Tüzér-tűz 5.rész (4.évad)

Örömmel fogadtuk el egykori aranycsapatunk süllyedő hajóján utolsónak kitartó alappillérének, a jelenleg a nyíregyházi sport és kosárlabda sikerekért tevékenykedő Sitku Ernőnek meghívását. Az élet sajnos szomorú apropót rendeltetett a Kék Cápák által megrendezett nemzetközi tornának. Gergely Tamásra, a tragikus hirtelenséggel eltávozó, korábbi kiváló centerre, férjre és édesapára emlékeztünk. Azt gondolom, a mindig mosolygós és életkedvvel teli "Sönyörő" elégedetten nézhette a Mennyei Játszótérről letekintve a háromnapos, kifejezetten színvonalas ütközeteket hozó megmérettetést.

A tavalyi szlovák bajnokság negyedik helyezettje, az idén alaposan beerősítő és nyiltan bajnoki döntőre hajtó Kassa papíron kiemelkedett a mezőnyből. Büszkén mondhatom, három negyeden keresztül alaposan megráncigáltuk az amerikai dobógéppel, bosnyák óriással és ex-szolnoki bajnok közönségkedvenccel felálló kőprofi sárga-kék bajuszát. (Egyébként így tett a Tiszaújváros is, amire a zárómeccsen rálicitáltak a hazaiak, legyőzve a toronymagas favoritot!)

Elszántságunkat hűen mutatja a 40-34 arányban megnyert lepattanóharc és a 26 kiharcolt büntető. Csodák azonban csak a tündérmesékben vannak, a botrányos összes dobás százalékunkkal (39%) a tisztes helytálláson és tapasztalatszerzésen kívül másban nem reménykedhettünk.

Kiváncsian vártam, milyen állapotban vannak Keleti csoportbeli riválisaink. Meglepetés nem ért. Ismerve Brunyánszky István és Siska János elhivatottságát, felkészültségét, levonhattam a konzekvenciákat. Jól szervezett, széles taktikai repertoárral és a végsőkig küzdő csapatokkal mértük össze erőinket. A rutinos Nagy Krisztián által vezetett szabolcsiak ellen a bükkfakéz-hadműveletet a páratlan negyedekben tompasággal tetéztük, így ismételten csak részsikert jelentett a lecsorgó labdáknál mutatott dominanciánk (57%). Utolsó derbinken derekasan játszottuk a "kezdő kovbojt" (19/56 mezőny és 9/16 büntető) három negyeden át. Ekkor azonban Madár Bandiék találtak néhány éles lövedéket és eldöntötték a partit.

A nyeretlen hosszú hétvége ellenére csapatként tovább csiszolódtunk. Utolsó esténken a Srácok spontán italkiállításban, borkóstolásban és dugóhúzóhasználat-technikai továbbképzésben részesítették az eziránt érdeklődő - főleg ifjú, nőnemű - érdeklődőket Nyíregyháza frekventált sétálóövezetének rusztikus stílusú köztéri padjain. Félhivatalos információk szerint akadt olyan piros-fehér sportoló, aki nem csak agysejtjei és facebook (hölgy)ismerősei számát gyarapította, hanem a pirkadati félhomályban bringára pattanva, spontán teljesített egy átlagos hosszúságú Tour de France szakaszt...

Hazafelé úton a kecskeméti kommentátor duó ó-suli stílusban közvetítette végig a magyar férfi kosárlabda válogatott újabb fantasztikus győzelmét, amely - matematika ide, szőrét vesztett brummogó emlősön dáridózás tiltása oda - azt jelenti, hogy a múlt század után ismét ott leszünk az Európa Bajnokságon! Ehhez tiszta szívből szeretnék az egész csapat nevében gratulálni minden játékosnak és stábtagnak!

A fantasztikus hangulatot tovább fokozta a MI fiúnk, Kerpel-Frónius Gáspár által vezetett U18-as B33 válogatottunk veretlenül megvívott EB döntős csoportköre. ("Lapzártakor" az Andorra elleni negyeddöntőre készültek a magyar ifjoncok, remélem legközelebbi bejegyzésemkor éremhez gratulálhatok nekik..)

Jelentem, a héthetes, döglesztő atlétikával, tömérdek alapmozdulat-gyakorlással és egy raklapnyi edzőmeccsel megspékelt felkészülési időszak véget ért. Szeptember 17-én, 16.00-kor megkezdődik a várva várt szezon. Érkezik a Salgótarján. Mi készen állunk!

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Hajrá Honvéd!