Tüzér-tűz - 15.rész

...még jó, hogy nem találkoztam a mágikus jövendőmondó egyenesági rokonával, mert így megspórolt nekem párszáz forintot, amit így a Sáskáim etetésére fordíthatok. Egy emberesebb uzsonna kijön belőle, mondjuk valamelyik kick-box edzéses napjukon. Ilyenkor hasonlítanak leginkább a fentebb említett rovarokra.

Üres kézzel és három újabb vereséggel a puttonyban zártuk a 2014-es év legbrutálisabb játékhetét. Sajnos borítékolható, láncreakciószerű folyamatról beszélhetünk. A Tarján meccs sokáig emlékezetes végjáték drámája okozta sokkból képtelenek voltunk alig 48 óra alatt kikecmeregni és ezt a rutinosabb, otthon játszó debreceniek okosan kihasználták. Szerdán, a csoport pillanatnyilag legjobb formájában pattogtató csapata, az Eger elleni gyötrődés csak a hab volt a tortán. Lejárt, savanyú tejből, záptojással felvert...

5/30-as mezőnyszázalékba hajszoltuk a Madár-Sebők-Gorskij triót, két labdánk volt a győzelemre vagy hosszabbításra az utolsó 5,8 másodpercben, mégis elbuktunk. 13 büntető kísérlettel (pláne csak 9 találattal) és 23 eladott labdával képtelenség élet-halál rangadót nyerni. Debrecenben három perc rövidzárlat elég volt az összeomláshoz a fordulás után. Hiába a 76%-os büntető, a Takács-Boldizsár-Vas-Kovács minőségi belső quartet ellen összeszorgoskodott 36-25-ös lepattanóarány, a 4/21 tripla és a még a két nappal korábbi negatív rekordunkat is alulmúló 24 eladott labda megpecsételte a sorsunkat. Zsemlyéék ellenében már vigyáztunk a játékszerre (12 el.) és összjátékban sem vallottunk szégyent (16-5 gólpassz arány), de a tragikus lepattanó (-12), büntetőzés (13/21, 62%) és "vezértelen" játék mindössze a szoros mérkőzésre volt elegendő.

Lelkem mélyen tudom, nem volt valódi realitása a felsőházba jutásnak. Számtalan oka van ennek, majd a szezonzáró írásomban részletesen kifejtem ezeket. Mostanra annyit (és ez a lényeg), nem voltunk elég jók hozzá. Sem egyénileg, sem csapatként. Voltak fellángolásaink, hullámhegyeink, de a nógrádi thriller megmutatta, pszichésen is óriásit kell előrelépnünk...

Hinni akarok a szívfacsaró vereség(ek) összekovácsoló erejében. A "görbe tükör" húsbavágóan őszinte lenyomatában. A csapat képességében a fejlődést illetően. Ez a három zakó olyan volt, mint mikor a gyermek megtudja, a Fogtündér, a Húsvéti Nyuszi és a Mikulás jelmezei, egytől-egyig a fater gardróbjában hevernek...

De az élet nem áll meg. A szezonnak koránsincs még vége! "Újratervezés" - szól ellentmondást nem tűrően agyam, céljaimért-felelős-szekciójának-vezetője. Irány a 9. hely, a középmezőny bajnoka cím, a tavalyi évad végeredményének egy hellyel történő megjavítása.

Fel kell emelnünk a fejünket, összeszorítani a fogunkat, a fájdalomból dacot csinálni és nekiugrani ellenfeleink torkának!

Mi lehet erre alkalmasabb főpróba, mint a legendás örök rivális MAFC elleni ütközet?! 

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

 

Hajrá Honvéd!