)

Egy igazán fordulatokkal teli, végig nagyon szorosan alakuló derbit játszott egymással a Poitiers és az Orleans, melyet végül a hazai pálya, a közönség és a picivel hosszabb kispad segítségével húzott be a vendéglátó. Ugyan nem valami sok az a 65 pont, amit összesen dobott a győztes alakulat, de ezt nagyon látványosan elosztották egymás közt Poitiers büszkeségei, ugyanis a 9 pályára lépő emberük közül mindenki szerzett legalább 3 egységnyit, de senki sem ment 13 fölé. A legeredményesebbjük Antonio Grant volt, a légiós ráadásul igen jó pillanatokban tudott betalálni. A másik oldalon teljes mértékben elmaradtak az extra egyéni teljesítmények, bár a 16 pontos, 9 lepattanós Sy azért szépen kitett magáért.

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Poitiers legjobbjai: Grant (13 pont, 6 lepattanó), Miller (11 pont, 4 lepattanó, 3 szerzett labda), Fournier (10 pont, 3 lepattanó, 3 gólpassz – kipontozódott)

Az Orleans legjobbjai: Sy (16 pont, 9 lepattanó, 2 szerzett labda), Pellin (11 pont, 4 gólpassz), Monds 810 pont), N'Doye (10 pont)

Le Mans – Nanterre 78 – 72 (13-12, 15-25, 31-16, 19-19)

Az újonc alaposan ráijesztett az első félidőben a nyáron teljes vérfrissítésen átesett Le Mans-ra. Ugyan Antoine Diot nem állhatott a vendéglátók rendelkezésére, de ez sem lehet indok arra a színvonalú támadójátékra, amit Alex Acker-ék bemutattak a nagyszünetig. Amíg a nyitónegyedben legalább a védekezésük rendben volt a szétesett támadások mellett, addig a második 10 percben már 25 pontot rámolt be Ryvon Coville vezette vendég alakulat. A félidőben minden bizonnyal alapos fejmosást kaphattak Sommerville-ék, hiszen egy 31 – 16-os etappal „helyreállították a világ rendjét” és, ha döcögősen is, de behúzták a derbit. A Le Mans 90(!) százalékos büntetőzése aranyat ért ezen a találkozón (20-ból 18), no meg volt egy Tailor Rochestie a csapatukban, aki 27 pontjával és 5 gólpasszával az addig vergődő sereg élére tudott állni. A másik oldalról érdemes kiemelnünk a már említett Covile-t, hiszen szép dupla-duplát ért el (24 pont, 10 lepattanó), bár ez is kevés volt az üdvösséghez.

A mérkőzés videós összefoglalója az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Le Mans legjobbjai: Rochestie (27 pont, 6-ból 5 kétpontos, 7-ből 4 tripla, 6-5 büntető, 4 lepattanó, 5 gólpassz, 7 kiharcolt falt, 4 eladott labda), Koffi (18 pont, 5 lepattanó), Kahudi (13 pont, 7 lepattanó, 3 szerzett labda), Sommerville (11 pont, 4 lepattanó, 2 szerzett labda, 3 eladott labda)

A Nanterre legjobbjai: Covile (24 pont, 10 lepattanó, 2 szerzett labda), Daniels (13 pont, 5 lepattanó, 3 eladott labda), Riley (8 pont, 7 lepattanó, 3 szerzett labda)