Kámán Tamás naplója - 25. fejezet
Üdvözlöm a kezdö5.hu olvasóit, sziasztok! A hétvégén hazai pályán fogadtuk a Kaposvárt, és a papírformának megfelelően le is győztük őket, folytatva a jó bajnoki sorozatunkat. Az előjelek alapján nekünk állt a zászló, hiszen két meghatározó légiósuk távozott, egy pedig vakbélműtéten esett át, így ez már nem ugyanaz a Kaposvár volt, amelyik ősszel megvert minket hazai pályán. Igaz ugyan, hogy a távozók pótlására szerződtettek két új légióst, de ők nem ugyanazt a szintet képviselik, így ez a mi malmunkra hajtotta a vizet. Hozzátartozik a történethez, hogy mi is eggyel kevesebben voltunk, ugyanis Gardener már elutazott, utódja viszont még nem ért ide, de ez nem zavart meg minket. Jól kezdtük a mérkőzést, viszonylag gyorsan tetemes, 20 pont körüli előnyre tettünk szert, és ezt tartani is tudtuk a mérkőzés folyamán. A Kaposvár ennek ellenére nem hagyta magát, küzdött minden labdáért, így egy igazi küzdős, fárasztó meccs kerekedett a találkozóból. Kellemetlen stílusban játszottak, de ennek ellenére is tudtuk hozni a kötelezőt, annak pedig külön örülök, hogy a fiatalok is lehetőséghez jutottak.
A hétvégén Nyíregyházára utazunk, és sajnos nem túl jó előjelekkel várjuk a meccset. A csapatot elkapta egy betegséghullám, aminek köszönhetően az új centerünk például csak egy edzésen tudott részt venni. Igaz, ez alatt jó benyomást tett ránk, technikás center, aki mindkét kézzel jól dobja a horgokat, és középtávolról, valamint a triplavonalon túlról is jó százalékkal dob. Sajnos keddtől már nem tudott velünk edzeni, mert lebetegedett, és vélhetően nem is léphet majd pályára. Erre a sorsra jutott Kacsa is, aki a csütörtöki edzésen már nem tudott megjelenni, valamint Körte is elkapta ezt az influenzaszerű betegséget. Czinger Zolinak is jutott a „jóból”, ő a térdére kapott egy rúgást, aminek következtében csak a fél edzést tudta vállalni. Így tényleg nem túl jó előjelekkel tekintünk a meccs elébe, ráadásul utaznunk is kell, ami eddig a szezonban nem túl sok sikerélményt hozott. A Nyíregyháza mindig veszélyes hazai pályán, így nagyon nehéz meccsre számítok. Csak úgy nyerhetünk, ha 40 percen keresztül keményen védekezünk, és a saját gyorsindításos játékunkat tudjuk játszani. 7-8 emberrel ez nem lesz egyszerű, de ha jó eredményt szeretnénk elérni az alapszakaszban, akkor győznünk kell.
Kedden természetesen én is figyelemmel követtem a Szolnok mérkőzését, és ezúton is gratulálok nekik a sikerhez, nagyon nagy dolog, amit végrehajtottak. Ráadásul pont azzal a Ventspilssel játszanak, amelyikkel mi is megmérkőztünk, így kíváncsian várom, milyen eredmény születik majd. Nagyon szurkolok az Olajnak, verhető csapatot kaptak, akikből minden bizonnyal alaposan fel fognak készülni. Hosszú és fárasztó szezonjuk van, szorítok nekik, hogy végig bírják erővel a nemzetközi kupát. Aztán ha utána esetleg kicsit elfáradnak a rájátszásra, az sem gond J. Komolyra fordítva a szót, jelenleg ők magyar kosárlabda hírét viszik, és bízom benne, hogy ez a következő szezonokban folytatódik, és a magyar kosárlabda elindul fölfelé.
A héten az is eldőlt, hogy Szolnokon lesz a Magyar Kupa döntője, mégpedig április 7-8-án. Nekik most nagyon megy a szekér, folytatni akarják a jó sorozatukat, és ennek megfelelően nagyon sokat is költenek a sikerekre. Nem sajnálták a pénzt a négyes döntő megrendezésére sem, és minden bizonnyal nagyon jó hangulatban telik majd az esemény. Kicsit sajnálom, hogy az alapszakasz vége után lesz a mérkőzés, mivel fárasztó lesz majd így elkezdeni a rájátszást. Persze most nem ezzel foglalkozunk, hanem tesszük a dolgunkat. Bízom benne, hogy az Albacompot semleges pályán le fogjuk győzni, és be tudunk jutni a döntőbe. Aztán ha ott esetleg a Szolnokkal kerülünk össze, akkor pedig szeretnénk megismételni az alapszakaszban elért eredményt, és ismét legyőzni őket a Tiszaligetben.
Más esemény is akadt az elmúlt héten, ugyanis a szurkolók meghívtak minket a hagyományos, minden évben megrendezendő disznóvágásukra. Mikor odaértünk, már igen jó volt a hangulat, és bár magáról a disznóölésről lemaradtunk, a finom májba és pecsenyébe belekóstolhattunk. Nagyon köszönjük a meghívást, és annak ellenére, hogy jó lett volna egy olyan napon tartani az eseményt, mikor mi is be tudtunk volna kóstolni a forralt borba, így is nagyon jól éreztük magunkat. Jó volt találkozni a szurkolókkal, és egy kicsit kötetlenül elbeszélgetni, ráadásul a Kaposvár legyőzésével szépen is zárult a nap. Jók ezek a kosárlabdán kívüli programok, hiszen a csapattársakat is új oldaláról ismeri meg az ember. Végre nem csak az öltözőben és a pályán találkozunk, és a kosárlabdához nem kötődő dolgokról is el tudunk beszélgetni. Minél több ilyen program kellene, úgyhogy ezúton is arra bíztatom az Atomic Boys-os fiúkat, hogy szervezzenek minél több ilyen eseményt, és minket is hívjanak meg!