Lóránt Péter naplója (vol. 11)
Szerencsére egy igazán jó hírrel, élménnyel tudom indítani az elmúlt hetem sztoriját, hiszen mint arról bizonyosan sokan értesültetek már, megszereztük az első győzelmünket az ACB idei alapszakaszában, ez egyben nekem is életem első spanyol első osztályú győzelmem volt. Egy kicsit hullámzó volt a mérkőzés, hiszen volt, hogy ők vezettek, volt, amikor pedig mi. Igazából nem tudtunk sok mindent kezdeni a kettő-kettőikkel az első félidőben, valamint Bracey Wright is nagyon élt, de a fordulás után képesek voltunk feljavulni és a negyedik negyedben szerencsére már mi irányítottunk. A végjátékot is jobban bírtuk, abban a periódusban egyértelműen jobbak játszottunk a Zaragozánál.
Én most kevesebb percet kaptam, mint szoktam, az első félidőben volt két hibám rövid idő alatt, ami után le is ültetett az edzőm. Azt tudni kell, hogy én általában a nagyszünet előtt szoktam több lehetőséget kapni, most ez így alakult, nem nagyon tudtam hozzátenni az összteljesítményhez, a siker mindenképp örömteli, elsősorban az volt a fontos, hogy ezt be tudjuk húzni végre.
Az első diadal megszerzése a munkában semmiképpen sem eredményezett változásokat, de persze a meccs után az öltözőben azért érződött a játékosokon és az edzőkön is az öröm, hogy a megkezdett munka, amit nagyon keményen csinálunk már hónapok óta, végre meglátszott az eredményen is. Mindenki nagyon boldog volt, de most már a következő kihívásra koncentrálunk ezen a héten és csak a vasárnapi találkozó van a fókuszban.
A Valencia lesz a következő ellenfelünk vasárnap 6 órától. Egy nagyon kemény csapat az övék, nem is hiszem, hogy be kellene mutatni a játékosaikat, mivel mindannyian jó nevűnek számítanak Európában. Egy elég jó szériában vannak, megverték idegenben a Caja Laboral-t, majd legutóbb az addig veretlen Malaga-t hazai pályán, tehát két Euroligás gárdát. Nekünk hétfőn szabadnapunk volt, kedden és szerdán kettőt-kettőt edzettünk, csütörtökön pedig egyet. Annyi szerencsétlen dolog történt nálunk, hogy a magasembereink sorából kidőlt pár napra Andrew Betts, úgy festett sokáig, hogy ő nem is játszhat holnap, mivel derékproblémákkal küzd. Szerencsére úgy fest, végül mégis a rendelkezésünkre állhat és pályára lép, mindenképp nagy érvágás lenne a hiánya, hiszen most kezdett jó formába lendülni.
Egyébként mindenki más rendben van egészségileg, talán az érdekes lehet, hogy három játékosunk is az első 10-ben van az egész bajnokságot tekintve a legtöbb játszott percek kategóriájában. Ők mindhárman 33 percnél is többet töltenek a pályán meccsenként, ami azért elég soknak mondható, igaz több pihenőt is kapnak a hét folyamán, ami egy nagyon jó húzás az edzőnktől. Hiába, hogy az ACB-ben bő rotációval dolgoznak a szakvezetők és sok a jó kosaras minden klubban, azért így is szinte az összes gárdában van olyan, aki rengeteg időt tölt a pályán. Ott van például az Euroligás Caja Laboral, náluk Teletovic sem kap 5 percnél sokkal több pihenőt egy-egy találkozón.
Az előző fordulóhoz kapcsolódóan azt érdemes említeni, hogy ugyan kikapott az eddig veretlen Malaga, de azért Valenciában ez teljesen normális. Az Alicante továbbra is a meglepetéscsapat, nekik most az Obradorio ellen idegenben sikerült diadalmaskodniuk, ami azért nem volt egy könnyű feladat, ők még mindig csak egy vereséggel állnak, holtversenyben a tabella élén tanyáznak. Különösebb meglepetés nem született, Hanga Ádiék sevillai vereségén sincs mit szégyellni, a Cajasol hazai csarnokában eddig mindenki elbukott, még a Barcelona is és természetesen ez nem is véletlen, hiszen remek csapatuk van idén. Még talán a mi győzelmünk sorolható a papírforma-borítások közé, hiszen Zaragozában mindig mindenkinek nehéz nyerni.
Idén is követem az Euroligát a szabadidőmben, legfőképp a spanyol gárdákat nézzük itt a TV-ben, bár még ebben a szakaszban nem fordítok akkora figyelmet erre a sorozatra, inkább később, a Top 16-tól kezdve figyelem rendszeresebben. Az erőviszonyok érdekesen alakulhatnak idén ott is, hiszen a török klubok alaposan bevásároltak. A spanyol csapatokat mindenképp kiemelném, de nem szabad elfeledkezni a Milano-ról és a Siena-ról sem, no meg a címvédő Panathinaikos is meghatározó tarja a 24-es mezőnynek. Mellettük az Olympiacos sem hiszem, hogy annyira meggyengült volna idén, hogy ne tudnának köröket menni, persze azért a Final Fourba jutás tőlük meglepetés lenne.
Szurkoljatok nekünk vasárnap este 6-tól, remélem, hogy most is láthattok otthon élőképes online közvetítést. Ha lesz, a Kezdő5-ös szerkesztők meg fogják nektek adni ennek az elérhetőségét. Üdvözlök mindenkit otthon!
A szerk: Lóránték első győztes meccsének videós összefoglalóját láthatjátok alább: