Tüzér-tűz - 10.rész
Tizenegy zsinórban, győztesen megvívott mérkőzés. Plusz 200-as gólkülönbség. Válogatott játékosok, szerb légiós. Ez a Kecskemét. Mi mégis a fejünkbe vettük, hogy megállítjuk őket. A játékosaim többsége pedig rendkívül makacs srác...
Egy jó csapat több, mint a játékosok és az edző szövetsége. Az eredmények érdekében mindenkire szükség van, aki hozzáteszi a magáét a közöshöz. A vasárnapi bravúrhoz Mészáros "Lujó" István parádés GM munkája is kellett. Javarészt főiskolásokból álló keretünk a vizsgaidőszak feszültsége okozta extra terhek miatt nehezen készült volna fel a januári menetelésre. Szakosztály igazgatónk azonban bravúrosan sakkozott az időpontokkal, így a Kecskemét elleni derbi volt az első megmérettetésünk 2014-ben.
Több mint egy hónapja, a Salgótarján legyőzése óta nem léptünk parkettre. Érthető módon csordultig voltunk feszültséggel, ahogy közeledett a hétvége. Egész héten éreztem a srácokon a fokozott figyelmet. Maximális koncentrációval gyakorolták a Forray-csapat ellen tervezett taktikai elemeket. Szikrázóan kemény belemenések, tesztoszteron túltengés a javából!
A "kellemetlen" ellenfél kifejezés túlságosan banális lenne velük kapcsolatban. Gyorsak, képzettek, agresszívak. Kiválóan védekeznek egy-egyben, fojtogatóan kettőzik a kettő-kettőket, alacsony átlagmagasságuk ellenére vadászkopóként támadják a lepattanókat. Nem ritkán öt mezőnyjátékossal operálnak, tökélyre fejlesztve a betörés-kiosztás támadójátékot. 40 percnyi fokozott koncentráció, megtörhetetlen harci szellem és kiemelkedő csapatmunka lehet az esetleges siker titka.
Kiválóan kezdünk, Kovács Domonkos (8 pont, 5 lepattanó) pókerarccal pöttyint be két triplát, védekezésben összeszedetten alkalmazzuk a "mindentválts!" taktikát. Figyelünk az egyensúlyra, Szeleczki Pityu (12 pont, 6-6 lepattanó és kiharcolt fault, 20 VAL) korlátlan úr a palánkok alatt, ezzel komoly terület nyílik a külső randalírozásra (9/21-es 43%-os hárompontos mutató, 15 csapat gólpassz). Az első félidőt hat egységnyi előnnyel zárjuk, ami magabiztosságot ad, de arra kevés, hogy elbízzuk magunkat. Nem mintha bármi feljogosítana ilyen butaságra a listavezető ellen...
Ahogy számítottam, Mészáros Mátéék húznak a nadrágszíjon. Eszméletlen darálásba kezdenek, a B-csoportban ritkán látható keménységgel védekezve. Irgalmas szamaritánusként, bőkezűen ajándékozzuk nekik a játékszert (19), el is illan szűkös vezetésünk. Fej-fej mellett gyűrjük egymást, a fáradtság faktor sem elhanyagolható. Szalay Ákos (8p., 3/3 mezőny és 3gp.) összeszedetten, rutinos rókákat megszégyenítő módon irányít, Teremy Zsombi (5 lepattanó) férfiként száll be a padról, míg Pilu szusszan.
Utolsó negyed, két elkeseredett csapat. Pongóék érzik, ez nem lesz fáklyásmenet. Eddig csak a Hódmezővásárhelynek sikerült legyőznie őket, a 70 pontot mindig megdobták. De ez a mai nap más. Egymást múljuk felül védekezésben, oroszlánként harcolunk minden szabad labdáért. Kwame Robert (24 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz, 9 kiharcolt fault, 33 VAL) ismét ellenállhatatlan, míg Szollár Geri (11p.-3-3szl. és gp.) ifjú első osztályú karrierje legfontosabb két percében szerez 7 pontot gyors egymás utánban, eldöntve az érdemi kérdéseket.
Sorolhatnám a remek statisztikai mutatókat, alátámasztandó a csoportunk favoritjának legyőzése kapcsán (51% mezőny, 82% büntető, 30-29-es lepattanócsata, 68 kapott pont), ám sokkal fontosabbnak érzem a játékosaim önbizalmát, akaratát, szenvedélyét és egymás iránt tanúsított toleranciáját.
Most egy nap örömködés, aztán pezsgősüvegek a szelektív-hulladékgyűjtőbe, konfetti a lapátra, ingujj feltűrés és készülünk a Szolnok elleni megmérettetésre!
Szép napot és lelki békét Mindenkinek!
Hajrá Honvéd!