Kámán Tamás naplója- 14.rész

Üdvözlöm a kezdö5.hu olvasóit, sziasztok! Most már lassan megszokhatjátok, hogy hetente két meccset is játszunk, egy bajnokit és egy nemzetközi találkozót. Ez a héten sem volt másképp, ezúttal a Jászberény és a Ventspils volt a soros. Haladjunk időrendi sorrendben, és lássuk először a berényiek elleni mérkőzést! Az összecsapáson papírforma eredmény született, köszönhetően annak, hogy jól felkészültünk belőlük, különösen a légiósokból. Igaz ugyan, hogy Jones megszórta magát és sok lepattanót szedett, de talán ő volt az egyetlen, aki kimagaslóan játszott az ellenfél játékosai közül. Az elején eldöntöttük a meccset, az hogy nem lett nagyobb a különbség, csak rajtunk múlott. Jó volt, hogy mindenki játéklehetőséget kapott, és pihenni is tudtunk az Eurochallenge meccs előtt. Örülök, hogy simán hoztuk a meccset, és megúsztuk sérülés nélkül. Az ellenfél irányítója, Dawson azonban egy szerencsétlen szituációt követően megsérült, neki mielőbbi gyógyulást kívánunk!

Három nappal később már Lettországban, a Ventspils vendégeként léptünk pályára. Ez volt az első hosszú túránk a csapattal. Nagyon korán indultunk, és viszonylag későn értünk oda. Hosszú és fárasztó volt az utazás, és kevés idő jutott a felkészülésre. Az alapdolgokat azért átnéztük, a játékosok erősségeit és gyengéit pedig feltérképeztük. Felkészültünk az alap játékaikból, ami szerencsére nem volt nehéz, mert nem játszanak túl sok figurát. Ez azért lényegesen megkönnyítette a helyzetünket, könnyebb volt „levideózni” őket. Kicsit furcsa és érdekes teremben játszottunk, ez a „keresztbe-pálya” eleinte kicsit zavaró volt, de szerencsére a meccsen nem volt vele gond. Maga a mérkőzés érdekesen kezdődött. Viszonylag kevés kosár esett, folytattuk a hagyományt, miszerint rossz százalékkal dobunk, de legalább jól védekezünk, és kevés az eladott labdánk. Ennek megfelelően szoros is volt az első félidő, majd a harmadik negyedet is jól kezdtük. Aztán nagyon megtorpantunk, köszönhetően annak, hogy az üres dobásaink nem mentek be, többek között nekem sem. Ez nem most kezdődött, sajnos már az előző mérkőzéseken sem sikerült bedobnunk ezeket. Az okát és a megoldást megkeressük, és bízom benne, hogy minél előbb visszanyerem én is a formámat. A legnagyobb probléma azonban nem ez volt, hanem az, hogy rengeteg labdát eladtunk. Persze ez többek között annak is köszönhető volt, hogy elbizonytalanodtunk a saját dobásainkat illetőleg. Például én sem dobtam, amikor kellett volna, elléptem, eladtam a labdát, és ez megbosszulta magát, mert könnyű kosarakat kaptunk ezekből. A Ventspils megtalálta a ritmust, dobott egy-két hármast és ezzel el is döntötte a meccset. Sajnálom, hogy így alakult a mérkőzést, mert a játék képe alapján még egy bravúr benne volt. Egy kicsit jobban kellett volna koncentrálnunk, és meglett volna a második győzelmünk. Azért örülök, hogy egy hosszú utazást követően idegenben is ilyen jól helyt tudtunk állni, mert ez azt mutatja, hogy van a csapatban erő. A sérülések – Kacsa fejsérülése és Dusán (Tóth Ádám – szerk.) combsérülése – után sem rogytunk meg, és bízom benne, hogy ezt a későbbiekben tudjuk majd kamatoztatni.

Nagyon köszönjük a szurkolóinknak, hogy ilyen messzire elkísértek minket, bízom benne, hogy máshova is el tudnak majd jönni. Persze itt nem elsősorban külföldi túrákra gondolok, hiszen ez nagyon nagy dolog, nem lehet mindig bevállalni. Elnézést kérünk tőlük, hogy a mérkőzés után nem mentünk oda egyből lepacsizni, de nagyon csalódottak voltunk a vereség miatt, és hogy elszalasztottuk ezt a nagyszerű lehetőséget. Az ilyen apró, de annál fontosabb dolgokra oda kell figyelnünk a jövőben, hiszen tényleg nagy dolog, hogy a szurkolóink ilyen messzire eljönnek és buzdítanak bennünket. Még egyszer köszönjük szépen.

Ami magát a várost illeti, bár lett volna idő körbenézni, személy szerint én nem éltem a lehetőséggel. Volt egy-két csapattársam, és a vezetők, akik elmentek megnézni a tengerpartot, én csak a fényképeket néztem meg. Inkább a meccsre próbáltam koncentrálni és pihentem. Legközelebb lehet, hogy körbejárom az aktuális várost, de az is benne van a pakliban, hogy ismét a pihenés mellet döntök, ez majd az adott lelkiállapotomtól függ. De azt már biztosan tudom, hogy nyári kirándulásra nem fogom kiszemelni Ventspilst. :)

A hétvégén folytatódik a bajnokság, ezúttal Kaposvárra látogatunk. Ők hazai pályán mindig veszélyesek, bár az is igaz, hogy mostanában nagyon kétarcúak. Bízom benne, hogy nem fogják borítani a papírformát és meg tudjuk nyerni a mérkőzést. Elsősorban a két amerikai kisemberükre kell odafigyelni, ugyanis ők dobják a pontok többségét. Főleg Wilson veszélyes, aki nagyon jó irányító és általában az ő kezében van a labda. Ha őt agresszíven tudjuk fogni, és minél kiszorítottabb dobó- illetve passzolási helyzetbe hozzuk, akkor a többieknek nem lesz olyan jó és annyi helyzetük. Az ő semlegesítése az elsődleges feladatunk. Ha ezt meg tudjuk oldani, illetve nem engedjük, hogy felhergeljék a jó hangulatot teremteni képes közönségüket, akkor megnyerhetjük a mérkőzést.

Kedden aztán az Eurochallenge is folytatódik, bár arra a mérkőzésre még nem készültünk. Vasárnap és hétfőn szoktunk videózni, úgyhogy sok mindent még nem tudok elmondani az ukránokról. Annyit mindenesetre tudok, hogy otthon megverték a letteket, illetve idegenben kikaptak az oroszoktól. Bízom benne, hogy hazai pályán hozzuk a győzelmet. A lett edző elmondta, hogy a csoportunk nagyon kiegyensúlyozott, és az jut tovább, aki tud idegenben nyerni. Majd meglátjuk, bízom a jó mérkőzésben, és a jó eredményben. A csapat számára minden nemzetközi meccs remek lehetőség a fejlődésre.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus