Tüzér-tűz 3.rész (4.évad)

A célunk a következő volt. Igyekezzünk nálunk komolyabb játékerőt képviselő csapatokat invitálni, hogy testközelből láthassuk/érezhessük, mire van szükségünk a felzárkózáshoz. Mészáros "Lujó" István csillagos ötösre vizsgázott! Sikerült elcsábítania a nyugati csoport négy bajnokesélyes gárdájából hármat. (A negyedik, az Oroszlány azért nem tudott eleget tenni meghívásunknak, mert vadonatúj csarnokukat avatták a Körmend ellen...)

Apropó, csarnok. Rendkívül jólesett az a rengeteg elismerő pillantás, vélemény, amit a mi alaposan megszépülő "istállónk" kapott. Bár a sejtelmes árnyékokat vetítő csoda-ledeket jövő héten felturbózzuk még két sor lámpatesttel, összességében büszkén tarthattunk főpróbát a Győr, az MTK-Törökbálint és a Veszprém közreműködésével.

A változatos ütközetetet hozó nyitó derbit a fontos pillanatokban higgadtabb kék-fehérek nyerték a bokasérülés miatt vezéráldozatokat szenvedő Rába-partiak ellen, így Jakab Péterék várhatták döntőbeli ellenfelüket.

Feldobás előtt köszöntöttük a nyáron az U18-as válogatott és B33-as nemzeti csapatunk kapitányaként a Budapesti Honvédot képviselő Kerpel-Frónius Gáspárt és az augusztusi Hónap Dolgozója címet elnyerő Pintér Dávidot.

Lámpalázasan kezdtünk, sorra adtuk el a labdákat, amiből Körtélyesiék könnyedén ziccerezhettek. A Srácok nem estek kétségbe, pillanatok alatt rendeztük a sorokat. Megtaláltuk a veszprémiek csapdázásának ellenszerét, szép kosarakkal tűntetve el a kétszámjegyű különbséget. Az adok-kapok egészen a félidei nagyszünetig tartott. Fej-fej mellett haladva mehettünk szusszanni. 

Igyekeztem a lehető legsűrűbb rotációval, sokféle felállásban játszani, megfigyelni a látottakat. Sok hétre, munkaórára, mérkőzésre lesz szükség, hogy újjáalakult csapatunk olajozott gépezetként működjön. Ennek a folyamatnak természetes velejárója az indokoltnál több hiba. Nyilvánvalóan megértést és kegyelmet nem várhattunk a kiváló játékerőből álló bakonyiaktól, akik kőprofiként csaptak le a kínálkozó lehetőségre. Jelentős előnyt kovácsoltak a harmadik játékrészben. Minden erőtartalékunkat mozgósítottuk a győzelemért, de erre reális esélyünk aznap nem lehetett.

Huszonhét eladott labdával (és ebből 24 gyorsindítás után kapott pont) és 1/27-es triplamutatóval több mint derekas a 66-80-as végeredmény. Érthetően csalódottak voltak a Srácok a lefújás után, de én csak dícsérni tudtam őket. Küzdöttek, kapartak, daráltak becsülettel. Jelenlegi taktikai állapotunkban és fizikális leterheltségük mellett kiadtak magukból mindent.

Szereztünk tizenennyolc labdát, 86%-kal céloztunk a vonalról, és akadt néhány jó egyéni teljesítmény. Pinyó dupla duplája (12-12 pont és lepattanó), Gazsi sokoldalúsága (12 pont, 9 kiharcolt fault, 5 gólpassz, 4 szerzett, 8/8 büntető, 22 VAL) és Sebők Bence hatékonysága (9 pont, 4 lepattanó, 6/8 összes dobás, +7, 14 perc alatt) üde színfoltot jelentett.

Másnap tehát Csaplár-Nagy Ervin fiai vártak ránk a bronzérmekért. Ezúttal nem volt szükség Honvédos kölcsönmezekre, Csapi pedáns szertárosnak bizonyult. A meccs nagy részében a mi akaratunk érvényesült. A tegnapi gyűrűrongálós üzemmód után értelmezhetetlen hatékonysággal szórtuk a triplákat (8/24), és a felállt védelem ellen jobban járt a labda. Viszont a pontosság-ütemezés ismételten hagyott "némi" kívánnivalót maga után (20 eladott labda), és a büntetőzésünk sem volt pozitív faktor (8/14). Ami fontos, mindenkit játszattam, láthattam miképp reagál bizonyos szituációkra. Idén sem 7-8 emberrel tervezem végig darálni a szezont. Ehhez azonban a sok közös edzés mellett éles helyzetben történő gyakorlás szükségeltetik.

A záró negyedre szétestünk fejben, rengeteg üres dobást engedtünk Gombáséknak. Ők köszönték szépen a kedves gesztust és szétlőttek minket. Az utolsó három percben még elindítottunk egy elkeseredett hajrát, ám akkora már elfogyott majd minden testi és lelki tartalékunk. Negyedik helyen zártunk, de ami ennél sokkal fontosabb, előreléptünk számos apróságban. Jövő héten -remélhetőleg- ismét teljesértékű edzésmunkát végezhetnek hiányzóink (Máté, Stefán és Haris) és újabb taktikai dolgokkal egészítjük ki arzenálunkat.

A IV. Gyurasits István emléktornát egyébiránt a döntőben parádésan kosárlabdázó MTK-Törökbálint nyerte, akiknek ezúton is gratulálok!

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Hajrá Honvéd!