Lóránt Péter naplója (vol. 28)

Sziasztok, üdvözöllek benneteket a mai bajnoki meccsünk előtt, ám mielőtt rátérnék a Badalona elleni derbinkre, mesélnék nektek az utóbbi két hét eseményeiről egy picit bővebben. A Murcia elleni hazai találkozó volt a korábbi mérkőzésünk, amin sajnos sikerült nagyon rosszul játszanunk és meglepetésre kikapnunk. Tisztában voltunk vele, hogy egy nagyon kemény mérkőzés vár ránk, ezek a csapatok próbálnak minden áron megmenekülni a kieséstől, ráadásul jó játékosai is vannak a Murciának.



Az egész első félidőben az volt az érzésem, hogy játszogatunk, játszogatunk, aztán majd csak lesz valahogy, ám igazából nem hoztuk a kellő teljesítményt, sok volt az eladott labdánk is, védekezésben pedig kifejezetten gyengék voltunk. Sokáig vezettek a vendégek, amikor pedig sikerült fordítani, akkor sem javultunk támadásban, hanem picit összeállt a védekezésünk. A végén ott maradtunk a nyakukon, de ami a korábbi találkozók hajráiban bement nekünk, az most mind kimaradt.

Nem sokat lehettem pályán, a hat percemet is három részletben töltöttem a parketten, sajnos ez most így alakult, de menni kellett tovább, jött a Barcelona elleni idegenbeli meccs, amire mindenképp győzelmi reményekkel mentünk, persze tudtuk, hogy nagyon kemény dolog a katalánoknál játszani.

Sajnos nem úgy jött össze ez a találkozó, ahogy terveztük, már az elején elment a listavezető, gyakorlatilag nem nagyon volt esélyünk az egész mérkőzésen. Jól is játszottak Navarróék és kihasználták a lehetséges előnyeiket, pontosan úgy kosaraztak, ahogy ellenünk kell. Én úgy éreztem, hogy nem tudtunk volna nyerni ezzel a játékkal, kintről sokkal nagyobb hatékonysággal kellett volna tüzelnünk és szükség lett volna kiemelkedő egyéni produkciókra is, hiszen ezek most nem jöttek. Hatalmas verést nem kaptunk, de azért egy szorosabb eredményt legalább jó lett volna összehozni.

Remekül éreztem a pályán, még ha nem is voltam bent 8 percnél többet. Nagyszerű érzés volt ellenük játszani, Barcelonában még sosem játszottam a Barcelona ellen, hiszen az odavágón sérült voltam, amikor otthon mérkőztünk meg velük, a Copa del Reyen pedig nem kerültünk össze a Barcával. Manosz Papamakariosz egyébként nem lehetett a segítségünkre, ő még korábban sérült meg, a Murcia ellen még beinjekciózva játszott, de mostanra úgy döntöttek, hogy jobb, ha inkább kiül egy hetet és felépül. Szerencsére rendelkezésünkre is fog állni ma este. Az ő helyén Jaroszlav Korolev mutatkozott be nálunk, de ennyi kihagyás után nem tudott érdemben a segítségünkre lenni.

Szerencsére számunkra kedvezően alakultak a meccsek az utóbbi két fordulóban, így sűrűsödik a mezőny, de nagyon nem estünk vissza a tabellán. Úgy gondolom, hogy a playoffba mindenképpen be fogunk jutni, bár még van 5 mérkőzés, amiken minél jobb eredményt szeretnénk elérni. Az a szerencsénk, hogy a mögöttünk lévő csapatok ellen majdnem kivétel nélkül jobbak vagyunk az egymás elleni összevetésben, tehát ha holtversenyre kerülne sor, akkor csak az Alicante és a Valencia az a riválisok közül, akiket elénk sorolnának, legalábbis a jelenlegi helyzet alapján.

Nem lehet elmenni szó nélkül Hanga Ádámék remeklése és két fantasztikus győzelme mellett az Unicaja Malaga, illetve a Caja Laboral ellenében, no meg Ádi két kiemelkedő egyéni teljesítménye is dicséretes. Megmondom őszintén, hogy nem hittem volna, hogy a vitóriaiakat legyőzi a Manresa, de így történt, sőt, most azt mondom, hogy a Real vagy a Barca is megéghet náluk idegenben, az egyik szerintem ki is kap Ádáméknál vendégségben.

A Joventut Badalonával mérkőzünk meg ma este 6-tól hazai pályán, amit sajnos élőképpel nem tudtok otthon követni, viszont a statisztika mellől remélem, hogy sokan szorítotok nekünk majd most is! Nagy szükségünk van a győzelemre, régen nem volt szerencsére két vereségünk zsinórban, most el akarjuk kerülni, hogy három legyen és egy nyerőszériát szeretnénk elkezdeni.


Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus