Hangulatjelentés a harmadik vonalból

Bő két évtizede az ország egyik legjobb csapata volt az oroszlányi, a bányász gárda, az OBSK. Annak idején még bajnoki ezüstérmes együttese is volt a városnak, amelynek csarnokát rendre zsúfolásig megtöltötték a szurkolók, akik igazi katlan hangulatot teremtettek. Nem volt ez másként pénteken is az OSE-Soproni Tigrisek rangadón sem, pedig az összecsapást az NB II nyugati csoportjában, azaz a harmadik vonalban rendezték. Közel félezer drukker, B-közép dobokkal, zászlókkal - mit zászlókkal, lobogókkal - piros-feketébe öltözve.

A nyugat két élcsapatának ütközetére keletről is kíváncsiak voltak: az azt a régiót veretlenül vezető Békés képviselője videóra vette a meccset - ilyen rangja van tehát a harmadik vonalnak, igenis vannak csapatok, amelyek felfelé törnek.

Adott egy NB II-es szinten remek gárda, jó néhány A-csoportban is megfordult kosarassal.

Ez utóbbi kitétel persze igaz a soproni alakulatra is. A sportágat hosszabb ideje figyelemmel kísérőknek minden bizonnyal ismerősen cseng oroszlányi részről Ughy Albert, Hajmásy Péter, Kiss Károly, soproni oldalról pedig Posch Barnabás, Lakatos Péter vagy Sallai Gábor neve.

Szóval ilyen erők feszültek egymásnak - remek hangulatban.  És a két csapat nem is okozott csalódást a kilátogató publikumnak.

A soproniak kezdtek jobban. Kissé görcsös volt az OSE, a vendégek jó dobóformát mutatva pár ponttal elléptek. Kovács Nándor, a hazaiak mestere időt kért, rendezte csapata védekezését, fordult a kocka, az első negyed végén 28-23-ra a hazai együttes vezetett. Ughy és Kiss szórták a kosarakat, s a második negyed közepén 40-31-re vezettek a hazaiak. Ekkor soproni időkérés következett - és zóna. A védekezésváltás teljes sikert hozott vendég oldalon, a hazai lendület megtört, a Tigrisek pedig egy szédületes utolsó 5 percet produkáltak a félidő végén. A hibázni képtelen Pethő szórta a triplákat, az első félidőben 32/21 pontnál járt, vezérletével egy 29-6-os rohamot mutattak be a soproniak, akik a szünetben 60-46-ra vezettek. Ehhez azért még az is hozzájárult, hogy a hazai játékosok - népes szurkolótáborukat maguk mögött tudva próbáltak nyomást gyakorolni a két fiatal játékvezetőre. Ők, amikor úgy érezték, ez a nyomásgyakorlás túllép a "technikai határon", megítélték a technikait.

Szünet után maradt a soproni zóna és jött a hazaiaktól Hajmásy. Az első félidőben jobbára erőlködő bedobó szünetben megtalálta azt a fonalat, amelyet az első félidőben csak keresgélt - elkezdte szórni a triplákat. A soproni előny pedig egyre csak fogyott, ugyanis Kiss és Ughy is "termelt" rendületlenül, Pethőt pedig már próbálták megakadályozni abban is, hogy megkapja a labdát. Ez a stratégia eredményesnek bizonyult, ám a negyed hajrájában, amikor egészen a Sopron "nyakára hágott" az OSE, Lakatos, Erdősi és Posch villant, így a záró etap előtt 7 pont volt a vendégek előnye.

Az utolsó etap elején két kulcsjátékosát is pihentette a hazaiak mestere, ezt kihasználva újra megugrott a Sopron. Ughy és Hajmásy vezérletével aztán hosszú hajrát nyitott az Oroszlány s fordított is, leírhatatlan hangulat közepette. Ezt követően azonban kritikus helyzetekben rosszul döntöttek, büntetőket hibáztak a hazaiak, új erőre kapott a vendégcsapat, s ismét ellépett. A végjátékban a soproniak jól büntetőztek, így 104-99-re nyertek - akik látták azok számára egy igazi, sokáig emlékezetes sportélmény volt. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a hazaiak ellen 3 technikai és 1 sportszerűtlen hibát ítéltek a játékvezetők, a közönség persze részben őket okolta a kedvencek vereségéért. A soproniak ellen semmi ilyesmit nem ítéltek a játékvezetők, a vendégek tehát valahol a helyenként extra dobóformájuk mellett fegyelmezettségüknek is köszönhették sikerüket.

Érdemes megnézni - számításaink szerint - kik dobták a legtöbb pontot. A hazaiaktól Ughy 32/15, Kis 26/9, Hajmásy pedig 20/15 pontot dobott, soproni részről Pethő 45/24, Erdősi 14/6, Posch 13/9, Lakatos pedig 11/3 ponttal zárt.

Hamarosan következik a végjáték az NB II-ben - további nem mindennapi csatákra van kilátás.

Fotó: oselions.hu