NB 1 A - 3. helyezett: MJUS - Fortress Körmend

Távozók: Mike Scott (BC Göttingen), Jermaine Thomas (Eisbären-Bremenhaven), Mikalay Alekseyev (FALCO KC Szombathely, Tóth Gergely (Zalakerámia ZTE), Kutasi Gergely (Kaposvári KK)

Érkezők: Dávid Gergely (Kaposvári KK), Rashad Bell (Inchon ET Land Black Slamer), Emmanuel Dies (szabadügynök), Marcus Moore (Abejas de Guanajuato), Ruják András (PANNONPOWER-PVSK), Bennet Davis (Utah Flash)

Cél: Minimális célként a legjobb 8-ba, optimális esetben, mind a kupában, mind a bajnokságban, a legjobb 4 közé jutást tűzte ki célul a vezetőség. Azonban már a szezonkezdet sem volt zökkenőmentes, mivel különböző okok miatt nem tudtak elindulni az EuroChallenge selejtezőiben.

Alapszakasz (17-9): 8 fordulónak kellett eltelnie addig, hogy a vezetők szembenézzenek azzal, hogy center nélkül nem fognak eredményeket elérni. Ezért kellett meghozniuk azt a döntést, hogy Davis megy, Dies pedig érkezik helyette. Ezzel kimondható hogy centerposzton erősödött a Körmend. (6-2) A 2011. januárig tartó időszak jól sikerült a csapatnak, mert az alattuk szereplő csapatokat egytől egyik legyőzték, csak a Paks, Albacomp, Szolnok triótól szenvedtek vereséget. Azonban nagyon sok dolog volt a felszín alatt, melyek csak gyűltek, gyűltek, és várható volt, hogy valami következmény lesz. Sok szó esett financiális problémákról, csapaton belüli konfliktusokról, amikor a lavina elindult, 13-3-al állt a csapat. Marcus Moore sérülést jelentett a Sopronnal vívandó meccs előtt, ez hatással volt a csapat játékára, hiába parádézott Ruják András, vereséggel kellett hazautaznia a csapatnak. Ezek után várható volt, hogy Szolnokon sem tudnak majd meglepetést okozni, másodszor is az Olaj nyert, a Szeged elleni hazai találkozót pedig csak nyögvenyelősen tudták megnyerni, ahol erősen akadozott a csapatjáték. Látszott, hogy változtatni kell, máskülönben komoly problémák lesznek. 5 fordulóval az alapszakasz vége előtt Marcus Moore távozott a klubtól, de valahogy az alapszakasz vége már nem akart jó lenni. Hiába volt az Albacomp elleni bravúrgyőzelem a SportKlub által közvetített találkozón, a szurkolók legnagyobb megrökönyödésére, előbb Kecskeméten, majd az utolsó két fordulóban Zalaegerszegen, és Debrecenben szenvedett demoralizáló vereségeket a gárda, így nem a legjobb előjelekkel várhatták a rájátszást.

Rájátszás (5-5): 4. helyen végzett a csapat az alapszakaszban. A negyeddöntőben a Kecskeméttel kerültek össze, végletekig kiélezett párharc volt, melyben láthattunk körmendi vereséget triplazuhataggal, hazai pályát remekül érvényesítő Kecskemétet, az 5. találkozón pedig egy olyan piros-fekete csapatot, ami mindenáron 4 közé akart jutni. Szoros csatában a jobb csapat jutott tovább, de a Kecskemét mindent megtett, hogy megnehezítse Németh Istvánék dolgát. Az elődöntőben a későbbi bajnok, Szolnok állta útját az MTE-nek. A 3-0-s végeredmény, csalóka lehet, mert a Körmendnek volt esélye arra, hogy megnehezítse az Olaj dolgát, de a rövidebb kispad, és a fáradtság. kiütközött rajtuk, így a mérleg nyelve a Szolnok felé billent. A bronzpárharcban két söpréssel kieső csapat találkozott. Az első mérkőzésen látszott a piros-feketéken, hogy sokkal jobban akarják azt a 3. helyet, mint a paksiak. Ha nincs Jibril Hodges remek napja a Pakson rendezett találkozón, akkor 2 zakóval bukott volna el a paksi csapat. A körmendiek hazai pályán nagyon magabiztosan gyűjtötték be a 2. győzelmet, aminek köszönhetően a tavalyi szezon után ismét bronzérmesek lettek.

Erősségek: A hármasok. Mióta ismerik a körmendi kosárlabdát, azóta híresen jó távoli dobók a piros - feketék. Persze ez kétélű fegyver, mert a szezonban sokszor nem ültek a hárompontosok. Mégis a játéknak eme eleme sokszor vezette sikerre az MTE-t. A szurkolók. Magyarország egyik legjobb csarnoktábora található Körmenden, akik mindig képesek 6. emberként segíteni a csapatot. Az évad eleje nekik sem volt könnyű, de a szezon második felében már ez nem volt fellelhető, egységes, jó színvonalú volt a szurkolás. Vélhetően erre még rá fognak tenni egy lapáttal, ha csak a szurkolással kell foglalkozniuk.

Gyengeségek: A centerjáték és a posztra való megfelelő játékosok kiválasztása évek óta meghatározó probléma. Talán Ivan Grgat és Miroslaw Lopatka óta nem volt kimondott 5-ös center Körmenden. Minden védekezés és támadásbeli probléma forrása ennek a posztnak, megfelelő, minőségi játékosnak a hiánya volt.

Hátvédek, bedobók:

Ruják András

Sabáli Balázs már ismerte a Hegyvidék csapatából, így tudta, hogy leigazolásával mit nyer. Talán még ő sem számított arra, hogy „Bandi” a közönség kedvence lesz, szurkolók százai követelik maradását. A szezon elején hamar megmutatta mire képes, jól pótolta a sérüléséből lábadozó Németh Istvánt. A SportKlub televízió által közvetített mérkőzéseken, rendre gálázott, remekül dobott, az egész ország láthatta és hallhatta mennyire szeretik Ruják Andrást a piros – feketék. Marcus Moore távozása után, jól kiegészítették egymást, Istivel, labdakezelésben és irányítómunkában, védekezésben is előre tudott lépni a szezon elejéhez képest. A sarkokból eleresztett triplái mindig nagy veszélyt hordoznak magukban, a legváratlanabb pillanatokban képes megjátszani társait, amikor már szinte senki nem számít rá. A szurkolók és a vezetőség nagy örömére, további egy évig piros-fekete mezben fut ki a parkettre. 26 alapszakaszbeli meccsből 14-szer volt kezdő, 7,6 pontot átlagolt, 49%-os mezőnypontossággal, 2,4 lepattanó, 0,9 szerzett, 1,6 eladott labda és 2,9 gólpassz mellett. A rájátszásban minden találkozón kezdett, átlag 36,3 játékperccel, 11,2 átlagpont, 4,4 lepattanó, 1,2 szerzett, 3,1 eladott labda, 4,9 gólpassz lett a mérlege.

Fodor Gergely

Geri a piros – feketék védekező specialistája, 2-3-as poszton bárkivel szemben megállja a helyét, de akkor sem esik kétségbe, ha épp neki kell az irányítói feladatokat megoldani. Szívóssága és játék iránti alázata mindenki számára példaértékű kell hogy legyen, vérbeli csapatjátékos, méltó a gárda kapitányi címére. Sokat kivett belőle ez az idény, pedig jó előjelekkel vághatott neki, hisz a 2009/2010-es szezon rájátszásában extra teljesítményt nyújtott, azonban a sérülések közbeszóltak, főleg az utolsó. A március 19-i Kecskemét elleni bajnokin keresztszalag-szakadást szenvedett, megműtötték, jelenleg azért dolgozik, hogy a felkészülést már a csapattal kezdhesse meg, egészségesen. 15 mérkőzésen átlag 17 percet játszott, 3,8 ponttal, 1,7  lepattanóval és 1,5 gólpasszal.

Ferencz Csaba

A körmendiek Fepuja a magyar bajnokság egyik leginkább alulértékelt játékosa. Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor Boszniában az Ő triplái is kellettek a magyar válogatott sikeréhez. Védekezésben nem csak sebességben, lábbal veszi fel a versenyt ellenfeleivel, hanem fizikálisan is megvannak hozzá az adottságai. Az elmúlt években sok izmot szedett magára, de gyorsasága nem kopott, Fodor Gergely mellett, a legmegbízhatóbb védőjátékos. Mindig szívén viseli csapata sorsát, Ő az akit a kritika sokszor jobban érint mint kellene és többet kap belőle, mint amire "rászolgált". Remekül kezdte az idényt, fordulókon keresztül 50% felett volt a hárompontos mutatója, aztán ahogy haladtunk a szezon vége felé, visszaesés volt tapasztalható nála. Nem tudott úgy játszani ahogy szeretett volna, bénítólag hatott rá a sok szurkolói kritika. A rájátszás végére - igaz késve - visszanyerte jó formáját, ő és a szurkolók is bízni tudnak abban, hogy mások is észreveszik, hogy nem kell sok ahhoz, hogy a válogatott közelébe kerüljön. Talán már a következő szezonban. 26 mérkőzésből 25-ször számítottak rá kezdőként, 27,2 átlagperc alatt 10,3 pontot átlagolt (49%-os tripla, 52%-os mezőnymutató) 1,7 lepattanó, 1,2 szerzett labda, 1,3 gólpassz mellett.

Németh István

2010. tavaszán jelentették be, hogy visszatér Körmendre. Az új szezon első hazai mérkőzésén még nem játszott, de 2010. október 10-én  újra magára öltötte az MTE piros-fekete mezét hazai közönség előtt, alapszakaszbeli mérkőzésen, 7 percet kapott. Sokan nem akarták észrevenni, hogy az a visszatérés, amit Isti produkált sérüléséből, kis túlzással a csoda kategóriába sorolható. Decemberig folyamatosan, apránként javult a játéka, de egy újabb kellemetlen sérülés megnehezítette a teljes értékű munkáját. Február végén már úgy tudott dolgozni, ahogy szeretett volna. Moore távozása után, jól el tudták osztani Rujákkal az irányítói, bedobói teendőket. Nem látszott rajta a rájátszásban, hogy nehézségei lennének fizikális téren. Kijelenthető, hogy Németh István visszatért! Mind játékosoknak, edzőknek, szurkolóknak bizonyított, hogy a legnehezebb helyzetből is van visszatérés. Ha abban a formában tudja megkezdeni a felkészülést, ahogy befejezte a szezont, akkor újra róla fognak szólni a körmendi győzelmek tudósításai. 23 meccsből 18-szor volt kezdő, 24,3 percet kapott, 7,3 pontot dobott, 2 lepattanót szedett, 1 labdát szerzett és 1,9 gólpasszt osztott ki átlagban.

Marcus Moore

Magyar szinten remek kvalitásokkal rendelkező bedobó volt, a problémák ott kezdődtek, hogy kényszerből irányítót kellett játszania, melyet elég nehezen fogadott el. Ez a mentális probléma több alkalommal is kiütközött a pályán, volt hogy a televízió nyilvánossága előtt került szóváltásba Sabálival, vagy Bellel. Gyorsasága remek irányváltásai és labdakezelése sokszor állították nehéz feladat elé ellenfeleit, távoli dobásai gyilkos pontosságúak voltak, olyan gyors release-el rendelkezik, hogy ha volt némi területe a védőjével szemben, akkor majdnem biztos volt, hogy úgy dobja el mellőle, mintha üresen állna. Problémák láttán előre látható volt, hogy történni fog valami, el is váltak a csapat és Moore útjai a rájátszás előtt. 21 találkozón átlag 30 percet töltött a parketten, 17,3 pontot dobott, 3 lepattanót, 2,2 labdát szerzett, 5,4 gólpasszt osztott ki.

Trummer Rudolf

Rudi gyorsasága egyre inkább kopott az elmúlt 1-2 évben. Már nem tudta felvenni védekezésben úgy az embereit, ahogy azt elvárták, szerette volna. Persze voltak jó meccsei, melyeken zúgtak a híres hármasai, a szurkolóktól pedig a "Trummer Rudi, Trummer Rudi..." rigmus, de nem ez volt a fő tendencia. Támadásban csak a tripla volt számára az opció, volt, hogy sérülés is hátráltatta. 15 mérkőzésen közel 14 percet játszhatott, 5 pontot, 1,1 lepattanót, 0,7 szerzett labdát, 0,8 gólpasszot átlagolt.   A Körmend egyik korszakos egyénisége nem kapott szerződést a 2011/2012-es szezonra és valószínű, hogy felhagy a profi kosárlabdázással és visszavonul. Teszem hozzá! Egy komoly búcsúmérkőzést kérdés nélkül megérdemel!

Sonyák Béla

Ebben az idényben - igaz csak percekre -, de volt lehetősége megtapasztalni, a felnőtt mérkőzések légkörét, nem volt megilletődve mikor pályára kellett lépnie, a fejlődés lehetősége megvan benne, és a szükséges akarata is. A rájátszásban is kapott pár percet Szolnokon, régi csapata ellen. Jól kezeli a labdát, középtávoli, távoli dobásai hatékonyak, igaz fizikálisan még van mit fejlődnie. Nem véletlen, hogy egy újabb egyéves szerződést kapott, tehetségéből a továbbiakban sokat profitálhat a Körmend. 8 találkozón átlagban 6 percet játszhatott, ezalatt 2,5 pontot szerzett.

Erőcsatárok, centerek:

Rashad Bell

A körmendiek legjobbja! Talán így a legegyszerűbb kifejezni, ha arra akarunk rámutatni, hogy miként is teljesített Rashad ebben a szezonban. Sok dologban fejlődött még amellett is, hogy a magyar bajnokság egyik legjobb légiósa. Büntetőzésén változtatott, amivel javulni is tudott, remekül bontja meg a védelmet és ha lendületet vesz, akkor már nem lehet feltartóztatni a palánk közvetlen közelében. Moore távozása után a csapat vezérévé vállt, saját elmondása szerint emberileg is változott, előrelépett. Nem véletlen, hogy megszerette a közeget és maradt Körmenden még egy szezonra. 21,6 pontot átlagolt, melyhez 8,5 lepattanót, 1,5 szerzett labdát, 7,5 kiharcolt faultot, 1,6 gólpasszot társított, 34,2 játékperc alatt az alapszakaszban.

Boldizsár Ferenc

Boldit már az előző szezonban szívükbe zárták a szurkolók, örültek, hogy további egy évre még maradt. Határozott, ellentmondást nem ismerő palánk alatti játéka, védekezése miatt soha nem érte/érhette kritika. Ha kellett beáldozta magát, hogy társai ne gyűjtsék a faultokat, ha úgy hozta a szükség takarított a „Romboló”. Végtelenül szimpatikus és szerény ember, aki bárkivel képes közvetlen lenni, bizonyára mindenki előtt ott a kép, amikor a karján fogta a zalaegerszegi kisfiút a ZTE elleni derbin, amikor kitört a balhé. 24-szer jutott szóhoz, átlagosan közel 10 percre, mely alatt 2,8 pontot, 1,8 lepattanót, 1,1 labdát szerzett. Hasznos és kitartó fogaskereke volt a körmendi gépezetnek, sokaknak fog hiányozni.

Hegedűs Gergely

Hege a pályán, és azon kívül is elnyerte a szurkolók szimpátiáját, ennek ékes bizonyítéka, hogy több alkalommal tüntettek azért, hogy a játékos pályára kerüljön. Fizikai paraméterei miatt használható volt hármas és négyes pozícióban is. Jellemző módon csak a hárompontosra volt kihegyezve az ő játéka, ritkán próbálkozott közeli, középtávoli dobásokkal. Fizikális ereje mellett remek rugói vannak, sokszor ragadtatta tapsra a közönséget palánkszaggató zsákolásaival. Ez volt a harmadik idénye Körmenden, melynek végén megköszönték munkáját. Még nem tudni hova igazol. 23 meccsen átlagban 9 percet kapott, 3,8 pontot, 1,2 lepattanót szerzett.

Bennet Davis

A bahamai légiós centernek indult, majd négyessé avanzsált mire Körmendre ért, de hármas posztra lehetett volna leginkább elképzelni. Vékony, átlagos rugókkal rendelkező játékos, minden mérkőzésén érezhető volt rajta egy minimális frusztráltság. Voltak jó mérkőzései, például a 2. fordulóban a Nyíregyházán (19 pont, 7 lepattanó), vagy a lelépő meccse hazai pályán a Pécs ellen, amikor látványosan játszottak rá a csapattársak. Sajnos többet foglalkozott a fogvédőjével, mint a védekezésbeli taktika megvalósításával, betartásával. Nem hozta azt a játékot, amit Sabáli mester és a vezetőség elvárt, így 8 mérkőzés után elköszöntek tőle. Meccsenként 20 perc alatt 9,4 pontot, 4,4 lepattanót, 1,8 szerzett, 1,3 eladott labdát, 1,3 gólpasszot, 0,8 blokkolt dobást átlagolt.

Dávid Gergely

Mivel csak keresték a legmegfelelőbb centerbeli megoldást a Rába partján, ezért viszonylag sok lehetőséghez jutott, mellyel élt is. Aztán egy sérülés és Many Dies érkezése után megcsappantak játékpercei, látható volt, hogy megviseli, nyomasztja a kialakult helyzet. Aztán, ahogy közeledett a bajnokság vége, úgy lendült formába Geri is. A Salgótarján ellen csapata legeredményesebb játékosa volt (20 pont), az Albacomp és a Nyíregyháza ellen is 10 pont fölé jutott. A Playoff-ban további egy szinttel lépett feljebb, nem ismert elveszett labdát, harcosan ment a lepattanókért, senki nem volt, aki meg tudta volna kaparintani a labdát az ellenfelek közül, amikor pályán volt. Annak ellenére, hogy a Kecskemét elleni 3. találkozón begyűjtött egy kisebb sérülést, továbbra sem kímélte magát. Néha túlzottan viszi előre a szíve, lendülete, meccs hangulata, becsúszik egy-egy elkapkodott fault, de ezt ne hibának rójuk fel. A padról beszállva sokszor vitt pluszt a játékba.  Amennyiben ezt a játékstílust hozza az új idényben is, akkor fontos tagja lesz csapatának, mert a szakmai stáb, vezetőség és a szurkolók megelégedettségére újabb egy évre kötelezte el magát a piros – feketékhez. 13,2 játékpercet átlagolt 22 mérkőzésen. 5,7 pontot dobott, 59%-os pontossággal, 2,9 lepattanó mellett.

Emmanuel Dies

Szabadon igazolható játékos volt, amikor Davis-t elküldték, így került Körmendre a tavaly még a rivális FALCO sárga – fekete mezében pattogtató Dies. Kaposváron egy hosszabbítás utáni győztes meccsen mutatkozott be 15 ponttal, 13 lepattanóval. Úgy tűnt fellélegezhetnek az MTE fanatikusai, megoldódtak centergondok. De már a következő, Kecskemét elleni hazai meccsen megcáfolásra kerültek ezek a remények. Dies 6 pontot ért el Csorvási és Bencze mellett. A január vége és szinte a teljes február nem a légiósról szólt, vagy mégis?! Sok helyről érték kritikák, melynek azért volt alapja helyenként aztán jött az utolsó 4 forduló, melyek alatt háromszor lépte túl a 10 pontos határt, feljövőben volt a PO-ra. A rájátszásban tovább folytatódott a „sorminta”, az első két meccs gyengélkedése után a 3-4. találkozón már jó játékot hozott. Tartottak attól, hogy mire lehet képes a Körmend a Szolnok ellen centerben, de Many nem. Leszámítva a fault és fáradtság okozta fizikális problémákat, amíg lehet, addig nagyszerűen tartotta Bádert és jó volt ellene támadásban is. A Paks elleni bronzcsatában szintén jó (16 pont; 6 lepattanó), illetve (17 pont; 7 lepattanó) mérkőzéseket produkált. Az alapszakaszt 17 mérkőzéssel, átlag 21,5 perccel, 12 ponttal (64%), 4,9 lepattanóval, 1,2 szerzett-, és eladott labdával zárta. Nagyon hiányzott tőle az az egyenletes teljesítmény, ami egy biztos alapot adott volna a csapat számára.

Sömenek Martin

Sok lehetőség nem jutott a fiatal magasembernek, Leginkább Pápán játszott az NBI/B-ben. Az U-20-as csapatnak egyik legjobb játékosa volt. Sok dologban kell még fejlődnie, főleg gyorsaságban, fejben, valamint lábbal. Tóth Gergő után ő lehet az a saját nevelésű játékos, aki több lehetőséghez jut a felnőtt együttesben. 6 mérkőzésen kapott lehetőséget. 

Jövő:

Annak ellenére, hogy Trummer, Hegedűs és Boldizsár is távozott a csapattól, a magyar magot sikerült együtt tartani, megerősíteni, mivel Cseh György, és Csapai Péter érkeztek. Amennyiben Fodor Gergely felépülése gyors lesz, és Németh István is egészségesen tudja megkezdeni a felkészülést, Ruják és Mladenovics jól megértik, kiegészítik egymást,  akkor a „magyar alapok” már adottak lesznek. Ehhez jön még, hogy Rashad Bell további egy évre elkötelezte magát, valamint sikerült átcsábítani Sopronból a bajnokság lepattanókirályát Darian Townes-t. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy további egy légióst hoz a Körmend, akkor előrevetíthető, hogy a Szolnokkal és a Pakssal is harcban lesznek a bajnoki címért.

Forrás: Rázd meg a bikát blog