A forduló válogatottja - 22.

Alapszakasz-vég: utolsó ilyen jellegű "forduló csapata" - a továbbiak már másabbak lesznek. A vesztesek között is voltak nagy mutatványokat végrehajtó kosarasok, ám persze a győzteseket is kiváló egyéni teljesítmények segítették. Főleg a belső posztokon találtam nagy tülekedést, így talán még nehezebb volt a választás, mint korábban.

Irányító:

Alekszandar Vlahovics (Falco)

Nem csupán jól mozgatta csapatát, de a pontok jelentős részét is magára vállalta. Kellett is a mezőnyemberek fokozott hatékonysága szombathelyi oldalról, hiszen még mindig a magas szekcióban jelentős erőt képviselő Zagorac és Harazin nélkül állt fel a Falco, s így - bár Chism már nincs ott a KKK együttesében, Davis meg még nem tudja azt, mint amit a tékozló amerikai tudott - nem kérdés, hogy a Kaposvár jókora palánk alatti fórral indulhatott neki a derbinek (amit mellesleg szépen ki is használt a kék-fehér alakulat). Vlahovics 21 pontot dobott, 3 triplát szerzett, 4 gólpassza volt és 27 VAL értéke.

Dobóhátvéd:

Perl Zoltán (Falco)/Muhammad El-Amin (Körmend)

A kettes-hármas poszton (és egyesben is) használható "fregoliember" ugyanúgy kellett a Falco remek helytállásához a meccs jó részében a centerben sokkal fajsúlyosabb Kaposvár otthonában, mint csapattársa, Vlahovics. A fiatal szombathelyi hátvéd, Perl, 19 pontot dobott, 3 triplával fűszerezve, ráadásul 88%-kal célzott mezőnyből, ami elementáris teljesítmény, hiszen összesen 8 alkalommal kísérletezett, s csak egyszer tévesztett. Volt még 3 lepattanója, 5 gólpassza és jól megérdemelt 29 VAL értéke. A másik forduló hátvédje azért is lett El-Amin, mert a kurta-furcsa (olyan magyaros) körmendi "elküldik-majd-visszaengedik" sztori után rögtön megmutatta, hogy vele azért más ez a csapat, és 22 ponttal, 4/4 hármassal (a többi nehéztüzér közel sem tudott ilyen pontosan célozni), 4 lepattanóval és 30 VAL értékkel segítette a vasiakat.

Alacsonybedobó:

Hrvoje Puljko (Kaposvár)/Ferencz Csaba (Körmend)

Tumultus volt jól teljesítő klasszikus bedobók terén. A körmendi Ferencz olykor egymaga tett róla, hogy a Nyíregyháza saját csarnokában is igen rosszul érezze magát (pontosan időzítette tripláit a rutinos válogatott). Djeraszimovics meg közelről, illetve a büntetők kierőszakolásában teljesített nagyot, na meg lekapott 10 lepattanót is - vezérletével meglepően simán intézte el a Kecskemét a vendég ZTE-t. Boriszov a Sopron kulcsembere volt ezúttal is. Ráadásul nem csupán honfitársával, Baroviccsal alkotott kiváló légióspárt, de 11 lepattanóval jelezte, hogy sokoldalú kosárlabdázó. A kaposvári Puljko is "rázendített" rendesen ebben a körben, 5 triplája, összesen 25 pontja sokat ért a KKK-nak a Falco ellen - a győzelemmel ráadásul bebiztosította felsőházi tagságát a somogyi alakulat. A sok pont azonban jó pár játékosnál elég sok próbálkozásból jött össze. a két legmegbízhatóbb talán Puljko és Ferencz volt. Ráadásul ne feledjük, ez a bedobók posztja, vagyis az kettejük 5-5 hárompontosa alapból belépőt eredményezhetett volna már ide.

Magasbedobó:

Hendlein Roland (Kaposvár)/Jerrell Williams (Szeged)

Nyugodtan akasszuk ki a "foglalt" táblát ide, hiszen Hendlein mintha kibérelte volna a forduló csatára címet hétről hétre. Amikor nem az ő neve áll itt, akkor egy olyan emberé általában, aki még rajta is túltett. Mindenféle pátosz nélkül jelentsük ki, ő az egyik olyan kosaras eddig a magyar bajnokságban, akiről elmondhatjuk, hogy "na, ez az ő szezonja". Ezúttal könnyebb dolga volt, hiszen a Falco (írtuk már fentebb) foghíjas volt a palánkok alatt, ám ettől még a 22 pont a neve mellett, valamint a 10 lepattanó, az 5 kierőszakolt fault, az 5 gólpassz (!), és főleg a 45 VAL érték sok magyarázatot nem igényel. Hogy a csudába ne kellett volna Hendlein ahhoz, hogy a szépen küzdő Falcót megregulázza a KKK? A szegedi Williams is sokat tett csapatáért ezen fordulóban. Ameddig tudott versenyben volt a Szeged a hazai Sopronnal, s ez leginkább neki volt köszönhető, no, meg 21 pontjának, 15 lepattanójának, 6 kierőszakolt faultjának és 39 VAL értékének.

Center:

Matija Poscic (Nyíregyháza)/Filip Barovics (Sopron)

A centerek nagyon kitettek magukért az utolsó alapszakaszi fordulóban. A nyíregyházi Poscic, a soproni Barovics, a legújabb új fiú Jászberényben, az NBA-t is megjárt Sundov, vagy a paksi Jones is pazar módon centerezett - hogy másokat ne említsünk. Érdekesség, hogy Sundov és Jones éppen egymás ellen alkottak egyaránt maradandót. Az amerikai center és a horvát óriás még statisztikát illetően is szinte egyformán produkálta magát (21 és 23 pont, a dobószázalék tök ugyanaz: 9/15 mezőnyből, aztán 9 és 8 lepattanó, illetve 28 és 31 VAL) - a végén nyilván az egyébként kipontozódó, ám magát alapszakasz-győztesnek mondható Jarrod Jones volt boldogabb; ráadásul ő mindössze 22 perc alatt ért el majdnem dupla-duplát. Mindenesetre nálam most inkább Filip Barovics az SKC-ből és a nyíregyházi Matija Poscic volt a király. Utóbbi, a horvát center egymaga is olyan ellenállásra volt képes a vendég Körmend ellen, hogy azt meg kell süvegelni. 28 pont, 15 lepattanó, meg egy tripla is ott virít a neve mellett. 43 VAL értéke brilliáns. Barovics ugyanakkor nagyon kellett a vendég Szeged ellen, hiszen a pompás gyűrű alatti párossal, Csorvási Milánnal és Jerrell Williams-szel nézett farkasszemet Barovics, illetve hol Dénes, hol Trepák, hol más a belső posztokon, de a montenegróira hárult talán a legnagyobb teher - legalábbis ami a pontszerzést illeti. Barovics 22 pontot dobott és 8 lepattanót szedett, 30 VAL-t ért el. Egészében véve nagyot alakított a gyűrűk tövében ezen a meccsen (is).

Legjobb hatodik ember:

Halász Ákos (Pécs)/Kyle Barone (Alba)

Itt is tobzódhattunk a kiváló játékosokban - illetve azok jól elkapott meccseiben. Takács a Sopront húzta maga után a győzelemig - főleg amikor együttese kicsit vergődött. Supola pompás kivégzőosztagnak bizonyult csapattársával, az ezúttal ugyancsak cserejátákos Hobbs-szal, és harcolta ki - többek között - ez a két kosaras a fehérváriak magabiztos győzelmét. Aztán ott volt Barone, aki ugyancsak az Alba Fehérvár cseréje volt - de milyen remek cseréje (dupla-dupláig meg sem állt)! Míg a pécsi Halász az ezúttal szinte lehetetlen küldetést próbálta véghezvinni, s a 22 éves ifjú titán megpróbált vezére lenni együttesének a bajnok otthonában. Kit szeressünk ilyenkor? Nos, nálam Halász Ákos volt az egyik "igazi" remek csereember, mivel ő nem csak amolyan "kamu" kispados volt (mint pl. Hobbs), hanem mint sok más esetben ezúttal is a kezdőötös picit megtorpanó játékát lendítette előre csereként (illetve igyekezett ezt tenni) beállása után, méghozzá nem is akárhogyan! Dobott 16 pontot, benne egy triplával, 9/10 büntetőt értékesített, leszedett 5 lepattanót is, kierőszakolt 8 faultot, és 6 gólpasszra is jó volt. 32 VAL értéke kiváló! A másik befutó nálam Kyle Barone. Ő az átvariált fehérvári kezdőötösből kimaradt, de aztán tett róla, hogy emlékezzenek rá. Volt 4 blokkja, dobott 18 pontot (1 triplát is), szedett 9 lepattanót, és egészében véve 29 VAL-t ért el. S még csak szokja a magyarországi légkört az amerikai kosaras.

Fotó 1: falcokc.com (Vlahovics)

Fotó 2: kaposvarmost.hu - delfinek.hu (Puljko)

Fotó 3: vasnepe.hu - szon.hu (Poscic)

Fotó slide: delmagyar.hu (Williams)

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus