Tüzér-tűz 34.rész (4.évad)

A Bonyhád elleni párharc első meccsét vérrel - verítékkel tudtuk behúzni saját pályánkon. Teljes kerettel. Az azóta eltelt két hét során azonban gyökeres változások történtek. Bokasérülés miatt elveszítettük Pálházi Ricsit és Valerio Ramont, akik nélkül a komoly reményekkel várt U20-as nyolcasdöntőn sem tudtuk azt a játékot - és ezel együtt a várt eredményt - hozni, ami előzetesen benne volt a csapatban. A mentális traumát okozó Falco elleni vereséget követően próbáltuk tisztességgel lehozni a hátralévő meccseket, ám a beszűkült rotáció okozta extra terhelés újabb áldozatokat szedett. Kerpel-Fronius Gáspár bokája, míg a torna ALL-STAR csapatából méltatlanul mellőzött vezérünk, Szalay Ákos térde jelezte nemtetszését a kíméletlen bánásmód miatt. Erre a kórházi csomagra érkezett feltétként csapatkapitányunk arccsont/fog műtétje, aminek komolyságáról elég annyit írnom, a derék doki arra kérte Márkót, a következő két hétben tündéri Benedek fiával együtt nyammogják el a bébiétel-kínálat változatosabbnál változatosabb gyöngyszemeit, miközben a mosolygástól és a lefelé pillantástól tartózkodni szíveskedjen...

Mindezektől függetlenül kiváló hangulatban vettük az irányt Paks felé. A buszon helyet foglaló Honvéd-ultrák síppal, dobbal, nádihegedűvel felszerelkezve kísérték el megfogyatkozott gárdánkat a második összecsapásra. Honvéd edzőnek lenni azért is remek dolog, mert olyan dolgokat élhetek át vagy éppenséggel próbálhatok ki, amiket máshol vagy máskor biztosan nem. Két hadrafogható hátvéddel a keretben a "cseh zóna a'la túlélő üzemmód" stratégiát céloztuk meg védekezésbeli elképzelésként. Úgy voltam vele, a várhatóan több kapott triplát ellensúlyozni tudjuk a könnyű ziccerek és a támadólepattanó utáni kosarak leredukálásával. Ezt sikerült megoldanunk. A mostani keretükkel felálló tolna megyeiek 87,5 pontot átlagolnak legutóbbi tíz mérkőzésük alkalmával, nekünk azonban sikerült a hazai derbi után másodszor is 70 ponton tartanunk őket. Sajnos, a kosárlabdának is két oldala van. Hiába sziporkázott a Kováts Robi - Stefán Dávid centerduó (34 pont, 14 lepattanó, 15/24 mezőnydobás és 46 VAL), az egyetlen egészséges irányítóként majd dupla-duplát hozó Tóth Bence (12 pont, 9 gólpassz, 21 VAL), és hozott lendületet a padról Sebők Bence (6 pont, 3 kiharcolt fault, 7 VAL), valamint tépett le szezoncsúcsot jelentő 14 lepattanót Pintér Dávid, a támadójátékunk finoman szólva is döcögős volt. Akaratunk és szervezettségünk legkomolyabb elismerése a 2/16-os tripla és 8/17-es büntetőmutatónk ellenére végig meglévő esélyünk a győzelemre...

A párharcot lezáró derbiről értekező átláthatatlan összetett mondataim előtt külön köszönetet szeretnék mondani a CSAPATÉRDEK miatt a játékot betegen, illetve sérülten vállaló Kováts Robi - Szalay Ákos - Pálházi Richárd piros-fehér triónak. Óriási büszkeség számomra ezen három Honvéd harcos mentalitása. Zokszó nélkül vállalták a korántsem veszélytelen bevetést egy rendkívül fizikális csapat ellen, olyan mérkőzésen, amelynek a presztízsen kívül valódi tétje már nem volt. Pedig lázasan, részleges bokaszalag-szakadással vagy éppen 90 napos rehabilitációra váró térdekkel simán elfogadható kifogás lehetne az "Artúr, bocs, de ezt a mait kihagynám." Ilyenkor érzem, mennyire (nem hiszek a szerencsében, pedig közhelyileg most azt kéne írnom...) megtisztelő dolog ezekkel a Srácokkal dolgoznom...

Végső energiatartalékainkat mozgósítottuk a harmadik csatára. Kiadtunk magunkból mindent, ami még maradt a tankban. 64 ponton tudtuk tartani Gulyás Milánékat, jóval az átlagunk felett tripláztunk (11 találat), ám a fáradtság okozta pszichés és fizikális túlterheltség 17 eladott labdában és pocsék duplázásban (32%) ütött vissza. Két ennyire egyenlő erejű rivális és kevés kosár esetén kiegyenlíthetetlen különbséget jelent, hogy mi csak 10 alkalommal tudtunk a jótékonysági vonalra eljutni, szemben a bonyhádi 24-gyel...  

Emelt fővel gratulálhatunk a Bonyhád továbbjutásához. Utolsó feladatként még összecsapunk az utóbbi két U20-as bajnokság aranyérmesével, a PVSK-val.

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd!