Mert ugye a kosárlabdát pontokra játsszák
A rájátszás már elkezdődött, az első meccsek a négy párharc során véget értek (három hazai siker, egy pályaelőny vesztés), s ma már jön az első a második körös derbik közül (JKSE-KKK 19 órától). Az adatokat, statisztikákat kedvelőknek érdekes lehet, hogy a mostani nyolc gárda keretében milyen „legek” pattogtatnak, vagyis az ide vezető középszakaszban kik szórták a legtöbb pontot, illetve kiknél érezzük azt, hogy valami miatt (az ok kereshető saját magukban vagy külső körülményekben egyaránt) visszafogottabbak a tudásuknál.
LEGJOBB PONTDOBÓK A KÖZÉPSZAKASZBAN
Korábban már szó volt róla, az alapszakasz során, hogy a Kaposvár 3 légiósa nem csupán elvan a bajnoki meccseken, hanem kiváló húzóemberei a somogyi alakulatnak. Ez akkor is kitűnt a számokból, s mostanra a helyzet nem változott: Swanston (1. hely - 22,3 pontátlag), Dunn (2. - 20,4) és Spica (10. – 17,1) a középszakasz alatt a legjobb tíz pontgyáros között volt a teljes mezőnyben. Egyébként a mellettük általában szintén kiemelt kaposvári, Hendlein Roland is a legjobb 20 között van (éppen 20. – 12,1)
Érdekes módon rájátszásbeli vetélytársuk, a Jászberény (1-0 a párharc állása a KKK-nak a mai második összecsapás előtt) is három kiemelkedő dobót mutat fel (sőt, az első húszban 5 (!) berényi van), igen elöl a rangsorban. Rakics 4. helye (18,89) és Dramicanin 6. pozíciója (18,11) nem meglepetés, hiszen meccsről meccsre láthattuk, ők ontják a jászsági kosarak igen jelentős részét. Mögöttük egy eredendően magyar, Soós Gábor található a házi rangsorban, aki összességében a 15. helyen volt a középszakasz dobói között, méghozzá 12,7-es átlaggal.
Az Alba korábban nem nagyon adott az egyéni statisztikákat vezetők közé játékost, hiszen az alapszakaszban leginkább csapatként menetelt az első helyre. Az egység vélhetően továbbra is fennáll Fehérváron, de azért páran a statisztikákban is hasítanak. Wood például a legjobb dobójuk (továbbra is), s a 19,63-as átlaga a 3. helyre jó.
A körmendi Austin az 5. 18,6-tal, míg egykori palánk alatti társa, a már eltávozott Shaw volt a lista 8. helyén 17,67-tel, ám rá már nem számíthatnak Vasban (más kérdés, hogy nélküle is totógyilkos meccset futottak – és nyertek meg – Pakson a minap).
Ha már Paks, akkor L. Williams 7. a maga 17,75-ös átlagával, míg, ha a magyar állampolgárságot pár hete megkapó, egyébként magyar gyökerekkel valóban rendelkező Rakicsot nem vesszük ide, akkor a magyarok legjobbja Vojvoda Dávid (9. hely, 17,6-os átlag).
Érdekes, hogy a többször kritizált Florence Szolnokról a legjobb dobójuk a rájátszásban (összesített 11. hely, 14,67 pontátlag), a 12. helyen Levy (Paks, 14,4), a 13-on Jones (Alba, 14,17), míg 14-ként Báder Márton (Szolnok, 13,86) áll. A huszadik helyig még ott találjuk a 16. pozíción megosztozó Ferencz Csabát Körmendről (12,44) és M. Markovicot Jászberényből (12,44 neki is), míg Moore (Alba, 12,22) a 18., Djikanovic (JKSE), 12,17) pedig a 19.
Hogy a kevés kosarat elérőkről is szóljunk, az alábbi játékosok kapcsán meg kell jegyezni, hogy van köztük olyan, aki egyszerűen kevés lehetőséget kap, de olyan is, aki – ha nem is játssza végig alapemberként a derbiket – azért viszonylag többet volt bevetve annál, mint amennyire kevés pontot szórt.
Kezdjük Eilingsfeld Jánossal (ő 22 éves még csupán), aki azért is kontrasztos, mert korábban Pécsen kiforrta magát szépen, bőven kapott játéklehetőséget is, aztán az előző idényben Körmenden is volt jó néhány remek meccse, bár már kevesebb percidővel. Mindenesetre időnként húzóemberként tudott teljesíteni Vas megyében is, de előtte Pécsen meg egyértelműen. Most, Pakson azonban ez a szezon nem róla szól egyelőre – bár még vélhetően van hátra pár szikrázó ütközete csapatának. Fura módon éppen előző gárdájával, a Körmenddel került össze az ASE a rájátszásban – s szenvedett meglepő vereséget rögtön az első csata alkalmával. Mindenesetre Eilingsfeld, aki az alapszakaszban még bő 15 perces átlaggal volt pályán, a középszakaszban már csak bő 7 perceket kapott, ami nem túl sok, valljuk be (nyilván ennek lehet oka akár a játékos gyengélkedése is vagy hogy a tréner nem számol vele annyit, illetve betegség, sérülés... stb., tehát döntse el mindenki maga, miért van ez így). Így ért el 2,2 pontos átlagot ezen időszak alatt. Igaz, legutóbb, vagyis első rájátszásbeli találkozóján már 9-et szórt a Körmendnek és 12 felett volt a hasznossági IBM mutatója is. Emellett ő összességében még mindig a jó rebounderek közé tartozik (6,25 átlagban meccsenként). Tehát remélhetően csak átmeneti visszafogottság ez Eilingsfeldnél!
Fodor Mártont is említsük meg. A Szolnok 31 éves irányítója a fontos kosarak szerzője a csapatnál, akár a nemzetközi porondot, akár a hazai meccseket nézzük. A szezon Magyar Kupa találkozóin is igen szépen hozta magát (12 feletti hasznossági mutató, s majdnem 9 pontos átlag, a triplákat pedig 56%-kal értékesítette, ami 17 perces pályán lét alatt kiváló). Ám a középszakasz 10 meccsén nem igazán kapta el a fonalat Marci. A játékideje is csökkent, hiszen 11 percet volt a parketten találkozónként, de a 2,8-as pontátlag, s főleg a 21%-os triplamutató, és a 3,3-as hasznossági átlag elég csekélyke.
Fotó 1: kyleswanston.com (Swanston és Soós néz farkasszemet egymással)
Fotó 2: euroleague.net (Rakics)
Fotó 3: vinkogroup.com (Vojvoda)