Középszakasz - Alsóház

Atomerőmű SE (11., 9-17, 4-2 az alsóházi ellenfelek ellen)

Az ASE az első 12 körben elég komoly előnyt adott az ellenfeleknek, hiszen csak 3-9-es mutatót hoztak ekkor, aztán az edzőváltás, Teo Cizmic kinevezése meghozta a várt pozitív impulzust, a gárda sokkal komolyabb játékerőt képviselt a tréner és Talor Battle érkezése, valamint Ryan Watkins felépülése után. A hátralévő szakaszban ugyan mindössze 6-8-as mutatót hoztak össze, de ebben nagy szerepet játszott, hogy további sérüléseik is voltak, amit a nem túl mély játékosállomány nem bírt el. Ettől függetlenül pedig az utolsó hetekben legyőzték a Szolnokot és a Körmendet is. Nem itt lenne a helyük, de Cizmic nem "szabadügynök" volt, hanem a Körmendtől távozott úgyhogy sokkal korábban nem válthattak volna.

A paksiak esetében sok mindenről fölösleges beszélni, miután 5-5 meccs előnyük van a két fővárosi gárdával szemben, így ha az első körben érvényesül a papírforma, és legyőzik a MAFC-ot, a Jászberény pedig a Vasast, akkor a szezon további része (az utolsó 5 forduló) gyakorlatilag teljesen tét nélküli számukra. Ez nem jelenti azt, hogy félvállról vennék a dolgot, Cizmic csapatai nem ilyen mentalitásúak, csak náluk fölösleges komolyabb elemzésekbe belemenni. Egyébként a Battle-Watkins duó az alsóházban kiemelkedő, és ha a Samenas, Gilbert, Will trió is azt csinálja, amihez ért (tripladobás), akkor nyugodtan lehozhatják ezt a szakaszt 6-0-val is, miután sokkal jobb formában vannak, mint ellenfeleik (függetlenül az alapszakasz végén elszenvedett két vereségtől, ez nyugodtan kijelenthető az előtte aratott győzelmeik miatt), és egyébként is jobb az állományuk.

JP Auto-JKSE (12., 7-19, 6-0 az alsóházi ellenfelek ellen)

A Jászberény nagyon biztatóan kezdte az idényt, hozták idegenben is a riválisok elleni meccseiket, hazai pályán pedig nem sok siker termett számukra, de nehéz volt a sorsolásuk, ezt nyugodtan lehetett annak a számlájára írni. A szezon előrehaladtával azonban különböző sérülések is hátráltatták az együttest, másrészt kezdett szétesni és kicsit egyénieskedővé válni a játékuk, ami az eredményeken is meglátszódott, zsinórban 7 vereséggel fejezték be az alapszakaszt.

A Berénynél fontos lesz, hogy Szvetozar Sztamenkovics és Cseh György felépülnek-e, mert ha teljes lesz a keretük, akkor nekik sem lehet semmi gondjuk a biztos bennmaradással - érdemes kiemelni, hogy 6-0-t hoztak az alapszakaszban a riválisok ellen, és van 3-3 meccsnyi előnyük a Vasas és a MAFC előtt, az pedig rengeteg egy 6 mérkőzéses szakaszta. Ha egészséges mindenki, akkor az öt légiós mögött a Mándoki-Brbaklics-Bazsó-Czirbus-Cseh sor elég is lesz valószínűleg arra, hogy nagyobb problémák nélkül hozzák le a középszakaszt. Ha azonban Sztamenkovics állapota nem javul eleget (játszott már az alapszakasz végén, de láthatóan meg sem közelítette korábbi szintjét), Cseh pedig továbbra sem lehet bevethető, akkor a magasrotáció nulla a JKSE-nél, hiszen Czirbus és Bojics mögött senki nincs 4-5-ös posztra. Alacsony szerkezettel meg lehet ezt is oldani persze (meg 40 percezéssel), de a Pécs elleni nagyon tisztességes vereséget leszámítva egyetlen egyszer sem sikerült ez a feladat az alapszakasz végén.

Teljes kerettel azért ez a csapat ha hozza legalább a két budapesti ellenfél elleni hazai meccseit, akkor jó eséllyel benn is marad - az borítékolható, hogy 5 győzelmet egyik fővárosi gárda sem fog szerezni itt az alsóházban sem. Az első két körben így el is dönthetik a sorsukat, mert ha esetleg beleszaladnak két pofonba, akkor viszont még óriási bajba is kerülhetnek - a szezon elején látott egységet például nem igazán lehet mostanában észrevenni a játékon, nagyobb nyomás alatt még inkább nekiállhatnak 1-1-ezni, azzal pedig saját magukat is bevihetik egy zsákutcába.

Vasas Budapest (13., 4-22, 2-4 az alsóházi ellenfelek ellen)

A Vasas az egész szezon során hasonló szintet hozott - egy-egy nagyobb zakó becsúszott, de a 22 vereség nagy részében vagy egy-egy lyukas negyedük volt, vagy az utolsó felvonásban lépett el tőlük az ellenfél. Helyt álltak első A csoportos szezonjukban, de egy igazi nyerőember nagyon hiányzik tőlük, aki a szoros mérkőzések végjátékaiban a csapat élére tudott volna állni, így lett a vége 4-22 és 13. hely.

Alapvetően egyébként teljesen jó kezdőötösük van, a Taylor-Horváth-Thompson-Pacher-Wright sor minőségben megfelelő, és bár a legtöbb pontot kapták az összes csapat közül (91.1 pont/meccs), Wright érkezése óta a hátsó teljesítménnyel is kevesebb probléma van. A gond inkább az, hogy a padról összességében nagyon kevés jön, márpedig leginkább akkor voltak nyerései esélyeik, amikor az említett ötös mellett mástól is jött egy-egy kiemelkedő produkció, mint például a Pécs ellen Katona Róbert 5 triplás, 17 pontos teljesítménye. A szezon végjátékában ez lehet a kulcs ahhoz, hogy kiharcolják a bennmaradást.

Sok minden eldőlhet számukra rögtön az első körben, mert ha Jászberényben nem tudnak nyerni, akkor 4 meccsre nő a hátrányuk a már nem Play-Outot jelentő helyektől 5 fordulóval a vége előtt, így gyakorlatilag készülhetnek a kieséstől döntő párharcra. Azt nem lehet mondani, hogy csak a MAFC elleni két mérkőzésre kell készülniük, hiszen egy plusz győzelemmel azonnal borulhat a pályaelőnyért vívott "különcsata" a két fővárosi gárda között, de az biztosnak tűnik, hogy a budapesti rangadók lesznek a Vasas legfőbb meccsei ebben a középszakaszban és a papírforma alapján természetesen majd a Play-Outon is - egyébként az alapszakaszban 2-0-ra hozták az egymás elleni meccseket Sárosi Bulcsúék.

MAFC (14., 4-22, 0-6 az alsóházi ellenfelek ellen)

A MAFC lett a ligautolsó annak köszönhetően, hogy oda-vissza kikaptak a Vasastól, de azért voltak szép pillanataik a szezon során, legyőzték a ZTE-t, a Sopront, a Szolnokot és a Falcót is. Más kérdés, hogy összességében a 4-22 szerintem csalódás attól a csapattól, amely tavaly sokkal jobban szerepelt eredményekben és játékban is.

Az állományuk a három külföldi ellenére sem rosszabb szerintem, mint a Vasasé, mivel Misek Levente, Polyák László, Kovács Ádám és Lakits András révén van egy elég masszívnak tűnő hét fős rotációjuk, Polyák ráadásul rendszeresen kiválóan száll be a cserék közül is. A nagy bajuk az, hogy egyrészt sokkal kevésbé játszanak kollektív csapatjátékot, mint tavaly, másrészt a meghatározó légiósaik alulteljesítenek, Deville Smith és Robbie Sihota is jelentősen elmarad a 2015/16-os szezonban látottaktól, ez pedig alapvetően meghatározza az eredményességüket, rendesen bekorlátozza a gárda lehetőségeit. Uros Duvnjak érkezésével sikerült helyrerakniuk pár dolgot, bővebb lett a rotációjuk, ráadásul a hiányzó meghatározó teljesítmények is jöttek a szerb hátvédtől, de súlyos vállsérülést szenvedett a ZTE ellen, nélküle pedig az idény korábbi részében látott játékot hozta a MAFC a Falco elleni bravúrt követően.

Duvnjak visszatérése rengeteget segíthetne nekik, de nem úgy tűnik, hogy belátható időn belül felépül a szerb, így pedig abból kell főzniük, ami van. Az utolsó két fordulóban nagyon szétestek, így nem várják túl jó előjelekkel az alsóházat, de azért korábban megmutatták már 1-1 alkalommal, hogy nagyobb nevű ellenfél ellen is fel tudják szívni magukat - a gond az, hogy ezt huzamosabb ideig nem sikerült a szezon során megtenni egyetlen egyszer sem, kivéve amikor volt Duvnjak. Ha az első körben kikapnak Pakson, akkor rájuk ugyanaz érvényes egyébként, ami a Vasasra: a fővárosi ellenfél ellen készülhetnek a Play-Outra, és az alsóházi középszakasz további részét a játék összerakására és a pályaelőny megszerzésére kell fordítaniuk. 

Foto, Slide - kosarsport.hu