Tüzér-tűz - 16.rész

Az alapszakasz mögöttünk. Volt amilyen volt, a tanulságokat a nyári időszakban levonjuk. Ellenben 8 fontos mérkőzés vár még ránk. A 9-16. helyért folyik a harc. A jövő évi csapatot építem, súlyozottan beleszámolva a jelen történéseit. Ki az, aki képes megújulni, fejlődni, célokat találni és ki az, aki leereszt...

Veszprémben mindig nehéz. Kellemetlen stílus, centertelen szerkezet és kiváló, sok rotáción alapuló edzői munka egykori ellenfelemtől. Petőfi Áron masszív, folyamatos letámadásával az ellenfelet kapkodásra kényszerítő rendszert dolgozott ki, amiben partnerekre talált játékosaiban. Az elején tiszta vadnyugat, adok-kapok védekezés nélkül (25-23). Sajnos, a második negyedre sem tudtuk rendezni sorainkat, a Vertetics-Hoffmann-Takács tengely ellen nem volt ellenszerünk. Lassúak voltunk fejben, csapatként nem mutattunk alázatot egymás iránt. Ez nem változott az öltözőből kijőve sem. Lepattanózásban ízekre szedett minket vendéglátónk (37-24), a büntetőzés ismét a szükséges nyűg (68%) kategóriáját merítette ki. Közte húsznál, minden mindegy alapon, hat perccel a vége előtt gondoltuk először, ideje lenne a veszprémi kosárgálán a történések előnytelen oldalát elhagyni. Derék japán berepülő pilótaként kamikazee üzemmódra váltottunk és ritkán látható szériával - 7/8-as mezőnyözéssel - öt egységre zárkóztunk. Viszont a sport törvényszerűsége kimondja: amely csapat közel három és fél negyeden keresztül tiszteletlen, nemtörődöm és pipogya, az a legritkább esetben tusol fülig érő szájjal a lefújást követően.

Az egyetlen pozitívum a 86-79-es zakó kapcsán Stefán Dávid visszatérte. Közel tíz hónapnyi kényszerszünet után léphetett balkezes centerem parkettára, ami hatalmas pluszt jelent a későbbiekre nézve.

A hétfői mérkőzéselemzés rövidre sikeredett. Mármint hozzám képest. 9 és fél percbe sikerült belesűrítenem gondolataimat, ez szerintem nem hivatalos rekord a Hangját Leginkább Hallgatni Szerető Magyar Kosárlabdaedzőtől. Úgy voltam vele, jót vagy semmit. És ez annyira tróger produktum volt a mércém szerint, hogy még mérkőzés M.V.P.-t sem firkáltam fel az öltözői faliújságra...

Szerda, második kör. Érkezik a SMAFC. A mezőny egyik legjobban lepattanózó csapata, rutinos, sokat megélt veteránokkal, fegyelmezett játékszisztémával.

A stratégiánk a megalkuvást nem tűrő palánk alatti munkára épül. Fel kell vennünk velük a harcot a szabad labdákban. Nem engedhetünk második esélyt, muszáj iramot mennünk, a statikusabb játék nekik kedvez. Úgy kezdünk, ahogy meg van írva. A Szelecki (10 pont, 5/5 mezőny, 17 VAL) - Stefán (15 pont, 5 lepattanó, 19 VAL) - Bános (4 pont, 5 lepattanó, 3 gólpassz, 2 szerzett, 15 VAL) rotáció dominál belül, Kwame Rob (21-6-4 és 28 VAL) hosszú idő után ismét elöl-hátul aktív.

31-16 tíz perc után, de nem engedem, hogy elkényelmesedjünk. Hasonló képességű csapatok ütközeténél a legritkább esetben nem üt vissza hullámvölgy formájában a kétszámjegyű, hirtelenjövő vezetés. Ez történik ezúttal is. Állandósul tizenkét-tizenöt pontos előnyünk, rendezi sorait Magyarország legrégebbi egyesülete. Embertpróbáló a soproniak ellen védekezni. Töménytelen üres elzárás, befutások, folyamatos mozgás. Balogh Gábor ebben kiemelkedően jó, ám ezúttal emberére talál Kovács Domában, aki a támadásra fordított energiáit is a B-csoport egyik legjobb bedobójának megzabolázására fordítja. BG megdobja az átlagát, de magához képest gyengébb százalékkal. Váltott lovakkal fárasztjuk, Doma után Máté Márk nyüstöli. Márk kiváló formája tovább tart, ezúttal sem lassított a tempón, 27 perc alatt 25-ös index, 7/11 mezőny, 18 pont és 6 lepattanó.

Külön emeli magabiztos győzelmünk értékét, hogy a triplavonalon túlról pocsékul céloztunk (5/22), ellenben a duplákat (32/47) fantasztikus koncentrációval és kiválasztással értékesítettük. A 89-60 erőt adhat a következő fordulókra. Mérceként állhat a dobószázalék (54-77%), a labdajáratás (21 gólpassz) és a sok jó egyéni teljesítmény (mind a 7, minimum 15 percet játszó játékos kétszámjegyű VAL-mutatót ért el).

Most egy hosszabb szusszanás, olcsó kölnik émelyítő bukéja, unalomig csócsált tojás-torma-sonka trió, hogy aztán - a zseniális Monthy Python után szabadon - elhozzuk a győzelmet Sopronból a nyúlon túl...

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

 

Hajrá Honvéd!