Báder Márton naplója - 12. rész

Ahogy arról már az előző bejegyzésben is írtam, nagyon vártuk a Pau-Orthez elleni mérkőzést, hogy végre újra európai színpadra lépjünk. Az elvárásoknak eleget tett a találkozó irama és hangulata. Jól felkészültünk belőlük, összeszedtük azokat az infókat, amiket tudtunk, levideóztuk őket. Taktikusan, jó játékkal vertük őket magabiztosan. Én úgy szoktam mérni a csapat teljesítményét, hogy mennyi ideig tudunk kiegyensúlyozott, jó játékot mutatni, mint támadásban, mint védekezésben. A franciák ellen ez elég hosszú időszak volt. Bár a második félidőben volt egy periódus, amikor elkezdtek visszajönni. A tartásunkat, erősségünket mutatja, hogy onnan is visszavertük a rohamot és megint felmentünk 15 pontra. 40 percből elég számottevő időt jól játszottunk.

A második mérkőzésen a Keravnos kikapott otthon a németektől. Nagyon fordulatos találkozó volt, mindkét csapat sok 10 pont feletti sorozatot produkált, ebből a végén a németek jöttek ki jobban. Jóval erősebb a keretük, statikusabb, érettebb csapat, mint a Keravnos végül 11 ponttal nyertek. Én úgy gondolom, hogy a továbbjutási reményeink erősek. Mivel a franciák azóta kikaptak a Keravnos-tól, ezért az Artland, a Keravnos és mi leszünk versenyben a két továbbjutó helyért. Az, hogy első, vagy második helyen jutunk tovább, az igazából teljesen mindegy. Azzal, hogy Keravnos nyert Franciaországban nekünk komoly versenytársaink lettek, emiatt is készülünk nagyon a keddi mérkőzésre.

A magyar bajnokságban a Sopronnal játszottunk, ők eddig elég gyengén szerepeltek ebben az évben. Kötelező győzelmeket is nehezebben húztak be, mint ahogy azt várták tőlük. Náluk is voltak új légiósok, akiket be kellett építeni a csapatba, voltak sérültjeik. De Sopronban mindig nehéz nyerni, ezt tudtuk előtte is, viszont nem éreztem azt a csapatomon, hogy igazából felpörögtünk volna arra a szintre, ami egy ilyen meccs megnyeréséhez kell. A Sopron és a Szolnok között játékerőben nagy különbség van a mi javunkra, 10 alkalomból egyszer – kétszer tudnának nyerni ellenünk, ami most meg is történt, ehhez gratulálok is nekik. Végig jól játszottak és a végjátékra sem fáradtak el, fontos dobásokkal, nehéz kosarakkal a maguk javára fordították a mérkőzést. Ettől a vereségtől függetlenül a mi csapatunknak ezzel a játékosállománnyal, tapasztalt játékosokkal az ilyen mérkőzéseket rutinból meg kell nyerni. De a rutin kevés ahhoz, hogy minden mérkőzést behúzzunk. Ennek úgy kell megjelennie, hogy az olyan mérkőzéseken, ahol mi vagyunk az esélyesek és egy keddi EuroChallenge meccs után újra fel kell pörögnünk egy szombati találkozóra, ott olyan hőfokon kell pörögnünk, hogy ezeket a találkozókat magabiztos játékkal behúzzuk. Ez most nem történt meg. Az első félidőben jól játszottunk, ment a labda, csapatjátékot mutattunk, ezáltal 10 ponttal vezettünk, minden rendben volt. A második félidőben a játékunk szétesett, elbizonytalanodtunk. Ennek következtében a végén az utolsó rohamunk már nem volt elég arra, hogy megfordítsuk a mérkőzést. Fájó vereség, de ez egy pofon, ami jókor jött. Kicsit kijózanítja a csapatot, olyan szempontból, hogy az itthoni bajnokságban a gyengébb csapatok ellen sem vagyunk verhetetlenek. A neheze pedig csak most jön majd a bajnokságban, úgyhogy egy ilyen vereség jól jön arra, hogy az emberek egyénileg és csapatszinten is magukba szálljanak, elszámoljanak magukkal, hogy ki, hol hibázott. Muszáj önértékelést végezni, önkritikát gyakorolni, de utána tovább kell lépni, mert a sajnálkozás nem segít rajtunk, ezt mindenki tudja. A hibák, saját hibáink, negatívumok beismerése után muszáj pozitívan a következő mérkőzésekre gondolni és készülni.

Ezt követően utaztunk Németországba a második EuroChallenge csoportmeccsre. Kissé kacifántos, fárasztó út után érkeztünk meg. Egy jó Bundesliga csapat az Artland, tavaly 4. helyen végeztek, most pedig ötödik helyen állnak a bajnokságban. Két amerikaival játszanak, fizikailag erősek, róluk már több infónk volt, mint a franciákról. Ennek ellenére nem taktikailag vertek meg bennünket. Kicsit fáradtan kezdtünk a mérkőzést és a sopronival ellentétben egy gyenge első félidő után a másodikban feljavultunk, agresszívabb lett a védekezésünk, bejöttek a dobásaink, ők pedig egy kicsit visszaestek. Ennek köszönhetően 64-64-nél két jó hárompontos próbálkozásunk volt, melyek kimaradtak. Ha azok bemennek, akkor lehet, hogy másként alakul a mérkőzés, győztesen is elhagyhattuk volna a pályát. A játékvezetők végig jól fújtak, de a végjátékban volt két labda, amit odaadtak az Artland-nak. Peavy, - aki a mérkőzésen 32 pontot dobott és egészen kiválóan játszott – egy betörés után nyilvánvaló lépéshibával állt meg, ami nem csak a nézőknek, de a játékosoknak, mindenkinek feltűnt. Erre fújtak egy faltot és ahelyett, hogy a lépéshiba nyomán miénk lett volna a labda, dobott és értékesített két büntetőt. Egy ilyen ítélet 4 pontos ítélet, mert ahelyett, hogy mi dobtunk volna kettőt, kapunk kettőt a saját oldalunkon. Az ilyen dolgokon nem kell keseregni és nyilván a játékvezetői hibákkal együtt kell megnyerni a mérkőzéseket. A végén úgy lett 8 pont, hogy dobtak egy hármast, úgy gondolom, 4-5 pontos vereség Németországban nem egy rossz eredmény, de a „nem rossz” eredményekbe nem szabad belenyugodni. Abból a szempontból jó volt ez a mérkőzés, hogy érezzük, hogy a németeket itthon meg kell vernünk. A Keravnost kedden itthon meg kell vernünk. Ezek mindenképpen kellenek ahhoz, hogy ahogy terveztük, továbbjussunk a csoportból.

Ma este 6 órától a Pécs ellen játszunk, hazai pályán. Szerkezetet váltottak, légióst cseréltek. Elküldték a centerüket és helyette hozták Doyne-t, aki 1-2-3-as poszton játszik náluk, ő mindenféleképpen erősítés. Utoljára a Nyíregyházát verték meg otthon magabiztosan, 45 ponttal. De én erre sosem szoktam adni, hogy ki – kit hány ponttal ver meg, mert ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ha én megverek valakit húsz ponttal, majd ők kikapnak valahol húsz ponttal, akkor az összehasonlítás nem ad reális képet, a csapatok közti különbséget így nem lehet meghatározni. Minden csapatnak lehet jobb, rosszabb napja. A Pécs a bajnokság eleji formájához képest kezd javulni, összeállni. Talán a palánk alatt egy kicsit sebezhetőek, három magyar játékosuk van, egyikük sem kifejezett ötös, inkább négyes. Levideóztuk őket, kitanultuk mit játszanak. Ez egy főpróba a keddi mérkőzés előtt. Szeretném, hogy jó játékkal örvendeztessük meg a közönséget és magunkat is, mert szükségünk van az önbizalomra a Keravnos elleni mérkőzés előtt.

Szurkoljatok nekünk ma és kedden egyaránt!

Köszönöm a figyelmetek, hamarosan újra jelentkezem!

Sziasztok!

Fotó (1.) - olajkk.hu

Fotó (Silde) - sportvitalitas.hu