Rájátszás-percek: ledobta béklyóit a Sopron, hol áll meg a Kaposvár, mi lesz a címvédővel?

 

Nyerőember mezőnykosár nélkül

Bár a Kaposvár győzelmének legfőbb letéteményese a 29 pontot szóró Hrvoje Puljko volt, a szoros végjátékban mégsem ő, hanem Bennet Davis, pontosabban a center két védekezési momentuma bizonyult nyerőnek. Az egész meccsen csak büntetőből (igaz abból 8/8-as mutatóval) betaláló amerikai ugyanis 67-64-nél előbb Mészáros Mátét blokkolta, majd az utolsó akciónál még ennél is nagyobbat védekezett. 71-69-nél legalább az egyenlítésért, de akár a győzelemért támadott a Kecskemét: egy váltás után a fürgeléptű Wittmann maradt 1-1-ben a centerrel, ám Davis extra védekezést bemutatva egy lehetetlen dobásba hajszolta bele az irányítót, biztosítva ezzel a győzelmet a KKK-nak.

Magas férfi felemás cipőben

A KKK kapitánya új tetoválással és felemás színű cipővel készült a rájátszásra. Valószínűleg nem ezek miatt, de kínkeserves meccsen van túl Hendlein Roland. Az első félidőben nagyon korán faultgondokba került, míg a második húsz percben alig jutott el a labda hozzá a kecskemétiek igencsak kemény védekezése közben. Védekezésben a személyi hibák miatt nem tudott a megszokott hőfokon égni, de klasszisát igazolja, hogy ilyen körülmények között is eljutott 12 pontig és 7 lepattanóig.

Meddig juthat a Kecskemét mérhető támadójáték nélkül?

Ivkovics csapata mindig a védekezést helyezi előtérbe, de Wittmannon kívül gyakorlatilag nincs támadójáték – ugyan ma Karahodzsics időszakokra fellépett mellé, de a többiek (különösen Djeraszimovics) esetlegesen játszottak előre. Nem esnek a kinti dobások, a festékből sem túl eredményesek és nagy kérdés, hogy a későbbiekben ez mire lesz elég. A Kaposvárban legalább egy Puljko van, akinek oda lehet adni a labdát és várni a csodát – hazai pályán gyakran meg is történik. Wittmannék talán már ezt a párharcot sem élik túl (muszáj lenne idegenben nyerniük, de ezt január óta nem tették meg), de a négy között egy esetleges Szolnok vagy Paks elleni párharcban már aligha lesz elég a kőkemény védelem.

Puljko extra nélkül szórta meg magát

A dobógéptől idén több elképesztő estét láthattunk, amikor sorozatban gyártotta a hármasokat lehetetlen helyzetekből – ebben talán élen járt a teljes ligát nézve. Ma, ha a statlapjára nézünk, megint úgy tűnik, hogy ez történt, hiszen 29 pontot szórt hat triplával, de ma inkább csak biztos kezű volt és nem elmebeteg. A sarokból bevert egymás után kettőt mikor otthagyták, a jó helyzeteit értékesítette, de (egy-két helyzetet leszámítva) nem vállalta túl magát, kiharcolta magának a közelieket és koncentráltan játszott – többek között nem ragadtatta el magát és nem sodródott faultgondokba.

Kicsit altatott a Körmend, vagy tényleg sima 3-0 várható? 

A Szolnok rögtön az első negyedben olyan előnyt harcolt ki, ami után nagyon kényelmesen cserélgethetett Dragan Alekszics. A kilencfős érdemi rotációban nagyon markáns perceket kapott Pilcsevics és Ivosev is, miközben a sérült Rakics, illetve a védekezés egyik alapembere, Milosevics játékára nem is volt szükség. A második félidőben erősen edzőmeccs-jellege lett a találkozónak, a pályán néhány perc kivételével az történt, amit a hazaiak akartak, így nem igazán volt playoff-hangulat sem a lelátón, sem a kispadokon. Nagy kérdés, hogy Jaytornah Wisseh, a Körmend egyik motorjának kényszerű távolléte miatt mennyire is vette komolyan ezt a meccset a vendégcsapat (különösen a megsemmisítő első negyed után) – rossz tavaszi forma ide vagy oda, ennél több van a vasiakban. Hazai pályán valószínűleg máshogy, nagyobb akarással fognak játszani, mert amit támadásban mutattak (20% középtávolról, 17% a triplavonalon túlról és 54% a vonalról), annál csak jobb jöhet. Az első meccs alapján egyértelműnek tűnik, hogy nagyobb meglepetés nem várható a párharcban, az Olaj talán félgőzzel sem játszott, de ez nem ok arra, hogy a körmendiek eleve feltett kézzel menjenek ki a pályára a hátralévő összecsapásokon. 

Három légiósból csak kettő volt a topon a PVSK-ban

Veljko Budimir gyakorlatilag végig húzta a Pécset a szezonban, nélküle nem hogy a hetedik hely, de a playoff sem lett volna meg. A Paks elleni első összecsapáson azonban nagyon figyeltek rá: összesen hét alkalommal próbálkozhatott mezőnyből (7 pontig jutott), nem harcolt ki büntetőt, és mindössze 2 gólpasszig jutott. Miközben Sarlija szinte hibátlan mezőnydobásokkal (6/7) operált, és az irányító Nelson is kiválóan játszott (bár a triplái nem nagyon ültek, 18 pontig, 6 lepattanóig, 3 gólpasszig és 9 kiharcolt faultig, összesen 26 VAL-ig jutott), éppen a csapat legjobbja betlizett. Pedig ha a negyedik negyed kritikus szakaszában Budimir élére tudott volna állni csapatának, akkor most fordított is lehetne az ASE elleni párharc állása.

Szabó Zsolt igazi terepe a playoff?

Nem hozott extrán kiemelkedőt az ASE válogatott erőcsatára az alapszakaszban és a középszakaszban, a gárda első rájátszás-meccsére azonban nagyon összekapta magát. 16 pontját, közte 4 hármasát 67 százalékos hatékonysággal termelte be, 11 lepattanójával dupla-duplázott, hátul kiosztott 2 blokkot, sőt irányítókat megszégyenítő módon 5 gólpasszt is adott. Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a fáradásos töréssel kidőlő Tóth Ádámra jó ideig (lehet, hogy idén már egyáltalán nem) számíthat Dzunics mester, azonban ha Szabó hátul így teljesít, akkor képes lehet menedzselni ezt a problémát a paksi alakulat. 

Letépte béklyóit a Sopron?!
 
Éveken át a férfi NB I A-csoportjának legpechesebb csapataként aposztrofálták az SKC-t. Inthettek búcsút rájátszásos álmaiknak szinte már biztosnak vélt helyzetből, nagy leolvadás után, utolsó mérkőzéses vereségnek köszönhetően is. Idén fordult a kocka, nagyszerű kupamenetelést mutattak be, gond nélkül jutottak be az egyenes kieséses szakaszba, sőt ott pályaelőnyt is szereztek. Tegnap este pedig úgy nyitották meg a regnáló bajnokkal szemben vívott párharcukat, ahogy kell. Hiába Thompson hiánya, az SKC végig kézben tartotta a mérkőzést, s hidegvérű kinti dobóinak (is) köszönhetően nagy arányú verést mértek a székesfehérváriakra. A kiegészítő emberek közül ki kell emelni Takács Norbertet, aki a legjobbkor ébredt fel Csipkerózsika-álmából. Tavaly az alapszakasz második felében ponterős, kíméletlen triplavetőként játszott, s döbbentette meg az ő játékát, nevét kevésbé ismerőket. Idén az alapszakaszban három alkalommal tudott csak tíz pont fölé jutni, hétszer pedig nullázott. A komplett középszakaszban 123 perc alatt 8 triplát jegyzett, ám tegnap az Alba ellen rögtön ötöt, méghozzá hat kísérletből - Thomasszal karöltve 10-ből 9-el zártak! Amennyiben Takács, vagy bármelyik más kiegészítő játékos folyamatosan fel tud érni a húzóemberek mellé, akkor a Sopronnak nincs sok félnivalója a második, idegenbeli összecsapáson sem.

Teljesen eltűnt az Alba periméter-játéka

A vajkezű Humphrey leigazolásakor azt gondolhattuk, hogy az Alba egy igazi kintről-bentről egyaránt veszélyes gárdává alakul át, hiszen a palánk alatt Somogyi Gergely és Kyle Barone, a palánktól távol pedig nehéztüzérek egész sora található. Egy valami azonban mintha hiányozna: egy olyan játékos, aki folyamatosan képes megbontani az ellenfél védelmét. Hiába vannak ugyanis remek kinti dobók (tegnap például Tóth Norbert dobott be 2-ből 2 triplát), ha nem, vagy nem jó ütemben jár a labda és ér oda hozzájuk. A Sopron nagyon jól dolgozott védekezésben a kinti embereken (Ramone Moore 1 gólpasszára 5 eladott labda jutott), így a magasok nem tudtak faktorrá válni. 

Szenzációs volt a Sopron periméter-játéka

A hazaiak nem csak védőoldalon, de támadásban is kiválóan működtek. Középtávolról mindössze 9 kísérletük volt, a palánk alatt viszont 17/26-tal, a triplavonal mögül pedig 14/26-tal dobtak. Jól meg tudták játszani a palánk alatti embereiket, ugyanakkor a védelem megbontása sok esetben ziccert, sok esetben üres kinti dobásokat is eredményezett. Nem véletlen a 17 kiosztott gólpassz, ami viszont nem egy ember remekléséből jött össze, heten adtak gólpasszt a csapatban, a legtöbbet (4) Ruják András. A játékmester a súlyos sérülést szenvedett Thompson helyén kiváló megoldásokkal vétette észre magát. 

A Sopronnak volt minőségi cseréje

Bár a fehérváriaknak papíron sokkal hosszabb a padjuk, ez tegnap egyáltalán nem látszott. Az irányító Hobbs is elsősorban hátul (6 lepattanó) volt faktor, elöl sem gólpasszokban, sem pontokban nem tudott előlépni, Somogyi megállt két szerzett egységnél – a kispadról egyébként összesen 11 pont érkezett. A Sopronnál viszont Takács Norbert ihletett formában dobott (16/15), és összesen 29 VAL-pontot gyűjtött be - a teljes Alba-kispad 14-ig jutott. 

Fotó: Fekete Zsuzsanna, delfinek.hu