Ifjú Jones maga volt az Alba cseresora

A várt meglepetés szolnoki részről megtörtént, de nem teljesen olyan módon, mint amire számítani lehetett (ja, hát igen, a meglepetések sajátja, hogy nem tudjuk előre mi is lesz az...). Azt gyakorlatilag borítékolni lehetett, hogy Horváth Ákos sérüléséből felépülve már játszani fog, azt nem tudhattuk előre, hogy mekkora szerepet kap, s mikor veti be őt Nenad Asceric tréner. Mint kiderült csereként lépett pályára, és két fontos triplával segítette csapatát: rá tehát mondhatjuk azt, hogy egészen jól tért vissza.

A másik húzása az volt az Olaj vezetőedzőjének, hogy Báder Mártont a padon kezdette, s helyette Szabó Miklós volt a kezdő center, míg az a változat megmaradt a legutóbbi felálláshoz képest, hogy gyakorlatilag két irányítóval Simonnal és Florence-szel rajtolt a Szolnok. A szerkezet volt rossz vagy egyszerűen csak maga a játéka az olajosoknak, nem tudni, de tény: nem jött be a nyitány, és az Alba már az első negyed során jelentős előnyre tett szert a Szolnok ellen (a legnagyobb különbség 12 pont volt).

Ami az Albát illeti, náluk meg az volt picit fura, hogy Dzunics Braniszláv három cserével vitte végig a meccset, s közülük is csak Jarrod Jones dobott pontot (igaz, ő nem szégyenkezhet a 12 pontja miatt). Supola és Juhos ezúttal nem volt eredményes. Mindenesetre kijelenthető, hogy az amerikai center minőségi cseréje a fehérváriaknak, sőt, legutóbb egymaga képviselte a statisztikai adatok eredményességi rovatában az egész cserepadot. Más kérdés, hogy ő rendszeresen teljesít hasznosan és ponterősen akár a vonal mellől beállva is, de ha Szabó Zsolt vagy Keller Ákos nem remekel, akkor bármikor a kezdőbe is nevezhető játékos. Ugyanakkor tudjuk, van még egy Lekli is a padon a magasak között (amikor egészséges), illetve mások is (Somogyfoki például), ám Dzunics edző úgy tűnik, hogy elsősorban a jól muzsikáló 5-6 emberében bízva látta a siker kulcsát a Szolnok ellen kedden.

Az Olajnál is igen érdekes a tegnapi cseresor. Báder, Horváth, Gay, Németh és Fodor bizony kiváló kezdőcsapat is lehetne máshol. Konkrétan, posztok szerint végignézve: van egy rutinos irányító (Fodor Márton), aki dobni is tud, egy még nála is tapasztaltabb dobóhátvéd (Németh István), aztán egy tipikus hármas, aki kettest is tud játszani (Horváth Ákos - ő sem ma kezdte a kosárlabdázást), aztán négyesben a remek kezű, néha a palánk közelében is használható amerikai (Brandon Gay), valamint a mai magyar mezőny egyik, ha nem a legjobb centere, a természetesen az előbbiekhez hasonlóan tömény rutinnal bíró Báder Márton. Ebből az ötösből Báder kivételével mindenki bátran vállalkozik messziről is, ráadásul ha összeadjuk a kosárpályákon eltöltött éveiket, egy igen magas számot kapunk. Velük tehát az ész, a rutin.

A fentieknél egyértelműen fiatalabb kezdőötössel indult neki a meccsnek Asceric, hiszen bár Simon Balázs nem éppen a tinik képviselője (33 éves), és Rashad Bell is már a 31. évét tölti szeptemberben, de azért Florence és Sehovic (24-24), valamint Szabó (26) csökkent az életkor átlagán. Az Olaj kezdője egyébként 27,4 éves volt átlagban, míg a cseresora 31,6 éves. Nos, ami a pontokat illeti, a kispadról érkezők végül 36 pontot tettek be a közösbe, vagyis egy híján annyit, mint a kezdők (37).

Hogy mégis az Alba nyert? Ráadásul viszonylag simán? Az ok természetesen nem feltétlenül a korban keresendő, de egy kis játékot megér, ha megnézzük őket is.

Náluk (Alba) ugye a cseresor 12 pontot termelt összesen (Jones révén), így nem nehéz kiszámolni, hogy 73-at dobott a kezdőötöse az Albának. Éppen annyit, mint a Szolnok egész kerete. Erre mondják azt, hogy nem rossz kezdősor... Szabó Zsolt is közelített a 10 ponthoz, de a másik négy játékos meg simán a fölött dobott a kezdők közül (Moore 21, Wood 18, Hollis 13, Keller 12 - bár egyesek szerint állandóan nem fog nekik menni a célzás ennyire, mint kedden). Ez tehát az egyik fő ereje az Albának, hogy van egy olyan ötösfogata, amely kiegészíthető mindig egy hatodikkal (mostanában Jones ez az ember), s ha ők hozzák magukat, a mai magyar mezőnyben nem nagyon tudja tartani a lépést velük senki.

AZ ő életkorukat végigböngészve kitűnik, hogy Dzunics mester akár az alapján is összeállíthatta a kezdősort, hogy ne kelljen sokat számolni a kosarasok korátlagát: négyen 24 évesek ugyanis - Ronald Moore, Brandon Wood, Damian Hollis, Keller Ákos -, Szabó Zsolt pedig a maga 26 évével "korelnök" közöttük. Az átlag: 24,4.

A cseresor most csak három emberből állt, s ők még ifjabbak, 22,6 évesek átlagban (Juhos 21, Supola 24, Jones pedig éppen hétfőn volt 23 éves még csak). Ha az egyébként még szintén fiatalnak számító, 25 éves Lekli, de főként, ha a csapatkapitány Bódi (35) is bevetésre került volna, ők emelték volna meg valamelyest ezt a szemtelenül fiatal korátlagot.

Konklúzió: a fiatalos Alba szétfutotta, szétdobta és szét-alley-oop-ozta a kétségtelenül rutinos, nagy tudású, de fizikálisan kevésbé harapós Szolnokot. Ezt persze lehet ellensúlyozni, csak olyankor nehéz, ha még ráadásul a pontossággal sincs gond a rohanó csapatnál.

Aki a filmeket, azon belül is Indiana Jones-t és a kalandjait szereti, annak talán hozzám hasonlóan beugrott az Alba amerikai centerére is vonatkoztatható, ismert mondat a harmadik részből, amikor Sean Connery játssza Harrison Ford (Indy) apját: "Mr. Jones, fiatal úr!".

Fotó 1: sport24.hu

Fotó 2: Soós Attila