A forduló válogatottja - 17.

Irányító:

Justin Robinson (Falco)

Kulcsfigura volt a szombathelyiek karmestere azon a derbin, amelyen végül nem kis meglepetésre a Falco idegenben fektette két vállra a bajnoki címvédő - igaz, tavaly óta mind szakmailag, mind keretében szinte teljesen átalakuló - Albát. A brit irányító remekül dobott messziről (4/7 tripla), de közelebbről, betörésekből is szépen érte el pontjait (összesen 23), ráadásul 6 gólpassz is belefért nála ezen a derbin. Faultokat harcolt ki (5) és még 2 lepattanót is begyűjtött, így nem meglepő, hogy mutaós szám áll a VAL érték rovatában nála (27). A Falco szépen magára talált ezzel a sikerrel, Robinson pedig úgy tűnik, hogy a magyar fiatalokkal - na, meg a kicsit idősebbekkel - és Timberlake-kel szépen lefedi a mezőnyposztokat Szombathelyen.

Dobóhátvéd:

Jara Rubin Doyne (Nyíregyháza)

Sitku Ernő edzői ténykedése egyelőre sikersztori Nyíregyházán, hiszen bár még alig nevezték ki, sorban második sikerét aratja egykori csapatával. Az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy Doyne, bár nem az önzetlenség mintaképe, de hasznára van együttesének. Szinte minden támadás során megfordul a kezei között a labda, sőt, a legtöbb esetben a befejezéseknél is ő bábáskodik. 28 pontja, hátvédként remek 7 lepattanója, 10 kierőszakolt faultja, és 3 gólpassza (na, meg a 38-as VAL érték) önmagáért beszél. Az pedig nem kérdés, hogy ha ő nincs, vélhetően nem győz az NYKK az idegenben is valamivel esélyesebb Sopron ellen, ráadásul, ha Doyne nem dobott volna 5 triplát, csapata eredményes távoli kísérlet nélkül maradt volna, hiszen hiába tüzeltek társai is becsülettel, rajta kívül senki se talált be a hathetvenötös vonalon kívülről.

Alacsonybedobó:

Hrvoje Puljko (Kaposvár)

Bár eladott 4 labdát, emellett elég bőségesen használt fel labdákat Puljko ahhoz, hogy minél többször betaláljon, ám ami az ő fő erénye, vagyis a kosárszerzés, abban is maradandót alkotott, ráadásul a PVSK-KKK bajnoki alatt többször is vagy felhozta csapatát kosaraival vagy amikor már átvette a vezetést a Kaposvár, annak különbségét növelte. Tipikus nyerőember volt ezen a derbin a horvát hátvéd, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a vendégek partiban tudtak lenni távolról is a hazaiakkal, s így a palánkok alatt meglévő dominancia még inkább kidomborodhatott. 5 triplája egyébként is messze átlagon felüli, ahogyan 25 dobott pontja is (21 VAL-lal fejezte be a meccset).

Magasbedobó:

Hendlein Roland (Kaposvár)

Bár a triplákat 52%-kal dobva nyert magabiztosan a Kaposvár Pécsen, Hendlein éppen másban jeleskedett a győztesek közül - ám ez is kellett a sikerhez. Alig hibázott, ami egy ilyen lokális rangadón, amikor két, egymást nagyon jól ismerő alakulat csap össze, fontos. Mezőnyből 10-ből 8 kísérlete bement, és a dupla-dupla a 19 pontja mellé leszedett 12 lepattanóból jön össze. 33 VAL mutatja hasznosságát, na, meg a végeredmény, ami majdnem közte húsz lett. Chismmel karöltve érvényesíteték a palánkok közelében a két keret ismeretében elvárható centerfölényt, s amikor ilyen nagy figyelmet lekötnek a belső emberek, a társak kedvükre hajigálhatják a triplákat kintről.

Center:

Lekli József (ZTE)

A múlt héten csatárt "csináltam" Lekliből, hogy ideférjen, most azonban centerként lett nálam a forduló embere. A Jászberény ütemesen haladt első idegenbeli sikere felé a ZTE pályáján, amikor a második félidőben nagyon beindultak a hazaiak, s a vége sima zalai győzelem lett. A rengeteg labdát szerző két mezőnyember, Boston és Plumb mellett (azt jegyezzük is meg itt, hogy egyértelmű, ha Plumb egészséges, ez a ZTE mérföldekkel jobb, mint nélküle) Lekli volt a fő letéteményese a hazaiak fordításának. Annyit dolgozott a palánkok alatt, mint egy sztahanovista élmunkás egykor, ami hatékonysággal párosult (nem először ebben az idényben). 22 pont, 10 lepattanó (dupla-dupla), 2 szerzett labda, 0 vesztett, s a hasznosságát mutató 39 VAL bravúros meccset fejez ki a számok nyelvén Lekli Józsi számára. Az ezzel a sikerrel győztes meccsen debütáló új tréner, Raúl Jiménez adhat egy pacsit Leklinek is a szép rajtért.

Legjobb hatodik ember:

Török Rolland és Sömenek Martin (Körmend)

Ilyen még nem volt - egészen idáig. Egyfelől ebbe a rovatba egy játékos kerülhetne csak, de hogy ráadásul ketten ugyanabból az alakulatból, az végképp fura, mégis ezt kell tennem ezen a héten, hiszen Török és Sömenek egyaránt rengeteget lendített együttesén, méghozzá a kispadról beszállva. Igaz, Török 40 percet játszott, ami csereként csak úgy lehetséges, hogy hosszabbításos derbiről beszélünk, ráadásul igen hamar beállt, de hivatalosan cserének minősül. Sömenek "valódi" nyerő cserének bizonyult, aki fontos pillanatokban szórt hármasokat (4-et), ráadásul 3 lepattanót is szedett, s összességében nagy szerepe volt abban, hogy nyögvenyelősen, de idegenben nyert a Körmend a Szeged ellen. Ami Törököt illeti, ő klasszis produkcióval rukkolt elő: 20 pont, 90%-os célzás közelről (9/10), lekapott 12 lepattanót (dupla-dupla), 27 VAL-t szorgoskodott össze. A vasiak a fővezérek (El-Amin és társai) mellett a két fiatalnak is köszönhetik a sorrendben hetedik bajnoki diadalt.

Fotó 1: vaol.hu (Justin Robinson látható rajta)

Fotó 2: delfinek.hu (Hrvoje Puljko látható rajta)

Fotó 3: vaol.hu (Török Rolland látható rajta)

Fotó slide: ztekosar.hu (Lekli József látható rajta)