Hogy is van ez nálatok, szomszéd?
Szeretett játékunk enyhén szólva sem éli fénykorát Magyarországon. A nemzetközi kupákban csak elvétve indulnak csapataink, bár talán a Szolnok idei remeklése példát mutathat a többi csapatnak. A bajnokság színvonala évek óta legjobb esetben is stagnál, de hogy javulna, azt a legnagyobb jóindulattal sem lehet állítani. Pedig volt itt már minden, amit el lehet képzelni. Létszámcsökkentés, létszámnövelés, légiósok számának csökkentése, légiósok számának emelése. Valahogy azonban az eredmény mindig elmarad.
Volt olyan év, amikor megpróbálkozott a szövetség a plusz 14 meccsel járó középszakasz bevezetésével, amelyben az alapszakasz első nyolc helyezettje vett részt. Alapvetően jó elképzelés volt, és ha megnézzük, nagyon sok bajnokságban ez a bevált menetrend. A szurkolók szerették, mivel a középszakaszban többnyire izgalmas meccseket láthattak, köszönhetően annak, hogy az alsóbb régió gyengébb csapataival vívott, élményszámba nem éppen menő meccsek helyett a bajnokság élcsapatait figyelhették hétről-hétre. Ráadásul nőtt a meccsszám, és a játékosok is hajtós, jó meccseken edződhettek. Azonban a játékosok, azok a szegény, túlterhelt játékosok állítólag nem bírták a gyűrődést. Így aztán amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen veszett is a jótékony múlt homályába ez az elképzelés. Jelen állás szerint 26 meccsből áll az alapszakasz, aztán jön a rájátszás.
A színvonal pedig nem javul. Viszont annyi elképzelés létezik, hogy meg sem lehet számolni, ahány szurkoló, annyi féle. Mindenki tudja, hogy hogyan lehetne jobb ez a versengés, mindenkinek ott él a fejében a megoldás.
Csak pár példát említenék:
- Csökkentsük le a létszámot, és játszanak a csapatok 2 teljes kört;
- Osszuk 2 divízióra a bajnokságot, és ennek megfelelően súlyozva történjen a sorsolás;
- Hozzuk egyszerűen csak vissza a középszakaszt.
- Indítsunk egy teljesen új sorozatot, ligakupa jelleggel, csak magyar játékosoknak,
- Egyszerűen csak duzzasszuk fel a kupameccsek számát, és ne engedjük pályára lépni a légiósokat, csak a végjátékban.
Kinek van igaza??? Megmondani szinte lehetetlen. Azt mondják ránk, hogy a 10 millió szövetségi kapitány országa vagyunk. Ha ennyien nem is, de jó páran ehhez is „értünk”… Ám miután a végrehajtó hatalmat nem mi gyakoroljuk, így mindössze annyit tehetünk, hogy körbenézünk, hogy is megy ez a dolog a környező országokban, megpróbáljuk levonni a következtetéseket, és agyalunk tovább, bízván a szebb jövőben!
Ausztria: 12 csapattal indulnak neki a szezonnak, amely csapatok egy teljes kört játszanak, azaz 22 mérkőzést. Ezek után kialakul a 6-6 csapatos alsóház és felsőház mezőnye, akik játszanak még egy kört, azaz még 10 meccset. Ezek után kezdődik a rájátszás. Tehát az alap- és középszakasz összesen 32 meccsből áll. Nemzetközi kupában nem indult csapatuk.
Szlovénia: A szlovénoknál érdekesen alakul a bajnokság, mivel 9 csapattal vágnak neki az alapszakasznak. Ez a kilenc gárda egy oda-visszavágós alapon lejátszott körrel lenyom 16 meccset, amely alapján kialakul egy sorrend. Az első két helyre becsatlakozik az addig az Adria-ligában küzdő két gárda, az ottani helyezésük alapján. Ezek után lenyomnak még egy teljes oda-vissza kört, majd kezdődhet a rájátszás. Tehát az alap- és középszakasz összesen 30 meccsből áll. Az Union Olimpia az Euroligában, a Krka és a Helios az Eurochallenge-ben indult.
Horvátország: A horvátoknál egyszerűbb a képlet. Az alapszakaszban 10 csapat játszik egymással, mindenki oda-vissza mindenkivel, összesen 18 meccset. Ha ennek vége, akkor az utolsó hat lekerül az alsóházba, az első négy elé pedig az Adria-ligában elért helyezésük sorrendjében becsatlakozik az ott szereplő négy horvát csapat. Ezek után ez a nyolcas lenyom még egy teljes kört, ami újabb 14 meccset jelent. Aztán jöhet a rájátszás, ahol a 4 közé jutó csapatok indulhatnak majd a jövő évi Adria-liga küzdelmeiben. Tehát az alap- és középszakasz összesen 32 meccsből áll. A Cibona Zagreb indult az Euroligában, A Cedevita Zagreb és a KK Zagreb pedig az Európa kupában. Azonban a selejtezőt csak a Cedevita Zagreb vette sikerrel, így a Zadar mellett a KK Zagreb is az Eurochallenge küzdelmeiben vesz részt.
Szerbia: A szerbek már egy kicsit erősebben nyomják, itt 14 csapatos az első kanyar, ahol mindenki-mindenkivel játszik 2 alkalommal, tehát ugyanúgy 26 meccs van, mint nálunk. Ezek után az első négy csapat kivételével mindenki megy az alsóházba, az a maradék pedig kiegészül a négy Adria-ligás csapattal, a sorrend a megszokott módon alakul ki. Itt jön még egy teljes oda-vissza kör, azaz újabb 14 meccs, majd megkezdődik a rájátszás. Tehát Szerbiában az alap- és középszakasz összesen 40 meccsből áll. A Partizan indult az Euroligában, a Hemofarm az elbukott Euroliga selejtező után az Európa-kupában, az OKK Beograd pedig a Balkán-ligában.
Románia: 16 csapatos a bajnokságuk, az alapszakaszuk pedig a szokásos teljes kör, oda-vissza vágóval. Ezek után következik a rájátszás. Egy csapatuk szerepel a Balkán-ligában, de az Adria-ligával ellentétben ez nem oszt, nem szoroz az alapszakasz sorrendjének szempontjából, mivel az ott résztvevő csapat is lejátssza az alapszakasz meccseit. Tehát az alapszakaszuk 30 meccsből áll. A Ploiesti és a Steaua indult az Eurochallenge-ben, a BC Mures pedig a Balkán-ligában.