Tüzér-tűz 26.rész (5.évad)

Egy álommal szegényebben a realitások talaján.

Véletlenek márpedig nincsenek. Szerintem sem. Nem is hiszek benne. Okokat kell és lehet találni. Ez a Budapesti Honvéd 2017-2018-as NB1/B alapszakaszára ugyanígy igaz. Ami a tárgyilagos megállapítást illeti: nem sikerült kiharcolnunk a felsőházi rájátszást. Hosszú heteken keresztül valós esélyünk volt a Piros csoport legjobb nyolc gárdája közé bekerülni. Az alapszakasz zárófordulója előtt matematikailag eldőlt, a "senki földjén" zárunk.

A miértre választ találnom egyszerű. Jelenleg nem vagyunk elég jók ehhez. Jelenleg. Egy edzőlegenda (hiába járatom napról-napra rohamosan fogyó szürkeállományom maradékát, képtelen vagyok visszaemlékezni, hogy ki volt az...) véleménye szerint: "- A végső sikerhez vezető utat mindenki szeretné lerövidíteni, ám ez nem így működik." 

Szóval, Hölgyeim és Uraim, a magyar rekordbajnok bent maradt a Piros csoportban, teljesítve nyáron meghatározott célját. Legutóbb egy sokáig emlékezetes derbit játszottunk a Vasas csapatával. Pontos adatokkal szolgálni sajnos nem áll módomban, de szemmértékre kijelenthető, idei nézőcsúcsot állítottunk fel. Fergeteges hangulat a lelátón, parázs csata a parketten. Gyakorlatilag az utolsó percig fej-fej mellett haladtunk a Faragó Péter vezetésével a konkrét bajnokesélyesek közé előlépő pasarétiekkel. Ez kész csoda, hiszen a 73 labdabirtoklásunk során 23 alkalommal eladtuk a játékszert! Deja vu a négyzeten. Túl azon, hogy a végjátékot ismételten elbuktuk, mint két hete a Tehetséges Fiatalok ellen, rámszakadt a realitás kijózanító érzése.

Véletlenek márpedig nincsenek. A listavezető ötösfogatból mindössze a Nyíregyházát tudtuk legyőzni egy olyan napon, amikor a bab is hús volt. Az Oroszlány- és a Veszprém- meccsek korrekt, de sima vereségek voltak, míg a nyírségi kirándulásunk jelentette az idény mélypontját. Fővárosi riválisainkkal játszottunk egy tisztességeset és három körömrágós thrillert. Meg kell tanulnunk a hozzájuk hasonló tapasztalattal, játékoskerettel rendelkező csapatok ellen is nyerni. Hétről-hétre, apránként előrelépve. Tanulnunk kell és tapasztalatot szerezni. A rutint nem lehet gyakorolni...

A célunk a 9. hely megszerzése. Óriási büszkeséggel töltene el, ha minden idők legerősebb B-csoportos bajnokságában mi lehetnénk "a legjobb, nem feljutásért harcoló" gárda. Az ehhez vezető szakasz első kihívása a hozzánk hasonlóan komoly nehézségekkel szembenéző Bonyhád együttese.

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd!

fotó: Budapesti Kosárlabda Akadémia

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus