Tüzér-tűz 18.rész (4.évad)

Majd egy hónap telt el legutóbbi bejelentkezésem óta. Azóta bepusziltunk néhány tucat rúd bejglit, szennyeztük a környezetet konténernyi - jórészt - teljesen felesleges ajándékot rejtő csomagolópapírral, és szerencsétlen kutyáink legnagyobb örömére eldurrogtattunk egy kisebb közép-afrikai territórium diktatórikus vezetőinek bozótharca során felhasznált robbanóanyagkészletet.

Emellett edzettünk sokat, próbálva életben tartani a harci tüzet játékosaimban. Játszottunk pár edzőmeccset, mondván mégis csak hasznosabb lehet, mint egymás között gyakorolni a megszokott dolgokat. Harminc, becsülettel végigdolgozott nap tétmérkőzés nélkül a szezon közepén?! Tragédia. Hiába szeretjük egymást, ennek fele sem tréfa. Apropó, szeretet és tréfa. Az immár tradícionálisnak titulálható Honvéd All-Star napon bőven akadt mindkettőből. Remek érzés volt egyesületünk apraját-nagyját együtt látni azon a délutánon. A Zuglói Zsiványok edzőként bemutatott stand-up komédiája, a junior korú Ács Benedek hárompontos dobóversenyen nyújtott teljesítménye és Vincze "Sifu" Balázs szavakkal visszaadhatatlan, "bekötött-szemes-homály-tömése" a zsákolóverseny döntőjében felejthetetlen emlék marad.

A visszavágók sorát a keretét alaposan megerősítő Salgótarján otthonában kezdtük. Tisztában voltunk vele, a tabella csalóka képet mutat. Az évek óta az élmezőnybe tartozó nógrádiak már az új igazolásaik előtt is jobb csapat benyomását keltették, mint azt eredményeik tükrözték. Jakab Petivel és a debütáló meccsén rögtön tripla-duplával minket keserítő Dash Harris-szel a fedélzeten bárkivel felvehetik a versenyt.

Már az első percek gólcsendje alatt érezhető volt, ez a mérkőzés a védekezés szerelmeseinek jelent majd valódi csemegét. Kőkemény fizikai harc folyt minden egyes négyzetcentiméterért. B-csoportban ritkán látható ütközések és védőoldali intenzitás jellemezte az első félidőt. Mindkét csapat vért izzadt a dobóhelyzeteiért. Ennek nézőcsalogató 23-19-es hazai előnyt mutató félidei részeredmény lett a következménye.

A történethez hozzátartozik, hogy Pintér Dávid (13/6 pont, 5 lepattanó, 3 blokk) ínszalag-bevérzéssel vállalta a játékot. Ő legalább képes volt elfogadható mozgáskoordinációval kosárlabdás mozdulatokra. Ez sajnos nem volt elmondható csapatkapitányunkról. Máté Márkot azonban nem olyan fából faragták, hogy önszántából kihagyjon egy mérkőzést. Cipónagyságú duzzanattal szivárványszínekben pompázó bokáján sántikálta végig a bemelegítést. Mivel brutális erőfeszítés árán kialakított helyzeteinket sem sikerült kosarakra váltanunk (20/59 mezőnyből), a megszokottnál jóval sűrűbben pillantottam a cserepadra opciók után kutatva. A meccs előtti "Márkó, mi legyen?" kérdésemre a "Dönts te, Főnök, mert én képtelen vagyok kimondani, hogy nem játszom." választ kaptam tőle, úgy nézett rám ezeknél a pásztázásoknál, mint a Shrekben Csizmás Kandúr a Szamárra...

Sok mindent elárul csapatunk közösségi erejéről, egységéről, hogy CSK-nk lába nagyjából a jegestömlő alatt felpolcolva pozícióra lehetett maximum alkalmas, ám egyetlen zokszó nélkül bicegte végig azt a néhány percet, ameddig makacsul győzködtem magam, hogy nem annyira szívbemarkoló látvány és felelőtlen kockázatvállalás részemről legjobb dobómat valószínűsíthetőleg pokoli fájdalmak között harcolni látni. Miután végre-valahára hagytam a józan és felelősségteljes énemet felülkerekedni a vereséget zsigerből utálón, amúgy is feltüzelt Srácaim elképesztő hajrába kezdtek.

A nógrádi túrára velünk tartó Legfanatikusabb Honvéd Szurkoló Trió (Lajos, Gábor és Jóker) kiegészülve Szilvivel hitetlenkedve nézte és tombolta végig a negyedik negyed azon három percét, amikor mínusz tízről kapaszkodtunk vissza egy labdányi különbségre. Szalay Ákos és Kerpel-Fronius Gáspár (20/6 pont, 8 kiharcolt fault, 7 gólpassz, 6 lepattanó, 29 VAL) remekül mozgatták a csapatot, ám a végjátékra kipontozódó Stefán Dávid (10 pont, 6/9 összes dobás, 5 lepattanó, 4 kiharcolt fault, 3 szerzett labda és 18 VAL) kiválását már nem bírtuk el.

Vereséget szenvedtünk, ám ha már muszáj gratulálnom, azt így akarom megtenni. Emelt fővel, büszkén a CSAPAT tartása és hozzáállása miatt. 

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Hajrá Honvéd!