NB1A: pontok, lepattanók, statisztikák

Ám most a kosarasoké a főszerep, lássuk, milyen érdekes statisztikákról tudunk beszámolni velük kapcsolatban!

A férfi NB I A csapatai lassan az alapszakasz hajrájához közelednek. A többség 15 meccsen van túl, de akad aki 14 vagy 16 csatát vívott már meg. Voltak játékosmozgások is a 2012-2013-as szezon során, ám mégis érdekes lehet az egyes egyéni statisztikákban elmélyedni, hiszen az adatok önmagukon túlmutatva olykor meglepő vagy éppen nagyon is logikus jelenségekre hívják fel a figyelmet. Meg, persze az sem mindegy, hogy valaki elmondhatja-e magáról – hiszen mindenki szeret(ne) valamiben első vagy dobogós lenni –, hogy ő az adott kategória kiemelkedő kosarasa. Az is megér egy misét, hogy vannak olyan játékosok, akik már nem játszanak a magyar bajnokságban, vagy csapatot váltottak, mégis ott virítanak a statisztikák előkelő helyein, de arra is ráébredünk a böngészés során, hogy egy-egy gárdának milyen erős a pontdobó vagy a lepattanó-szedő sora, s így már nem is olyan meglepő a jó szereplése.

Alább egy-egy kategória csapatonkénti legjobbjait említjük meg, illetve országos összevetésben is megmutatjuk, hogy hol állnak a többiekhez képest ezek a kosarasok. Emellett kiemeljük azokat az érdekességeket, amelyeket a számok mutatnak.

A www.kosarsport.hu adatai között a legalább 7 meccset játszók szerepelnek listába szedve, de mi kitértünk egy-két esetben – olyan esetben, ha kiemelkedő produkcióról van szó – olyanokra is, akik még ez alatt léptek pályára, vagy már nem aktívak a magyar élvonalban, mert eligazoltak innen máshova. Az alábbi adatokban a csütörtöki ASE-SZOVA meccs számai még nincsenek benne.

LEGJOBB PONTDOBÓK (meccsenkénti átlag)

Országosan: 1. Chris Dunn (Kaposvár) 21,47 pont, 2. Marco Spica (Kaposvár) 21,33, 3. Alex Legion 21,27 (Pécs), 4. Anthony Nelson 21,1 (Nyíregyháza), 5. Kyle Swanston 20,77 (Kaposvár)

Rögtön itt meg is kell említeni az első érdekességet! Mint látható, a Kaposvári KK országosan is az első 5-ben tudja mindhárom légiósát. Ez kivételes adat. Egyúttal mutatja, hogy három ilyen hatékonyan támadó külföldivel „lehet mit kezdeni”, s ez is kellett a KKK sokakat meglepő eddigi meneteléséhez, ami az alapszakasz pillanatnyi 2. helyéhez vezetett.

Ha tovább nézzük a pontdobók országos listáját, az is látható, hogy az első 14 játékos mind külföldi. A 15. helyen, vagyis a legjobb magyarként Csorvási Milánt találjuk, akinek 17,53-as pontátlaga van centerként. Róla még lesz szó, de egyelőre annyit jelentsünk ki, hogy ő igazi vezére a Szegednek, ami a légiósok uralta magyar mezőnyben mindenképpen nagy dicséretet érdemel, hiszen – láthatjuk majd lejjebb – ő más statisztikai adatokban is csapata legjobbja vagy egyik legjobbja.

Ha már itt tartunk, nézzük meg csak a magyarokat az országos pontlistán (zárójelben az, hogy az abszolút pontlistán, tehát a külföldieket is tartalmazó lajtromban hol szerepel az illető)!

Ahogy írtuk is, 1. (15.) Csorvási Milán 17,53 pont (Szeged), 2. (21.) Vojvoda Dávid 16,36 (Paks), 3. (30.) Mohácsi Máté 13,6 (Nyíregyháza), 4. (31.) Ferencz Csaba 13,57 (Körmend). Az 5. hely érdekes, mert Damian Hollis 13,2—es átlaggal szerepel itt, aki már magyar állampolgár is (összesítésben ez a 32. pozíciót jelenti számára), de ha a Magyarországon született magyarokat nézzük, akkor az igazi 5. Szabó Zsolt szintén az Albából, 12,82-es mutatóval.

További magyarok, immár konkrét adatok nélkül, csak lista sorrendben: Gáspár Dávid (ZTE), Hndlein Roland (Kaposvár), Kálmán László (SZOVA), illetve érdekesség, hogy 3 Tóth egymást után szorosan,Tóth Norbert (Pécs) és Tóth Gergely (Sopron) és Tóth Ádám (ZTE)…

Csapatonkénti legjobb dobók:

Alba: Brandon Wood 19,93

Kaposvár: Chris Dunn 21,47

Paks: Vojvoda Dávid 16,36

Sopron: Filip Barovic 19,21 (Wise 19,22-vel a legjobb, de ő már nincs a csapatban)

Pécs: Alex Legion 21,27

SZOVA: Tomiszlav Ivosev 16,67

JKSE: Rastko Dramicanin 20,13

ZTE: Teo Simovic 18

NYKK: Anthony Nelson 21,1

Körmend: Matt Shaw 19,43 (érdekesség, hogy Buljan, aki már nincs náluk, szinte minden mutatóban a Körmend legjobbja volt, ha őt kivesszük, akkor viszont itt éppen Shaw a legjobb dobjuk jelenleg)

Szeged: Anthony Gurley 18,2

Factum: Kevin Smith 19,83 (de ő még csak 6 meccset játszott, a második Brian Stafford (16,6), aki szintén csak hatot, a „régiek” közül Cseh György 7,27-tel áll)

Ide kapcsolódó érdekesség, hogy egyedül a Paks együttesében találunk magyart, Vojvodát a legjobb dobóátlaggal rendelkezők toplistája élén! Az is picit talán érdekes, hogy a Szombathelyben a legjobb dobónak „csak” 16,67-es átlaga van. Ez azt mutatja, hogy erősen szétoszlanak a pontok a csapat tagjai között (egyébként a magyar mezőny második legtöbb pontot szerző együtteséről beszélünk). Náluk az is említésre méltó, hogy két olyan kosaras van még a házi pontlistájuk élén, aki már nem tagja a keretnek (Fey és Levy). Igaz, ez akár más csapatra is igaz lehet, például a Factumnál a mostani két amerikai, Smith és Stafford mellett a két őszi-amerikai, Carter és Pettis is a jó pontszerzők között volt, de már nincsenek a csapatnál.

Az összességében kijelenthető, hogy a magyarok előtt a külföldiek viszik a prímet a pontdobások terén. Ez olykor csapatérdek, de nem ritkán egyéni statisztikai mutató építése is, ezzel mindenki tisztában is van a hozzáértők közül. A magyarok leginkább a dobóposztokon tűnnek ki, tehát a 3-as típusú magyarok, illetve néhány magasember az, aki pontok tekintetében húzóember tud lenni az NB I A-ban. Viszont magyar, ponterős irányító ritka, mint a fehér holló (Kálmán László még mindig ott van e tekintetben a jók között, illetve vannak feltörekvő tehetségek vagy egyébként jól teljesítő magyar karmesterek, de olyanok, akik a pontokat is termelik, nagyon kevesen vannak. Sőt, általában véve az alapirányító a legtöbb együttesnél külföldi játékos, a magyarok vagy kettesben játszanak mellettük vagy az ő cseréjük inkább.

LEGJOBB LEPATTANÓZÓK (meccsenkénti átlag)

Országosan: 1. Rastko Dramicanin (JKSE) 10 lepattanó, 2. (itt a már nem Factumos Sean Carter állna, illetve holtversenyben az első helyen, hiszen neki is 10-es átlaga volt), szóval második Davis Bennet (NYKK) 9,47, 3. Teo Simovic (ZTE) és Filip Barovic (Sopron) 8,79-8,79 5. Csorvási Milán (Szeged) 8,13

Érdekesség, hogy itt már jobb a helyzet, mint a pontdobóknál. Legalábbis ami a magyarokat illeti, hiszen Csorvási egyébként megint a legjobb magyar, de ezzel már nem a 15., hanem az 5. helyen áll az országos ranglistán! Mögötte nem sokkal következik Hendlein Roland Kaposvárból a 9. pozícióban, illetve Tóth Norbert Pécsről a 11. helyen. Aztán a fehérvári Keller Ákos 13., a paksi Körtélyesi Gergely 16., míg az Albás Lekli József 21. az országos listán. Igaz, neki már csak majdnem fele annyi lepattanója van meccsenként (5,4), mint az éllovasnak.

Csapatonkénti legjobb lepattanózók:

Alba: Keller Ákos 7,33

Kaposvár: Hendlein Roland 7,47

Paks: Körtélyesi Gergely 6,08

Sopron: Filip Barovic 8,79

Pécs: Tóth Norbert 7,33

SZOVA: Tomiszlav Ivosev 4,93 (Fey 7,43-mal volt a legjobb, de már nincs itt)

JKSE: Rastko Dramicanin 10

ZTE: Teo Simovic 8,79

NYKK: Davis Bennet 9,47

Körmend: Matt Shaw 7,14

Szeged: Csorvási Milán 8,13

Factum: Kevin Smith 6,5

Érdekesség, hogy a Factumos Kevin Smith egyértelmű mezőnyemberként rendelkezik 6,5-ös lepattanó átlaggal, ám játékát, fizikumát látva már nem annyira meglepő ez az adat (itt is érvényes, hogy az országos listán még nincs fent, mert csak 6 meccset játszott egyelőre).

A jászberényi Rastko Dramicanin esetében pedig azt kell kiemelni, hogy gyakorlatilag a legjobb dobója és lepattanózója csapatának (sőt, látni fogjuk, hogy a hasznosságot mutató VAL számokat nézve is a legjobb Jászberényben), tehát ő egyértelműen a number one arrafelé. Sőt, a teljes magyar NB I A-ban pillanatnyilag egyedül ő képes meccsenkénti átlagot nézve a dupla-duplára (20,13 pont és kereken 10 lepattanó találkozónként)!

A magyarok palánk alatti „térnyerésére” még picit visszatérve, rögtön szembetűnik, hogy majdnem a mezőny felénél, vagyis a 12 együttesből 5-nél magyar játékos a legjobb lepattanózó. Ráadásul az alapszakasz tabellájának első 5 csapata közül 4-nél van ez így (Alba, Kaposvár, Paks, Pécs), plusz a Szegednél. Ha majd a Szolnok is beszáll a táncba, még egy erős magyar lepattanózó kerülhet be a statisztikai körforgásba, Báder Márton.

LEGJOBB GÓLPASSZADÓK (meccsenkénti átlag)

Országosan: 1. Ronald Moore (Alba) 6,69 gólpassz, 2. Lorenzo Williams (Paks) 6,36, 3. Dontay Thomas (Sopron) 6,29, 4. Anthony Nelson (NYKK) 6,0 5. Donald Copeland (ZTE) 5,64.

Nem meglepő, hogy a decemberben 40. születésnapját ünneplő Kálmán László a legjobb magyar ebben a kategóriában. Lacika holtversenyben a 6. az országos listán is Dunnal vállvetve (5,4 gólpassz).

Gáspár Dávid (ZTE a 10., illetve a 2. legjobb magyar – 4,71), aztán a Factumból szezon közben Szegedre igazoló Fekete Stefán jön 3,44-gyel, majd csapattársa, a szintén szegedi Vida Máté 2,87-tel. A magyarok listáján Kovács Ákos (Paks – 2,73), illetve Ruják András következik Körmendről, 2,64-es átlaggal. Mindenesetre elmondható, hogy még mindig sok támadás hárul a légiósok egyéni megoldásaira vagy olyan megmozdulásaira, amelyet hivatalosan nem előz már meg gólpassz (ugyebár gólpasszt csak akkor írhat be a statisztikus a „lőlapra”, ha a kosárszerzés előtti utolsó passzt követően nincs nagyobb „munkája” már a labdával a befejező embernek; ha már egyértelműen pozíciózott vagy többszöri leütés mellett cselezett, irányt változtatott, akkor egyéni akciónak minősül).

Csapatonkénti legjobb gólpasszadók:

Alba: Ronald Moore 6,69

Kaposvár: Chris Dunn 5,4

Paks: Lorenzo Williams 6,76

Sopron: Dontay Thomas 6,29

Pécs: Brad Loesing 4,8

SZOVA: Kálmán László 5,4

JKSE: Miljan Rakic 5,27

ZTE: Donald Copeland 5,64

NYKK: Anthony Nelson 6

Körmend: Vincent Simpson 3,44 (ő viszont kérdés, hogy marad-e a csapatnál vagy Krayem lesz a befutó, aki egyelőre helyettesíti őt), mögötte Ruják következik 2,64-gyel

Szeged: Fekete Stefan 3,44

Factum: Kevin Smith 2,5 (6 meccsel a háta mögött)

Érdekesség, hogy a gólpasszok mutatójában megint külföldi „uralom” van a honi bajnokságban. Egyedül Szombathelyen (Kálmán) és Szegeden (Fekete – de ő se itt született Magyarországon) adja a legtöbb asszisztot hazai kosaras a csapaton belül.

Azt azért említsük meg, hogy a gólpasszok statisztikai megjelenítése még cseppet esetleges hazánkban, hiszen, mint fentebb is említettük, ez az egyik legtöbbvitára okot adó mozzanat egy mérkőzésen, és bizony a tapasztalat azt mutatja, hogy a lepattanókat, de főleg az asszisztokat még sokszor még mindig tessék-lássék vezetik a statosok, olykor saját belátásuk szerint mérlegelve, holott erre is megvannak az irányadó szabályok. Magyarán ezek az adatok – főleg, hogy igen alacsony értékű számokról van szó, ahol sokszor tizedes jegyek vannak csak egyes kosarasok között – nem annyira mérvadóak, mint mondjuk a dobásokra vonatkozók.

LEGHASZNOSABB KOSARASOK (VAL-érték, meccsenkénti átlag)

Országosan: 1. Anthony Nelson (NYKK) 33 VAL, 2. Kevin Smith (Factum) 30,16, 3. Marco Spica (Kaposvár) 30, 4. Rastko Dramicanin (JKSE) 29,13, 5. Filip Barovic (Sopron) 28,93.

Megjegyzés: Kevin Smith 6 meccset játszott még csak, ám ezzel együtt is kijelenthető, hogy a Factum sokat nyert vele, hiszen bár az eredmények nem igazán jönnek a debrecenieknél, de Smith személyében valóban univerzális kosarast szerződtettek.

Érdekesség, hogy Csorvási Milán (Szeged) ebben a kategóriában is a legjobb magyar. Összességében pedig a 13. helyen áll a maga 23,8-as VAL átlagával. Nem kérdés tehát, hogy az idősebbik Csorvási fivér a jelenlegi magyar NB I A (statisztikailag) leghasznosabb magyar kosarasa, hiszen láthattuk, pontok, lepattanók és VAL érték terén is kiemelkedik a honfitársaink közül. Mondjuk meg is kapja a maga játéklehetőségét, ám él is vele.

A többi magyar sorrendje ezen a VAL listán a következő (zárójelben az országos listás helyezés): 2. (26.) Hendlein Roland (Kaposvár) 19,53, 3. (32.) Vojvoda Dávid (Paks) 17,53, 4. (33.) Mohácsi Máté (Nyíregyháza) 16,53, 5. (34.) Gáspár Dávid (ZTE) 16,43.

Érdekesség, hogy Kálmán László itt is előkelő helyen ál a magyarok között, ő követi Gáspárt. Ugyanakkor az örömteli a jövőre nézve, hogy a fiatalok közül Vojvoda és Mohácsi ilyen szépen teljesít, hiszen miként Csorvásinál már említettük, ők is több mutatóban jól állnak, egyúttal húzóemberek saját csapatukban, remekül kiegészítve a légiósokat. Csak éppen több hasonlóra lenne szükség.

Csapatonkénti leghasznosabb kosarasok (VAL érték átlaga alapján):

Alba: Brandon Wood 22,8

Kaposvár: Marco Spica 30

Paks: Lorenzo Williams 23,5

Sopron: Filip Barovic 28,33

Pécs: Alex Legion 21,73

SZOVA: Tomiszlav Ivosev 22,14 (a már eltávozott Fey 23,28-cal lenne az első)

JKSE: Rastko Dramicanin 29,13

ZTE: Teo Simovic 27,14

NYKK: Anthony Nelson 33

Körmend: Matt Shaw 24,93 (itt Buljan – aki már nem tagja a keretnek – 25,6-tal lenne az első)

Szeged: Csorvási Milán 23,8

Factum: Kevin Smith 33,16

Érdekesség, hogy itt, akárcsak a pontok terén, a külföldiek diktálják a tempót. Egyedül Csorvási az, aki csapata leghasznosabb játékosa magyarként a VAL átlagot tekintve. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a listavezető Alba legjobbja (papíron persze, hisz ez csak játék a számokkal), Wood és a tabella távolabbi régiójában tanyázó Nyíregyháza legjobbja, Nelson között több mint 10 VAL érték különbség van meccsenkénti átlagban utóbbi javára. Igaz, az Alba vezeti a bajnokság alapszakaszát, tehát maga a fehérvári csapat egységes és jól szerepel .

LEGJOBBAN CÉLZÓ HÁROMPONTOSDOBÓK (meccsenkénti átlag)

Itt csak a csapatonkénti legjobbakat nézzük (DARABRA hány triplát dobnak meccsenként), aztán lássuk, hogy százalékos mutatóban kik emelkednek ki a honi mezőnyből!

Alba: Brandon Wood 2,1 darab hármas/meccs

Kaposvár: Kyle Swanston 3,4

Paks: Vojvoda Dávid 2,1

Sopron: Dontay Thomas 2,4

Pécs: Alex Legion 1,6

SZOVA: Tomiszlav Ivosev 1,6 (de említsük meg Kálmán Lászlót is, akinek 1,5 az átlaga)

JKSE: Miljan Rakic 2,8

ZTE: Donald Copeland 2,5

NYKK: Martins Berkis 3,3

Körmend: Ferencz Csaba 2,7

Szeged: Anthony Gurley 2,3

Factum: Brian Stafford 2,8

Dobáspontossági átlagok tripláknál: itt említsük meg, hogy azért vannak, akiknek kimagasló az átlaga, de mivel csak néhány rádobásuk volt a szezonban, nem vettük őket bele a felsorolásba.

Az Albánál Szabó Zsolt a legpontosabb (44,4%) messziről, de Wood is ott van a szeren, illetve Juhos, valamint Supola. Keller Ákos magas mutatója nem számottevő, hisz ő kevés kísérletből ért el 40%-ot hármasok terén.

A Kaposvárnál Swanston nem csak a legtöbb hármast dobja, de ő a legpontosabb is messziről (40,7%). A Paksban Kámán Tamás 48%-os mutatója kiemelkedő az egész mezőnyt nézve is, de hát róla tudtuk eddig is, hogy kiváló triplagyáros. Mellette Kovács Ákos is igen pontos (42,9%).

Sopron legpontosabb távoli tüzére jelenleg Thomas (47,1%, ami szintén remek adat, akárcsak Takács Ákos 45,5%-ja). Sőt, itt Tóth Gergely 40,6% és a sérülése miatt az idényben hol játszó, hol pihenőre kényszerülő Molnár András kerek 40%.ja is szép mutató. A Sopron tehát tele van jó dobókkal, s nem csak a külföldiek között.

A Pécs legjobbja Nagy Krisztián és Csabay (a százalékot nézve) 42,9%-kal, de kevés dobásból. A többiek közül viszont nem éri el senki a 40-es határt. Szombathelyen Will (42,7%) és Kálmán (40,7%) a legpontosabb.

Jászberényben Rakic nem csak viszonylag sok triplát ér el, de jó a százaléka is (41,2%), de Szabó Péter (igaz, kevés kísérletből) is pontos (40%). A ZTE-ben Copeland (40,9%) és Kovács Ádám (40%) céloz a legjobban messziről, míg Nyíregyházán Berkis a király (40%). (Egy plusz betűvel kiegészülve annak idején Szolnokon is sokat mondták ezt, de másra, egy kiváló egykori helyi ikonra értve – ugye tudjuk kiről van szó…)

A Körmendben – amíg még a csapat tagja volt – Brown vitte a prímet (47,1%), de most a legpontosabb, talán nem meglepő módon, Ferencz (42,2%), illetve a nem sok kísérlettel rendelkező Csapai (42,9%).

A Szeged is egy biztos pontot tudhat magáénak hármasok terén, mégpedig Kiss Zsolt személyében (42,6%). A Factumban pedig a Smithhez hasonlóan még csak 6 meccsen túllévő Brian Stafford a legjobb távoli dobó (39,5%), ám érdekességként meg kell említeni, hogy egyébként a nem sokszor kísérletező, ám olykor nagyon fontos triplákat szerző, egyébként center Vas Viktor a legpontosabb távolról (41,7%).

Listaszerűen a játszott perceket ezúttal nem szedtük össze, de itt érdekességként azt említsük meg, hogy papíron a Nyíregyházánál támaszkodnak leginkább a légiósokra, ha abból indulunk ki, hogy mennyire vannak bevetve a külföldiek. A játszott percek országos listáján a 2. (Bennet), a 7. (Berkis) és a 8. (Nelson) hely is az övék. Ugyanakkor többször is méltattuk már a nyíregyházi magyarokat, s közülük is leginkább a fiatalokat (Mohácsi, Polyák, Kaluha például), vagyis azt sem lehet mondani, hogy csak a légiósokra építene Ferenczi Tamás vezetőedző. Mindenesetre ez is egy – a statisztikát és az adatokból eredő összefüggéseket vagy csak furcsaságokat kedvelők számára mindenképpen ínyencfalatnak számító – érdekesség.

Fotók:

szegedma.hu (Csorvási Milán)

delfinek.hu (Chris Dunn)

ifj. Tóth László képe, factumsport.hu (Rastko Dramicanin)

albakosar.hu (Ronald Moore)

szon.hu (Anthony Nelson)

kezdo5.hu (Kyle Swanston)