Őszértékelő NBI/A: Bajnokaspiránsok

SOPRONI SÖRDÖGÖK (1. hely, 11-1)

Együtt maradt a mag

Az előző évadban messze várakozás fölött - Magyar Kupa ezüst és bajnoki bronz - teljesítő gárda gerince együtt maradt, a meghatározó jáétkosok közül csupán a szezont súlyos sérüléssel pályán kívül befejező Jonathon Thompson, valamint a Kecskemétre szerződő Filip Barovics hiányzott. Maradt viszont Milos Boriszov, Dénes Gábor, Ruják András, Takács Norbert, Tóth Gergely és a csapatkapitány, Trepák Zoltán. Hosszas huzavona és egy Korie Lucious nevű amerikai srác eltanácsolása után a nyáron a magyar válogatottban is helytálló honosított Thomas Jermaine is visszatért. Sabáli Balázsnak tehát nem kellett a nulláról új csapatot építeni, hanem egy működő gépezetbe kellett megpróbálni beilleszteni a pár év után újra soproni színekben feltűnő amerikai középjátékost, Darian Townest, valamint a mezőnyposztra egy Mario Edwards nevű fiút.

Centerkeringő közben két hosszabbításos bravúr

A Szegedet igazi szezonnyitó meccsen "legyűrte" a Sopron, majd jött az első nagy bravúr: ott tudott nyerni a Sördögök, ahová finoman fogalmazva nem győzni járt a soproni férfi csapat: hosszabbítás után Pakson - Edwards remeklésével a ráadásban.. Jött egy újabb diadal "túlórában", hazai környezetben, a Kecskemét ellen, ráadásul úgy, hogy Townes-t - akivel úgy állapodott meg a soproni klub, hogy amennyiben számára s a klub részére is előnyös ajánlat érkezik, mehet - egy tajvani együttes kivásárolta szerződéséből. Sopronban tehát elmaradt a szurkolók által nagyon várt Townes-Barovics párharc, lett helyette egy drámai, hosszabbításos meccs, újabb Edwards-parádéval a ráadásban.

Becsúszik egy vereség

E két rangadó megnyerése nagy önbizalmat adott a Sopronnak, ráadásul közben folyt a megfelelő középjátékos keresése. Érkezett is egy jelölt, egy amerikai fiú, bizonyos Reggie Keely, akinek adatlapján akkor még 206 centis magasság szerepelt. Sajnos ez az adat nem fedte a valóságot, a Sopronban bő egy hetet eltöltő Reggie alig volt magasabb 2 méternél, nem is játszott soproni színekben. Bár "aktualizált" adatlapján ott a Sördögök, magasságát 202-re korrigálták - legalább más már nem vesz zsákbamacskát. Kezdő légiós center nélkül ijesztően gyenge kezdés után zónára váltva biztosan nyert a Sopron a bajnokságot hozzá hasonlóan 3 győzelemmel kezdő Nyíregyháza otthonában. Aztán még mindig kezdő légiós center nélkül jött az egyetlen vereség, Székesfehérvárott.

Poscic-csal - vereség nélkül

Az alapszakasz második felére az utolsó hiányzó mozaikkocka is helyére került Sopronban, azaz meglett a center, méghozzá az előző évadban Nyíregyházán a csapatkapitányi tisztséget is betöltő horvát Matija Poscic személyében. Már vele a soraiban verte fölényesen a Sopron a Jászberényt, majd jött két idegenbeli siker, egy pazar második félidővel Zalaegerszegen, s Takács Norbert dudaszóra dobott triplájával Pécsett. Az évadot négy hazai sikerrel zárta a Sopron, előbb a két nyugati rangadót - Körmend, Falco - hozta magabiztosan a gárda, majd a Kaposvárnak és a MAFC-nak sem termett babér az MKB Arénában.

Szerencse és potenciál

Volt, hogy szerencse is kellett a soproni csapat remek őszéhez. Pakson például egy szinte lilliputi, igen alacsony szerkezetre váltva tudta hosszabbításra menteni a partit a gárda, a Kecskemét ellen pedig Edwards nagy dobása kellett a "túlórához" - a lélektani előnyt mindkét esetben ki tudta használni a csapat. Pécsett Takács Norbert dudaszóra dobott triplája jelentett a győzelmet a Sördögöknek, amelyben azért még van potenciál. A csapat talán leggyengébb őszi játékát a záró fordulóban a MAFC ellen nyújtotta, önmaga szintjén a fővárosi gárda játszott jobban, de a Sopron erejét mutatja, hogy így is biztosan nyert. És még több is lehet ebben az együttesben. Ruják Andrásnak például az előző évad végén sokkal jobb meccsei voltak, mint ősszel, bár gyakran így is nagyon hasznos volt. Tóth Gergely sokáig csak kereste önmagát, úgy tűnt, a szezon végére, az utolsó két meccsre "egyenesbe került" - s ez további bizakodással töltheti el a soproni csapat a jövő évi folytatást már nagyon váró szurkolóit.

 

KTE-DUNA ASZFALT (2. hely, 11-1)

Wittmann távozik, mégis a KTE a Szolnok fő kihívója?!

A tavalyi szezonban a Kaposvár ellen 0-3-mal esett ki a Kecskemét a rájátszásban, kissé talán csalódást keltően fejezték be az idényt. Sztojan Ivkovics csapatából Szolnokra távozott a vezér, Wittmann Krisztián, a helyére egy amerikai légióssal, James Kinney-vel erősítettek. Szolnokról kölcsönvették a honosított Ivosev-Rakics kettőst, centerposzton pedig a szintén honosított Karahodzsics elé az ex-kaposvári Marko Spicával próbálkoztak – a középjátékos térde viszont nem volt rendben, így végül a tavaly Sopronban remeklő Barovicsban találták meg a megoldást.

Lassú kezdés, majd könnyed győzelmek

A bombaerős keret lassan kezdett, Kinney nem is volt bevethető az első fordulókban, a nyitányon túlórában gyűrték le a később komoly lejtmenetbe kezdő Körmendet, majd a második héten szintén otthon, nagy csatában múlták felül a Pécset. A harmadik fordulóban jött a rangadó, parázs meccsen, hosszabbításban végül kikaptak Sopronban, majd agyonverték a Kaposvárt. A MAFC ellen aztán jött Kinney nagy meccse és egy újabb könnyed győzelem – itt már látszott, hogy rendkívül mély és tehetséges ez a keret. Gond nélkül nyertek Szegeden, majd a negyedik negyedben legyűrték a Falcót, elsöprő lendülettel érkeztek meg a Paks elleni rangadóra.

Lendületből, hosszabbításban az ASE ellen, rangadó az Albával

Szabó Zsolték ellen végül fogcsikorgató küzdelemben, hosszabbításban kerekedtek felül, Kinney óriási hármasa kellett a ráadásban, hogy otthon megnyerje a kulcsmeccset Ivkovics csapata és tapadjon az éllovas Sopronra – a Paks ezzel leszorult a harmadik helyre. Ezután kissé leeresztve, jóllakottan lépett parkettre a gárda Nyíregyházán - bár döcögősen, végül sikerült hozni a kötelezőt. Az Alba ellen szintén szoros derbit vívtak hazai pályán, de az utolsó percekben egy 9-0-s etappal felülmúlták Simonékat, hogy aztán a szezon legjobb meccsét hozzák a Jászberény ellen, végül a sereghajtó ZTE legyőzésével a második helyen töltsék a karácsonyt.

Összerakott csapat

Az őszi szezon végére összeállt a gárda, fő erényük persze továbbra is a védekezés, de annyira mély és sokszínű a keret, hogy Ivkovicsnak rengeteg opciója és főleg bő rotációja van variálni. Senki nem játszik sokat, a labdák és a terhek is az ellenféltől függően oszlanak meg. Az vitán felül áll, hogy a Sopron elleni hazai meccsüket hozni kell, de nem lesz könnyű estéjük Pakson, Fehérváron és Kaposváron sem – ez a négy találkozó lehet a kulcs. A keretet nézve még mindig ők tűnnek a legesélyesebbnek, hogy végigbírják a tavaszt és végül behúzzák az alapszakaszt.

 

ATOMERŐMŰ SE (3. hely, 10-2)

Marad a mag, légiósok cserélődnek

A tavalyi alapszakasz győztese a döntőben könnyűnek bizonyult a Szolnok ellen, így tovább próbáltak erősíteni: centerüket, Jarrod Jonest honosították, a McGruder-Vaughn páros helyére pedig a Roberson-Dugat kettőst igazolták légiósnak – más viszont nem érkezett és bár a magyar szekció maradt, kicsit talán kérdőjelesen vágott neki az idénynek a Paks.

Szenvedés, majd váltás Kaposváron

Nyögvenyelősen is kezdett Braniszlav Dzunics együttese, 15 pontos hátrányból álltak fel a nyitányon Pécsen és Eilingsfeld pöcijével menekültek meg az utolsó pillanatokban. A második héten rögtön rangadó várt a csapatra, hazai pályán fogadták a Sopront és bár vezettek, a negyedik negyedben ledolgozta hátrányát a Sabáli-legénység, kiharcolta a hosszabbítást és végül nyerni tudott az atomvárosban – rögtön a szezon elején kaptak egy pofont Körtélyesiék. Ez után azonban jött a „megvilágosodás”, hiába a sérülések és a EuroChallenge-szereplés, a KKK otthonában szépen játszva nyertek könnyedén, ezzel a lendülettel pedig a Jászberényt és a MAFC-ot is lelépték. A hatodik fordulóban a Szeged ellen a szezon talán legjobb meccsét hozták és egy híján negyvennel verték Balabanékat.

Egy rangadó ide, egy oda, lépéshátrány, Roberson távozik

Ez után utazott el a csapat a meccseit sorra nyerő Szombathelyhez, ahol Roberson nélkül, de Dugat vezérletével, remek játékot bemutatva arattak nagyon fontos sikert. Ezután lendületből átléptek a Nyíregyházán is, majd jött a kulcsmérkőzés a nagy rivális Kecskemét ellen. Itt hiába játszott jól Jones és Dugat, hiába egyenlítettek a rendes játékidő végén, Kinney-vel nem tudtak mit kezdeni a ráadásban és elszenvedték második vereségüket – ezzel lépéshátrányba kerültek riválisaikkal szemben. Az Alba ellen hatalmas csatában sikerült javítani, remek csapatvédekezést bemutatva és a hajrát jól kezelve múlták felül Csorvásiékat. A szezon végén egyre inkább elérték a csapatot a sérülések és a betegségek, de így is legyőzték a ZTE-t, majd az utolsó találkozó előtt kitették a légiós Robersont – így is hozták a kötelezőt a Körmend ellen és végül a harmadik helyen fordultak.

Fejlődni kell

Szabó Zsolt elmondta portálunknak, hogy szerinte több van bennük és mindenképpen fejlődniük kell, az új légiósnak minőséget kell hoznia. A Kecskemét ellen otthon mindenképpen nyerniük kell, az EC-szereplés végeztével alighanem frissebbek lesznek. A csapat még nem állt össze teljesen, sérülések is okoztak gondot, most kell légióst cserélni, de a három éllovas közül bennük van a legnagyobb fejlődési lehetőség az eddigiekhez képest.

Foto(1), Foto(2), Slide - kosarsport.hu
Foto(3) - MKOSZ/FIBA Europe