Klubot építünk - 1. rész
Budapesten jó másfél évtizede nincsen jelentős, évek óta pedig semmilyen élvonalbeli férfi kosárlabdacsapat. Persze felmerül a kérdés, hogy ez miként fordulhat elő egy kétmilliós nagyvárosban, és nekünk is vannak válaszaink, de most inkább a jövőre szeretnénk koncentrálni. A MAFC-nál elhatároztuk, hogy feljutásra esélyes csapatot építünk. Igyekszünk elkerülni a korábban elkövetett hibáinkat, és igyekszünk ellesni a külföldi klubok módszereit, hogy hogyan kell a sikerek hátsó feltételeit megteremteni. Magyarán nemcsak a kirakatot építjük, hanem a boltot is. Ez sok gyakorlati lépésből áll, de az is fontos, hogy helyesen gondolkodjunk a kosárlabdáról. Ebbe a munkába engedünk bepillantást időről-időre.
Húsz győzelem zsinórban. Tizenkettő idegenben, nyolc hazai pályán. Tizenöt a bajnokságban és öt a Hepp Kupában. Utóbbival értelemszerűen kupagyőztesek lettünk, de ez most másodlagos. Egyrészt azért, mert a bajnokságon van a hangsúly; másrészt azért, mert a győzelmi szériánk már a múlté. Egerben kikapni önmagában nem tragédia, de ha egy csapat a legjobb akar lenni, akkor annak fogja megélni. Viszont ettől még zsinórban húsz győzelem remek teljesítmény, amire érdemes büszkének lenni.
Failure is not an option – A bukás nem lehetséges. Ez volt az egyik jelmondata az amerikai űrkutatásnak. Kétségtelen, hogy a magabiztos kisugárzás az első és elengedhetetlen tényezője a sikernek, de az elvégzett munka mennyisége és minősége számít igazán. Ha egy csapatban erről akár egy ember is elfeledkezik, és már túlságosan az arculattal foglalkozik, akkor abból már baj lehet. Győzelemről győzelemre fontos ezt hangsúlyozni, mert a siker természetes velejárója, hogy altat.
Mi magunk is nagyon sokszor hallottunk olyat, hogy lendületben vagyunk, nem lesz gond. Ugyan ezek a mondatok simogatják a lelket, de valójában több okból sem jó ezt gondolni. Az első, hogy ezek a mondatok a múltból próbálják meg biztosra venni a jövőt. Annak ellenére, hogy a szurkolás és a sportmédia szórakoztató része a jósolgatás, de a sportban túl sok tényező van ahhoz, hogy bármit is törvényszerűségnek lehessen tekinteni. Nyilván esélyekről lehet beszélni, de valamit biztosra venni… Komoly hiba. A sportban a tegnap pont annyit ér, mint amennyit abból hasznosítani tudunk a jövőben. Ehhez nem is kell feltétlenül nyerni. Most például kikaptunk, voltak komoly hiányosságaink, de most ebből kell erőt meríteni, és ha sikerül, akkor ez akár a rájátszásban is hasznukra válhat.
Azért sem jó az a kifejezés, hogy lendületben vagyunk, mert azt sugallja, hogy most már magától megy minden. Ezzel tulajdonképpen indirekt módon bagatellizáljuk az eddig elvégzett munkát. Zsinórban húsz győzelemből egy sem jött lendületből vagy magától. Hogy milyen kevésen múlik egy győzelem, és mennyire nehéz akár öt meccsen folyamatosan jó teljesítményt nyújtani, azt talán jól érzékelteti, hogy egy gyakran simának titulált meccsen milyen apró statisztikai különbségek vannak a csapatok között. Októberben például úgy kaptunk ki a Kecskeméttől 12 ponttal, hogy hiába szedtünk jóval több lepattanót, és hiába volt közel azonos a dobószázalék, az ő sikeres dobásaik között több volt a hárompontos. Vásárhelyen viszont mi tudtunk nyerni 13 ponttal úgy, hogy a lepattanókban, a szerzett-eladott labdákban és a faultokban teljesen kiegyenlített volt a küzdelem, de nekünk hárommal több mezőnykosarunk volt, és ugyanannyi faultból mi több büntetőt dobhattunk.
Mindezeken túl, a lendületben vagyunk kifejezéssel a legnagyobb gond, hogy valójában nincs semmiféle lendület. Mi a csúcsra akarunk jutni, abban az irányban pedig csak ellenerők vannak. Lefelé lehet gyorsan haladni, de felfelé csak szívós munkával. Ha kicsit is lankadunk, már lassabbak vagyunk. Ha elkalandozik a figyelmünk, könnyen lehet, hogy visszacsúszunk. Ha sok munka magasra jutni, akkor abból logikusan következik, hogy még több munka még magasabbra jutni. Ezt elméletben mindenki tudja, de a gyakorlatban ez egy komoly mentális kihívás. A siker azért altat, mert felérni egy új szintre mindig szép teljesítmény, és természetes, hogy ez elégedettséggel tölt el minket. Az elégedett emberek pedig hajlamosak megpihenni és élvezni a siker ízét. Nem egyszerű ennek a csábításnak ellenállni és rendületlenül haladni felfelé. Nekünk ez húsz meccsen keresztül sikerült. Kevesen mondhatják el ezt magukról. Szép volt, fiúk!